A petefészekrákot az egyik legálomosabb rákbetegségnek tekintik nőknél. A petefészekrák tünetei nem túl specifikusak, ezért a betegséget nagyon ritkán észlelik a fejlődés korai szakaszában. Tudja meg, melyek a petefészekrák kockázati tényezői, milyen tüneteket okozhat a petefészekrák, hogyan diagnosztizálják a petefészekrákot, és milyen kezelési módok vannak a petefészekrák számára.

Petefészekráknem specifikus tünetei miatt nehéz diagnosztizálni. Sajnos még mindig nincsenek hatékony szűrővizsgálatok a petefészekrákra. Azoknál a nőknél, akiknél a ráknak nincs ideje átterjedni más szervekre, a legnagyobb esélyük van a petefészekrák teljes gyógyulására. Folyamatosan kutatásokat végeznek a petefészekrák diagnózisának és kezelési eredményeinek javítására.

Petefészekrák - okai

A petefészekráka női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganata (az endometriumrák és a méhnyakrák után). A petefészekrák leggyakrabban 50 és 70 év közötti betegeknél fordul elő, bár fiatalabb nőknél is diagnosztizálják.

A petefészekrák a petefészek rosszindulatú daganatainak gyűjtőfogalma, amelyek epiteliális eredetű sejtekből állnak. Ezek a sejtek szerkezetükben és funkciójukban eltérőek lehetnek, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a petefészekrák szövettani osztályozását.

A petefészekrák különböző típusainak észlelésének egyszerűsítése érdekében a petefészekrák két fő típusát különböztették meg:

  • I. típusú petefészekrákkevésbé gyakori (az esetek körülbelül negyedében), lassabb növekedés jellemzi, és általában korán észlelik. Ezek a jellemzők azt jelentik, hogy az I. típusú petefészekrák viszonylag kedvezőbb prognózissal jár.
  1. A II-es típusú petefészekráksokkal gyakoribb (körülbelül ¾ eset). A második típusba tartoznak az agresszívabb daganatok, amelyeket gyors növekedés és a közeli szervekre való terjedés jellemez, és így - rosszabb a prognózis.

A petefészekrák kialakulásának pontos mechanizmusai nem teljesen ismertek. Ismeretes, hogy a petefészekrák kialakulásában bizonyos szerepet játszanak a hormonális tényezők, amelyek főként a nő élete során bekövetkező peteérések számához kapcsolódnak. Azoknál a nőknél, akiknél sok peteérés volt, megnő a petefészekrák kockázata.

Ez a helyzet azokra a nőkre vonatkozik, akik soha nem voltak terhesek, nagyon fiatal korukban volt az első menstruációjuk vagy késői menopauza volt. A petefészekrák elleni védő szerepet viszont azoknak a körülményeknek tulajdonítják, amelyek az élet során csökkentik az ovulációk számát.

Az ovuláció gátlása terhesség alatt, szoptatás alatt és hormonális fogamzásgátlás alkalmazásakor is fellép. Ezek a tényezők a petefészekrák kockázatának csökkenésével járnak.

A petefészekrák kialakulásának legismertebbfaktoraigenetikai hajlamok. Úgy tartják, hogy a petefészekrákos esetek körülbelül 10%-át genetikai tényezők okozzák. A kockázatnak vannak kitéve azok a betegek, akiknek a családjában előfordult petefészekrák, valamint bizonyos génmutációk hordozói. A petefészekrákhoz kapcsolódó legismertebb mutációk a BRCA1 és BRCA2 génekben találhatók, amelyek szintén növelik a mellrák kialakulásának kockázatát.

A petefészekrákhoz gyakran társuló másik genetikai állapot a Lynch-szindróma. Ez egy olyan szindróma, amely örökletes hajlam a különböző típusú rákokra, amelyek közül a leggyakoribb a vastag- és végbélrák, a méhnyálkahártya-, a petefészek- és a gyomorrák.

A genetikai hajlamú betegeknek rendszeres diagnosztikai vizsgálatra van szükségük, mert fiatal korban kialakulhat a petefészekrák.

Petefészekrák - tünetek

Petefészekrákenyhén vagy tünetmentes a fejlődés kezdeti szakaszában. A petefészekrák biológiai jellemzői és a hasüregben való elhelyezkedése miatt a rákos sejtek korán átterjednek más szervekbe.

