A noradrenalin egy neurotranszmitter, de egyben hormon is. Komplex hatást fejt ki mind magának az agynak a tevékenységére, másrészt a noradrenalin a szervezetben számos különböző folyamatra hat, például a vérnyomás emelkedésére és a zsírszövet lebomlásának serkentésére. A noradrenalin és a vele kapcsolatos egyes receptorokra gyakorolt hatása olyan jelentős, hogy az orvosok felhasználják a velük kapcsolatos ismereteket – a noradrenerg rendszerre ható gyógyszereket mind a magas vérnyomás, mind a depresszió kezelésében alkalmazzák
Noradrenalin(más névennoradrenalin ) az emberi szervezetben elsősorban az egyik fő neurotranszmitter az idegrendszerben, ez a vegyület - a mellékvesék előtt választódik ki - a szervezetben is szerepet játszik, mint az egyik hormon. Ennek a molekulának a neve a mellékveséktől származik - a noradrenalin szó a latin kifejezésből származik, amely úgy fordítható, hogy "a vese körül".
A noradrenalin a központi idegrendszer struktúráiban található, ahol az ún. noradrenerg neuronok. Ez a neurotranszmitter azonban magában az autonóm rendszerben is fontos szerepet játszik – az adrenalin mellett a noradrenalin a szimpatikus idegrendszer alapvető neurotranszmitterje.
Noradrenalin: kémiai szerkezet és szintézis
A noradrenalin a katekolaminok (monoaminok) közé tartozik. Egy összetett változási ciklusban jön létre, amelyben az elsődleges szubsztrát a tirozin aminosav. A noradrenalin komplex szintézisében létrejött első termék az L-DOPA. Ez a vegyület pedig dopamint termel, amely a dopamin β-hidroxiláz enzim által katalizált reakcióban noradrenalinná alakul.
Noradrenalin: a hatások a stimulált receptorok típusától függenek
Nem mondható el, hogy a noradrenalin mindig ugyanúgy működik. Nos, a sejtek noradrenalin stimulációjának hatásai szorosan függenek attól a pontos noradrenerg receptortól, amelyhez az anyag kötődik. Legalább öt noradrenerg receptor létezik, ezek a következő receptorok:
- α1: elsősorban a simaizomzatban található receptorok, amelyek aktiválása az ilyen típusú izomsejtek összehúzódásához vezet,
- α2: preszinaptikus receptorok (találhatóa szinapszis preszinaptikus vége, vagyis az, amelyik neurotranszmittereket szabadít fel a szinaptikus hasadékba), amelyben a noradrenalin hozzátapadása a noradrenalin vagy más neurotranszmitterek további felszabadulásának gátlásához vezet az adott preszinaptikus végből,
- β1: ezeknek a receptoroknak a fő helye a szívizom sejtjei, ezek stimulálása többek között vezet, a szívfrekvencia növelésére, de a szívizomsejtek összehúzódásának növelésére is,
- β2: a hörgőkben, a gyomor-bél traktusban vagy az erekben lévő simaizomsejteken található receptor, ezeknek a receptoroknak a stimulálása izomlazuláshoz vezet; a β2 receptorok stimulálása a glikogén-foszforiláz enzim aktiválásához is vezet, ami glikogenolízist eredményez,
- β3: a noradrenerg receptorok egy típusa, amelyek főként a zsírszövet sejtjeiben találhatók, ezek noradrenalin általi stimulálása lipolízishez (azaz a zsírszövet lebomlásához) vezet.
Noradrenalin: A noradrenalin hatások az idegrendszerben
Általánosságban elmondható, hogy a noradrenalin – akárcsak az adrenalin – az egyik alapvető anyagként kezelhető, amely mozgósítja a szervezetet, hogy készen álljon, és készen álljon a különféle kihívásokra. A noradrenalin funkciói azonban az idegrendszer szerkezetében eltérnek az emberi test többi szervétől.
A központi idegrendszerben az adrenerg neuronok (a noradrenalint termelő idegsejtek) legnagyobb csoportjai az agy hídjának kékes területén találhatók. Ezek a neuronok azonban idegvégződéseiket (axonjaikat) az idegrendszer számos olyan területére irányítják, ahol az adrenerg receptorok találhatók – a noradrenalin és ezekkel a receptorokkal való kombinációja ennek a neurotranszmitternek a hatásának megjelenéséhez vezet. A kékes helyről az axonok olyan struktúrákra irányulnak, mint például a talamusz, az amygdala vagy a hipotalamusz, az adrenerg neuronok végei pedig az agykéregbe, a striatumba vagy a gerincvelő központjaiba.
