A dialízis egy vesepótló kezelés, amely megtisztítja a szervezetet a salakanyagoktól és eltávolítja a felesleges vizet, ha a vesék nem képesek ellátni funkcióikat. A jelenleg alkalmazott dialízis módszer a hemodialízis és a peritoneális dialízis. Miben különböznek egymástól? Hogyan történik a dialízis? Mik a komplikációk?

Dialízis(görögüldialízisjelentése feloldódás, elválasztás) vesepótló kezelés, amely vég- stádiumú vesebetegség, lehetővé teszi a vér megtisztítását a metabolitoktól és a felesleges víztől. A dialízis olyan betegeknél is alkalmazható, akiket például etilglikollal mérgeztek meg. Milyen dialízis módszereket alkalmaznak jelenleg? Mik a használatukra vonatkozó javallatok? És milyen veszélyei vannak a dialízisnek?

Hemodialízis

A hemodialízis az akut és krónikus veseelégtelenség domináns kezelése, célja a méreganyagok eltávolítása a páciens véréből. A mesterséges vesének nevezett hemodializáló géppel hajtják végre. Ennek köszönhetően a vérben jelenlévő anyagok a féligáteresztő membránon keresztül diffúzió útján a dializáló folyadékba jutnak, a plazmában lévő felesleges víz pedig oxidációval távozik.

A dialízis kezelés megkezdésének időpontja a beteg biokémiai vérvizsgálatának eredményétől és a klinikai tünetek meglététől függ. A hemodialízist általában akkor kezdik meg, ha a kreatinin-clearance kevesebb, mint 10 ml/perc, ami 8-10 mg/dl szérum kreatininkoncentrációnak felel meg, diabéteszes nephropathiák esetén pedig 6-7 mg/dl.

Hemodialízis: érrendszeri hozzáférés

A hemodialízishez hozzáférés szükséges a beteg keringéséhez, amely biztosítja a véráramlást a 200-450 ml / perc tartományban. Ideális esetben a hozzáférést a krónikus dialízis szükségessége előtt kell létrehozni. Sürgős dialízis esetén tanácsos ideiglenes érrendszeri hozzáférést biztosítani a katéter belső vagy femoralis jugularis vénába történő behelyezésével.

A krónikus dialízis során előnyben részesített hozzáférés az arteriovenosus fistula, amely évekig fenntartható. Egy artéria és egy véna műtéti összekötésével jön létre - leggyakrabban sugárirányú artéria fejvénával. Eza véna vége az artéria végéhez, a véna vége az artéria oldalához vagy a véna oldala az artéria oldalához.

Rendkívül fontos, hogy az újonnan létrehozott sipolyt ne használjuk körülbelül 2-4 hónapig - ezalatt az idő alatt szélesedik - "arterializálódik". Érdekes módon az aktív arteriovenosus fistula tapintása hullámosságot mutathat, a hallgatás pedig jellegzetes vaszkuláris zörejt mutat.

Érdemes megjegyezni a krónikus érrendszeri hozzáférés szövődményeit. Ezek közé tartozik a beszűkülés, ami károsodott véráramláshoz, trombózishoz, bőrfertőzésekhez és/vagy eróziókhoz, elégtelen vénás kiáramláshoz, vérlopás következtében fellépő végtag-ischaemia, vénás magas vérnyomás, pszeudoaneurizmák és szívelégtelenséghez vezet.

Hemodialízis: indikációk

A hemodialízis indikációi abszolút és relatív indikációkra oszthatók. Az abszolút jelzések a következők:

  • urémiás szívburokgyulladás
  • súlyos hiperkalémia (>6,5 mmol / l)
  • szérum karbamidkoncentráció>250 mg / dl
  • vízhajtókra nem reagáló túlhidratálás (tüdőödéma)
  • refrakter acidózis (szénhidrátkoncentráció<13 mmol/l)

A relatívak a következők:

  • tüneti azotaemia (beleértve az encephalopathiát is)
  • dializálható toxinok jelenléte (pl. gyógyszermérgezés)