A petefészekrák terjedése általában akkor kezdődik, amikor a rák még kicsi, és nincsenek tünetei. A betegség már előrehaladott stádiumban kezd tüneteket okozni, ezért észlelése a legtöbb esetben túl későn történik.

A petefészekrák első tünetei általában a rákos sejtek hason keresztüli terjedéséből erednek. A petefészekrák olyan betegségeket okoz, amelyeket rosszul értelmeznek gyomor-bélrendszeriként. A korai jóllakottság érzése, a puffadás vagy az emésztési zavar tünetei lehetnek a petefészekrák első tünetei.

A kismedencei fájdalom összefügghet a petefészekrákkal, de lehet, hogy nem. Ahogy több szerv érintett, új tünetek jelennek meg. Az ureterek vagy a hólyag érintettsége esetén az ún Sürgős nyomás, azaz hirtelen vizelési szükséglet.

A peritoneális disszeminációval járó előrehaladott petefészekrák gyakori tünete az ascites. A progresszív daganatos betegség rendellenességekhez vezethetéhség, fogyás, krónikus fáradtság és a test kimerültsége

Petefészekrák - diagnózis

A petefészekrák diagnózisanagyon nehéz korai szakaszban. Sajnos nincs olyan szűrővizsgálat, amely a betegséget a fejlődés korai szakaszában kimutatná. A petefészkek alapdiagnosztikája magában foglalja a nőgyógyászati ​​vizsgálatot (ún. kétkezes vizsgálat) és a petefészek ultrahangját

Sajnos ezek a módszerek alacsony érzékenységgel és specifikussággal rendelkeznek a korai petefészekrák kimutatásában. Az ezekben a tesztekben talált elváltozások közül sok jóindulatú. Másrészt előfordulhat, hogy a petefészekrák nem látható ultrahangon, és nem érezhető a nőgyógyászati ​​vizsgálat során.

A petefészekrák diagnózisa során a koncentráció az ún tumormarkerek. A petefészekrákra jellemző markerek a Ca-125 és a HE4. A tumormarkereket ennek megfelelően kell értelmezni. Az emelkedett markerek nem feltétlenül jelentik a rák jelenlétét – koncentrációjuk más betegségekben is megemelkedhet, pl. gyulladás során.

A tumormarkerek nem ideális diagnosztikai eszköz a petefészekrákban. Hasznosságuk a betegség későbbi szakaszában sokkal nagyobb – lehetővé teszik a kezelés hatékonyságának felmérését és a daganat esetleges kiújulásának monitorozását. A petefészekrák diagnosztizálása során a tumormarkerek szintjeit a páciens klinikai adataival együtt értelmezik.

Erre a célra az ún ROMA teszt. Ez egy olyan algoritmus, amely figyelembe veszi többek között a beteg életkora, kórtörténete és az említett tumormarkerek. A ROMA teszt eredménye egy rosszindulatú petefészekdaganat valószínűségét mutatja egy adott betegnél.

A petefészekrák megbízható diagnózisa csak a műtét során nyert anyag kórszövettani vizsgálatának köszönhető. Az utólagos kórszövettani kiértékeléssel kiegészített műtét lehetővé teszi mind a diagnózis felállítását, mind a daganat előrehaladásának felmérését. A vizsgálathoz szükséges anyag sok helyről érkezik - az eltávolított petefészket, a környező nyirokcsomókat, a környező szervekből vett mintákat és a peritoneális mosásokat értékelik.

Egyes vizsgálatokat még a műtét alatt végeznek (intraoperatív vizsgálat). Ha a petefészekrák diagnózisa beigazolódik, a műtét hatóköre ennek megfelelően bővül.

Petefészekrák - stádiumok

A petefészekrák stádiumának meghatározásafontos szerepet játszik a további kezelési út megválasztásában. A betegség előrehaladásának teljes képet általában csak a daganat eltávolítására szolgáló műtét során lehet kapni.

A rák stádiumaa petefészek a betegség mértékéről szól - arról tájékoztat, hogy magán a petefészken kívül mely szerveket foglalja el a daganat. A pontos meghatározásához petefészekrák-eltávolító műtét során számos minta gyűjtése szükséges különböző helyekről kórszövettani vizsgálat céljából. A FIGO osztályozást a petefészekrák stádiumának leírására használják. Eszerint a petefészekráknak négy stádiuma van - I-től IV-ig.