A noradrenalinnak az idegrendszerre gyakorolt hatása legalább számos, a legfontosabbak ennek az anyagnak az alábbiakra gyakorolt hatásai:
- növekvő figyelem és éberség,
- az új információk emlékezési folyamatainak javítása, de a korábban megjegyzett információk felidézésének elősegítése is,
- a koncentrációs képesség javítása
Noradrenalin: hatás az egyes szervekrea szervezet
A szervezetben a noradrenalin hatására fellépő reakciók alapvetően a szimpatikus idegrendszer, vagyis a vegetatív idegrendszer azon részének a működésének tipikus tükröződései, amelynek feladata a szervezet mozgósítása és felkészítése. harcolni vagy menekülni. A szervek noradrenalin általi stimulációja következtében megjelenő különféle jelenségek közül a következőket említhetjük meg:
- vérnyomás-emelkedés (az erek összehúzásával),
- vércukorszint emelkedés (ez több különböző mechanizmuson keresztül következik be, a vércukorszint növekedése a glikogén-foszforiláz fent említett megnövekedett aktivitásának köszönhető, de annak is köszönhető, hogy a hasnyálmirigy hatására a glukagon szekréciója fokozódik noradrenalin) ,
- pupillatágulás,
- növeli a renin felszabadulását a vesékben, valamint a szervezetben a nátrium-visszatartást,
- növeli a zsírszövet lebomlását,
- lassítja a periszt altikát az emésztőrendszerben és csökkenti a táplálék emésztésében részt vevő struktúrák vérellátását (a vér újraelosztása ebben az esetben arra irányul, hogy még az izmokba, szívbe vagy agyba – azaz azok a struktúrák, amelyek a legfontosabbak abban az esetben, ha a testet cselekvésre kell mozgósítani.)
Noradrenalin: a noradrenalin alkalmazása és az adrenerg receptorokra gyakorolt hatása az orvostudományban
Magát a noradrenalint néha kábítószerként is használják, főleg életveszélyes állapotok esetén javasolt. A noradrenalin beadásának fő indikációja a szeptikus sokk. Ezen az egységen a generalizált értágulat következtében a vérnyomás leesik, és ezért a páciensnek adott noradrenalin (ami végül is összehúzza az artériák falát) vérnyomás-emelkedést okoz
A különböző betegségek kezelésében az orvostudomány nemcsak magát a noradrenalint alkalmazza, hanem a noradrenerg receptorokra ható készítményeket is. Példák:
- béta-utánzó csoportból származó készítmények: ezeket a gyógyszereket (például szalbutamolt vagy fenoterolt) többek között asztmás betegeknél és használatuk - a légutak izomsejtek ellazításával - hörgőtágulathoz vezet,
- szerek a béta-blokkolók csoportjából (pl. metoprolol, bisoprolol): béta-adrenerg receptor blokkolókat alkalmaznak többek között artériás hipertóniában szenvedő betegeknél, de szívritmuszavarban (pl. pitvarfibrillációban) szenvedő betegeknél is,
- gyógyszerek az alfa-blokkolók csoportjából (pl. doxazozin):Ezeket a szereket a béta-blokkolókhoz hasonlóan magas vérnyomás kezelésére, de prosztata hiperpláziában szenvedő betegeknél is alkalmazzák,
- alfa-agonisták csoportjába tartozó készítmények: az α2-adrenerg receptorokat stimuláló gyógyszerek (azaz azok a receptorok, amelyek stimulálása a noradrenalin idegsejtekből történő felszabadulásának csökkenéséhez vezet) alkalmazhatók a magas vérnyomás kezelésében – például ilyen gyógyszer a metildopa, amely a terhes betegeknél használt egyik alapvető vérnyomáscsökkentő gyógyszer.
Az idegrendszerben a noradrenerg transzmissziót befolyásoló készítmények a pszichiátriában is fontos szerepet játszanak. E gyógyszerek alkalmazására példa a depresszió kezelése - az ebben a betegségben szenvedő betegeknél például SNRI-gyógyszereket (szerotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlókat) alkalmaznak. A noradrenalin felszabadulását fokozó készítményeket (például amfetamin-származékokat vagy metilfenidátot) időnként alkalmaznak ADHD esetén, ahol a koncentráció- és figyelemzavar elméletileg a központi idegrendszer struktúráinak noradrenalin hiányával hozható összefüggésbe.
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.Olvasson további cikkeket a szerzőtől