A hemodialízissel eltávolított gyógyszerek és toxinok a következők:

  • acetaminofen
  • alkoholok (etanol, metanol, izopropanol, etilénglikol)
  • amfetamin
  • arzén
  • barbiturátok
  • monoamin-oxidáz inhibitorok
  • karbamazepin
  • acetilszalicilsav
  • valproinsav
  • világít
  • antiaritmiás szerek (prokainamid, szotalol)
  • antibakteriális gyógyszerek
  • vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (ACE-gátlók, béta-blokkolók)
  • rákellenes szerek (buszulfán, ciklofoszfamid, 5-fluorouracil)
  • mannit
  • teofillin

Hemodialízis: ellenjavallatok

Ellenjavallatok a következők:

  • súlyos fertőző állapotok, rezisztensek a kezelésre (pl. bomló tüdőtuberkulózis)
  • más szervek visszafordíthatatlan károsodása
  • vérnyomáscsökkentőre nem reagáló hipotenzió
  • disszeminált daganatos betegség (áttétek jelenléte), daganatos betegség végstádiumai
  • pszichoszerves szindróma
  • állapot súlyos stroke után
  • mentális zavarok (a betegek együttműködésének hiánya)
  • előrehaladott demencia
  • nézeteltérés a pácienssel

Hemodialízis: szövődmények

Komplikációk eseténA hemodialízis kezelések a következőket tartalmazzák:

  • dialízis hipotenzió
  • izomgörcs
  • Dialízis kompenzációs szindróma
  • hipoxémia
  • szívritmuszavar
  • vérzés
  • hepatitis B és hepatitis C
  • HIV és citomegalovírus fertőzés
  • metabolikus csontbetegség
  • szerzett cisztás vesebetegség
  • szívburokgyulladás
  • vérszegénység

Peritoneális dialízis

Amikor peritoneális dialízist mondunk, akkor vagy folyamatos ambuláns peritoneális dialízist vagy automatizált peritoneális dialízist értünk.

Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis2-3 liter friss dialízisfolyadék cseréjét foglalja magában, általában napi 4 alkalommal. A naponta cserélt folyadék teljes mennyisége körülbelül 2 litert tartalmaz a kapott ultrafiltrátumból. Ennél a módszernél az előmelegített dialízisfolyadékot speciális katéteren keresztül vezetik be a peritoneális üregbe, ahol 4-5 órán át marad.

Az automatikus peritoneális dialízisautomatikusan történik egy speciális készülék - az ún. kerékpáros. Ez a készülék egy előre programozott ütemterv szerint, amely tartalmazza a változtatások számát és az öregítési időt, az éjszaka folyamán többszöri cserét hajt végre a dializáló folyadékban. Mindkét típusú peritoneális dialízisnél a dializáló folyadék nátrium-, kalcium-, magnézium- és klórionokat, valamint laktátot tartalmazó hipertóniás glükózoldatot tartalmaz. Ezenkívül a betegeknek az aszepszis elveit követve önállóan össze kell kötniük a peritoneális üregbe bevezetett katétert a következő, friss dializáló folyadékot tartalmazó tasakokhoz vezető drénekkel.

Hogyan működik a peritoneális dialízis?

A veseelégtelenség előrehaladtával növelni kell a csere gyakoriságát és a dializáló folyadék teljes mennyiségét. Az egyszeri csere időpontját úgy választjuk meg, hogy a peritoneális üregben lévő folyadék öregedésének végén az olyan anyagok, mint a karbamid koncentrációja a vérben és a dialízisfolyadékban csaknem azonos legyen. A glükóz hozzáadása a dialízisfolyadékhoz biztosítja, hogy 300-1000 ml ultrafiltrátum kerüljön eltávolításra minden dialízisfolyadék cserénél. Az egyes folyadékváltozásokban a glükóz koncentrációját a páciens vérnyomása és a beteg hidratáltsági állapota alapján határozzák meg.

