A memóriazavarok nem csak a stresszhez és a fáradtsághoz, hanem súlyos betegségekhez is társulhatnak. Ez visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet a memóriában. Milyen típusú memóriazavarok kelthetnek szorongást, és forduljanak orvoshoz?
Az általános felosztásbanmemóriazavarokkét kategória van: kvantitatív (dysmnéziák) és minőségi memóriazavarok (paramnézia)
A mennyiségi memóriazavarok a következők:
- hipermnézia(az adott kor átlagemberénél nagyobb mértékben emlékezni és felidézni az információkat),
- hipomnézia(enyhe nehézség a folyamatok memorizálásában),
- amnézia (egy bizonyos időszakhoz kapcsolódó emlékek elvesztése)
A minőségi memóriakárosodás a következőkre oszlik:
- memóriaillúziók(torz emlékek),
- kryptomnezje(memória emlékek azonosítása nélkül, pl. öntudatlanul hozzárendelsz magadnak olyan szavakat, amelyeket egyszer valaki más mondott),
- konfabulációk(emlékezethiányok kitöltése meg nem történt eseményekkel)
Memóriazavarok tünetei
Figyelembe véve a memóriazavarok igen kiterjedt osztályozását, nem lehet meglepő, hogy az emlékezéssel kapcsolatos problémák különböző természetűek lehetnek. Az elsődleges megkülönböztetés az érintett memória típusán alapulhat.
rövid távú memóriazavarokesetén a betegek nehezen tudják felidézni az elmúlt néhány percben vagy órában történt eseményeket. Ahosszú távú memóriávalkapcsolatos problémák eltérőek – amikor előfordulnak, a betegek nehezen tudják felidézni azokat az eseményeket, amelyek a távolabbi múltban (például több évvel ezelőtt) történtek.
amnéziaesetén a problémáknak két fő típusa van. Az első a retrográd amnézia, amelyben a beteg elveszti az emlékét az állapotért felelős tényező kiváltása előtti időszakról. A második probléma, az anterográd amnézia,a kiváltó tényező fellépése után bekövetkezett események emlékezési képességének elvesztésével jár. Az amnézia is fel van osztva teljes és részleges, valamint ideiglenes és állandó.
Az emlékezés téveszméiolyan eseményekhez kapcsolódnak, amelyek valóban a múltban történtek, de az emlékek torzak. Szemléltetésképpen itt egy családi tengerparti kirándulás példáját idézhetjük – az emlékillúziókkal küzdő páciensnek az a benyomása lehet, hogy az egyik családtag nem volt ilyen kiránduláson, miközben valójában az illető elkísérte a beteget abban az időben.
Cryptomnesiaaz ún. tudattalan emlékek. Előfordulásukkor a páciens a már megismert információkat teljesen újként kezelheti - erre példa lehet az ún eszméletlen plágium (a beteg anélkül plagizál, hogy tudatában lenne annak, hogy valójában nem önmagát teremti, hanem csak olyasmire emlékszik, amivel már kapcsolatba került)
A névconfabulationa hamis emlékek előfordulása a páciensben. Ezek egy memóriarés létezéséből fakadnak, és azt hivatottak pótolni. Jellemzően a konfabuláció tartalma logikusan illeszkedik az emlékezés körülményeihez. A konfabuláló személy nem tudja, hogy az emlékei valójában valótlanok.
A memóriaproblémák leírásakor lehetetlen nem beszélni az idősek memóriazavarairól. Nem kell riasztónak lenniük az olyan kisebb problémáknak, mint például az imént eltett szemüveg megtalálása – ezek abból adódhatnak, hogy a természetes öregedési folyamathoz kapcsolódóan több tevékenységre tud egyszerre koncentrálni (néha egyenletes nem memóriazavarnak, hanem figyelem- és figyelemzavarnak). Az idősebb betegeknél sokkal nagyobb problémát jelenthetnek az egészen látványos memóriazavarok, mint például a saját cím elfelejtése vagy a családtagok felismerésének nehézségei. Az ilyen nehézségek fellépése aggasztó lehet – sőt a betegek folyamatos ápolást igényelhetnek, ezért az ilyen jelentős memóriazavarok fellépése esetén mindig orvoshoz kell fordulni.
A memóriazavar okai
A demenciát a memóriazavarokkal összefüggő leggyakoribb betegségeknek tekintik. Ebből a csoportból talán a legismertebb az Alzheimer-kór, amely demencia, amely legfeljebb minden ötödik 80 éves vagy idősebb embernél fordul elő. Jellemzően a betegség az idősekkel kapcsolatos, de nem csak ennek a betegcsoportnak a képviselőinél fordul elő -genetikai hajlam esetén az Alzheimer-kór 30 éves korban is előfordulhat, ezért a korai életkorban bekövetkező jelentős memóriaromlás különösen aggasztó.
A demencia rendellenességek további példái a Parkinson-kór és a frontotemporális demencia, a fent említettekhez hasonló tünetek a normotenzív hydrocephalusban is megtalálhatók.
A memóriazavarok egyéb okai a következők:
- endokrin betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés, Addison-kór, Cushing-kór, hypopituitarismus),
- nehézfémmérgezés,
- depresszió,
- vitaminhiány (B1, B12, folsav)
- krónikus alkoholfogyasztás,
- agyi struktúrák fertőzései (szifiliszhez vagy HIV-hez kapcsolódóan),
- sclerosis multiplex,
- központi idegrendszer daganatai,
- Wilson-kór,
- agyi ischaemia és stroke utáni állapotok
A memóriazavart korábbi sérülések is okozhatják. Emlékezési problémák különböző típusú balesetek (pl. autóbaleset vagy esés) következtében léphetnek fel, különösen, ha ilyen események során a fej megsérül. A memóriazavarok azonban nemcsak testi sérülésekből származnak, hanem valamilyen traumával (pl. nemi erőszakkal) összefüggő erős pszichés sokk is lehet az oka, különösen amnézia esetén.
Memóriazavarok kezelése
A memóriazavarok kezelése a problémát okozó tényező típusától függ – ezért a helyesen végzett diagnosztika olyan fontos az emlékezési problémák esetén. A demencia (Alzheimer-kór, Parkinson-kór vagy frontotemporális demencia) esetén a farmakoterápia nem teszi lehetővé a már meglévő rendellenességek visszafordítását, de alkalmazása lehetővé teszi e betegségek kialakulásának lassítását, ezáltal - késlelteti a betegség kialakulását. memóriazavarok progressziója
Memóriazavarokkal összefüggő endokrin betegségek esetén a problémához igazított gyógyszereket alkalmaznak (pl. pajzsmirigyhormonok pajzsmirigy alulműködésében vagy glükokortikoszteroidok Addison-kórban).
Ha a túlzott alkoholfogyasztás felelős a memóriazavarokért, klinikai javulás érhető el a függőség kezelésével. Az alkohol visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okozhat, de a betegeknek erre nincs esélyük – becslések szerint az absztinenciának köszönhetően a megfelelő memóriaműködés helyreállása akár a betegek 1/4-ében következik be. Hasznos az azzal kapcsolatos memóriazavarok eseténaz alkoholfüggőség a B1-vitamin pótlása lehet.
Támogatóan különböző memóriazavaroknál, az ún prokognitív (nootróp) gyógyszerek, amelyek célja az agy anyagcsere-folyamatainak serkentése, és ezáltal többek között memorizálási folyamatok