  • 1. stádiumú petefészekrákcsak a petefészkekre korlátozódik
  • II. stádiumú petefészekrák- átterjed a kismedencei szervekre
  • III fokú petefészekrák- disszemináció a hasüregbe
  • A petefészekrák IV. fokozata- távoli áttéteket jelent a tüdőben, a májban és más, a hasüregen kívüli szervekben

A petefészekrák eseteinek csak egynegyedét mutatják ki korai stádiumban (I. vagy II.). Sajnos a legtöbb petefészekrákos beteget csak a III. és IV. stádiumban diagnosztizálják, ami jelentősen rontja a prognózisukat.

A petefészekrák kezelésének kiválasztásában az előrehaladottság stádiuma mellett a daganat szövettani rosszindulatúságának felmérése is fontos szerepet játszik. Mint korábban említettük, a petefészekrák mikroszkopikus szerkezete nagyon változatos lehet.

Annak érdekében, hogy a petefészekrák rosszindulatúsági fokának felmérését a lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsítsék, egyre gyakrabban alkalmazzák a kétlépcsős osztályozást. Eszerint a petefészekrákokat alacsony malignitású - alacsony malignitású és magas - magas fokú rosszindulatú daganatokra osztják. Az osztályozás fontos a prognózis megítélésében, valamint a daganat kemoterápiára adott válaszának előrejelzésében.

Petefészekrák - kezelés

A petefészekrák kezelése különböző kezelések kombinációját igényli. Sebészeti beavatkozáson alapul, kemoterápiával együtt. A sugárterápiát nem alkalmazzák a petefészekrák kezelésére. Folyamatosan vizsgálják a petefészekrák kezelésének hatékonyságát növelő új gyógyszereket. Néhányat már bevezettek bizonyos betegcsoportok kezelésére.

Petefészekrák - műtét

A petefészekrák terápiájának alapja a műtét, amelyet a betegség minden szakaszában alkalmaznak. Minél előrehaladottabb a daganat, annál nagyobb a műtét kiterjedése. A petefészekrák szokásos műtétje az érintett petefészek eltávolítása a méhvel, a többi petefészekkel és a környező nyirokcsomókkal együtt.

Ha a daganatos folyamat kiterjedtebb és látható a daganatok terjedése a hasüregben, az ún. maximális citoredukció. Ez egy olyan kifejezés, amely minden látható eltávolítását jelentidaganatos gócok. Bebizonyosodott, hogy ez az eljárás javítja a betegség prognózisát

Emiatt a petefészekrákban sok műtét nagyon kiterjedt – gyakran a reproduktív szerven kívül más szervek töredékeit is el kell távolítani (beleértve a lépet vagy a gyomor-bél traktus egy részét).

A műtét teljessége a kezelés eredményességének egyik feltétele, ezért petefészekrákban rendkívül ritkán végeznek konzerváló eljárásokat. A második petefészek és a méh elhagyása csak az anyaságot tervező fiatal betegeknél jöhet szóba, feltéve, hogy a rák alacsony (I. stádium)

Petefészekrák - kemoterápia

A kemoterápia fontos eleme mind a petefészekrák első vonalbeli kezelésének, mind a betegség kiújulásának. A szokásos kezelési rend a műtét utáni kemoterápia.

A petefészekrák kemoterápiája 2 fő gyógyszercsoporton alapul: platinaszármazékokon és taxánokon. A karboplatint leggyakrabban paklitaxellel kombinációban alkalmazzák. Normál esetben 6 kemoterápiás ciklust alkalmaznak, amely után értékelik a kezelésre adott választ.

Az alkalmazott kezelés eredménytelensége esetén a következő terápiás vonalak kerülnek végrehajtásra. A második vonalbeli terápiában nagy jelentősége van a daganat platinacsoportba tartozó gyógyszerekkel szembeni érzékenységének. Kritériuma a neoplazmákra való felosztásnak, az ún platinaálló és platinaérzékeny

A platinarezisztencia, azaz a platinaszármazékokra adott válasz hiánya a prognózis jelentős romlásával és a második vonalbeli terápia sikerének kisebb esélyével jár. A platinaérzékenység viszont más, platinaszármazékokon alapuló kezelési vonalak alkalmazására utal.