Peritoneális dialízis: indikációk

A PD indikációi a páciens életmódbeli preferenciáin és a módszer alkalmazásának technikai feltételein alapulnak. A peritoneális dialízist a következő betegeknél alkalmazzák:

  • szív- és érrendszeri szövődmények fokozott kockázatával
  • véralvadásgátló szerek használatának ellenjavallataival
  • nehéz érrendszeri hozzáféréssel a hemodialízishez
  • távol él egy hemodialízis központtól

Peritoneális dialízis: ellenjavallatok

Az abszolút ellenjavallatok a következők:

  • peritoneális fibrózis
  • pleurális folyadék peritoneális szivárgással
  • kolosztómia vagy nephrostomia jelenléte
  • legutóbbi műtéti beavatkozások a mellkason vagy a hasüregben
  • kiterjedt összenövések a peritoneális üregben

A relatív ellenjavallatok a következők:

  • policisztás vesebetegség
  • vastagbél divertikulózis
  • elhízás
  • perifériás érbetegség

Peritoneális dialízis: szövődmények

A peritoneális dialízis szövődményei a mechanikai, kardiovaszkuláris, pulmonális, gyulladásos és anyagcsere-szövődmények közé sorolhatók

  • A mechanikai szövődmények közé tartozik a folyadékcsere során fellépő fájdalom, a folyadék elvezetésével kapcsolatos problémák, a herezacskó duzzanata, a hátfájás és ritkán a bélperforáció
  • A szív- és érrendszeri szövődmények közé tartozik a beteg túlterheltsége, valamint a hipotenzió és az artériás magas vérnyomás
  • Tüdőszövődmények esetén hypoxia, atelektázia és pleurális folyadékgyülem léphet fel
  • A legfontosabb gyulladásos szövődmény a hashártyagyulladás, amely lehet bakteriális, gombás vagy szklerotikus jellegű. Ebben az esetben a dializáló folyadék zavarossága figyelhető meg, Gram-festése kórokozók jelenlétét mutatja. A páciens gyomor-bélrendszeri panaszokról is beszámolhat, mint például hasi fájdalom, görcsök, székrekedés vagy hasmenés.
  • Ezenkívül a katéter alagútjának, a katéter külső kimenetének fertőzése és hasnyálmirigy-gyulladás is előfordulhat.
  • A metabolikus szövődmények közé tartozik a hipertrigliceridémia és a hiperglikémia
Megéri tudni

Az emberi veséhez hasonló dialízismódszer már Lengyelországban

A kiterjesztett hemodialízis, röviden HDx, a hemodialízis új módszere. Az új THERANOVA dializátor használatán alapul, amely a dializátor membránszerkezetének innovatív technológiájának köszönhetően hatékonyan távolítja el a nagy közepes részecskéket és az urémiás méreganyagokat a vérből, amit a hagyományos hemodialízissel eddig nem sikerült elérni. A kiterjesztett hemodialízisen átesett betegek megfigyeléses vizsgálatainak eredményeit az Európai Nephrológiai Társaság (ERA-EDTA) 54. kongresszusán és az amerikai által szervezett Kidney Week Kongresszuson ismertették.Nephrological Society (ASN).

- A kutatási eredmények kimutatták, hogy a kiterjesztett hemodialízis (HDx) hatékonyan távolítja el a nagy közepes részecskéket és az urémiás toxinokat a vérből, ami eddig a hagyományos hemodialízissel nem sikerült. Ez azt jelenti, hogy az új technológia lehetővé teszi a vér olyan mértékű megtisztítását a mérgező vegyületektől, mint az emberi vese – magyarázza Prof. Michał Nowicki, a Lengyel Nephrológiai Társaság elnöke, és hozzáteszi – remélem, hogy ez az új módszer jelentősen hozzájárulhat a dializált betegek klinikai állapotának és életminőségének javulásához – teszi hozzá a szakember. A dializátor integrálható a meglévő hemodialízis infrastruktúrába, és javítható a terápia minősége anélkül, hogy speciális berendezésekbe kellene befektetést igényelni.

Kategória:

Urológia és nefrológia