A petefészekrák kemoterápiája kapcsán érdemes megemlíteni a gyógyszerek beadásának módját is. A kemoterápia standard formája az intravénás forma. Petefészekrákban a kemoterápia nem szabványos beadási módját is alkalmazzák, mivel a daganat terjedése a hasüregben történik.

Beszélünk az ún intraperitoneális kemoterápia, azaz a hasüregben alkalmazott kemoterápia. Az intraperitoneális kemoterápiát olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél a műtét során nem sikerült eltávolítani az összes daganatos elváltozást. Ugyanakkor a bal oldali fókusznak viszonylag kicsinek kell lennie ( <1cm), ponieważ tylko w takich przypadkach udowodniono skuteczność chemioterapii dootrzewnowej.

Petefészekrák - új kezelések

Az elmúlt néhány évben számos új gyógyszert vezettek be a petefészekrák kezelésében. Ezek egy része Lengyelországban is elérhető. A legújabb kezeléseket elsősorban a petefészekrák referenciaközpontjaiban alkalmazzák. Az ilyen létesítmények listája többek között megtalálható a Polski honlapjánOnkológiai Nőgyógyászati ​​Társaság.

Érdemes azonban tudni, hogy a modern terápiákra való minősítés szigorúan meghatározott szabályok szerint történik. Nem minden gyógyszer hatásos minden betegnél – legtöbbjük olyan betegeknél van regisztrálva, akik megfelelnek az előre meghatározott kritériumoknak. Mindig érdemes megkérdezni a kezelőorvost a további gyógyszerek terápiába történő bevezetésének jogosságáról

Az első az új, ún A petefészekrák kezelésében használt molekuláris gyógyszerek közül a bevacizumab (Avastin) volt, amely több éve Lengyelországban is elérhető volt. A bevacizumab a VEGF-gátlók csoportjába tartozik – olyan gyógyszerek, amelyek gátolják a daganaton belüli erek fejlődését.

A daganat vérellátásának csökkentése lassítja növekedését. A petefészekrákon kívül a bevacizumabot számos más típusú rák kezelésére is használják, beleértve a mellrákot, a vastagbélrákot, a vese- és a tüdőrákot.

Lengyelországban az előrehaladott betegségben szenvedő betegek petefészekrák esetén bevacizumab-kezelésre jogosultak. A gyógyszerprogramban részt vesznek a IV. stádiumú rákos betegek, valamint egyes III. stádiumú betegek (ha a nagy daganatgócokat nem lehet műtéti úton eltávolítani).

A petefészekrák kezelésében áttörő gyógyszerek második csoportja az ún. PARP inhibitorok. Ezek nagyon összetett hatásmechanizmusú gyógyszerek, amelyek befolyásolják a rákos sejtek genetikai változásait. A PARP-gátlók képviselője, az Olaparib 2016 óta elérhető az Országos Egészségpénztár által támogatott gyógyszerprogram keretében.

Fontos, hogy az Olaparib hatékonyságát kezdetben csak olyan betegeknél igazolták, akiknek genetikai hajlamuk volt petefészekrák kialakulására – BRCA1 vagy BRCA2 mutációk. Emiatt a gyógyszert jelenleg csak az ilyen mutációban szenvedő betegeknél térítik.

Ezenkívül teljesíteni kell a gyógyszerprogram fennmaradó jogosultsági feltételeit (relapszus két vonalú standard kemoterápia után, petefészekrák szérumtípusa, a daganat platinaszármazékokra való érzékenysége).

Érdemes tudni, hogy a legújabb vizsgálatok kimutatták a PARP-gátlók hatékonyságát olyan betegeknél is, akik nem hordozók a BRCA1 és BRCA2 mutációt, valamint az előrehaladott petefészekrák első vonalbeli kezelésében (megbetegedést megelőzően) ismétlődés). Talán a jövőben kiterjesztik az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek térítési feltételeit.

  • A petefészekrák első tünetei. Hogyan lehet felismerni a petefészekrák korai tüneteit?
  • Örökletes mell- és petefészekrák. Amit a BRCA1 és BRCA2 génekről tudni kell

Kategória:

Onkológia