Az érzelmileg instabil személyiség egy személyiségzavar, amelyet hivatalosan betegségnek minősítettek. Az ilyen személyiségnek két alapvető típusa van - az impulzív típus és a határeset. Mindegyiküknek különböző tünetei vannak, és eltérő kezelést igényel.

Érzelmileg instabil személyiségegy betegség entitás, amelyet pszichiáterek jellemeztek, és megtalálta a helyét a Betegségek és Egészségügyi Problémák Nemzetközi Osztályozásában az ICD-10-ben az F60 szimbólummal. 3. A diagnosztikai kritériumok szerint ezt a rendellenességet két típusra osztották, amelyeknek különböző tünetei vannak.

Általánosságban elmondható, hogy az érzelmileg instabil személyiség olyan rendellenességek csoportja, amelyeket a következő tünetek közül legalább három jellemez:

  • hajlamos hirtelen cselekedni anélkül, hogy a következményekre gondolnánk;
  • hajlamos vitákba és vitákba bocsátkozni másokkal, leggyakrabban akkor, ha a vita oka kritika vagy kudarc;
  • dühkitörésekre és agresszióra való hajlam, viselkedése feletti kontroll hiánya;
  • a türelem hiánya, a megkezdett tevékenységek gyors feladása a látható hatások hiánya miatt;
  • érzelmi instabilitás, szeszélyesség (senki sem tudja, mit várhat egy ilyen ember viselkedésétől)

Érzelmileg instabil személyiség - Okok

Leggyakrabban a rendellenesség első jelei késő gyermek- vagy serdülőkorban jelentkeznek, és általában egész életen át fennállnak. Az érzelmileg instabil személyiség kialakulásának több oka is van.

  • családi befolyás- előfordulhat, hogy a múltban megtapasztalhatta a gondozó elhanyagolását, elveszítette egy családtagját, elvesztette biztonságérzetét, előfordulhat, hogy szexuálisan bántalmazták vagy bántalmazták.
  • biológiai faktor- a rendellenességek előfordulását befolyásolhatják korábbi agy- vagy fejsérülések, sőt hormonális egyensúlyhiány (alacsony szerotoninszint)
  • genetikai faktor- a rendellenességek a beteg családtagjainál hasonló rendellenességek előfordulásával járnak.
  • pszichoszociális tényező- a páciens dichotóm a valóság megítélésében, nem teszi lehetővé a közvetett értékelést, amiérzelmi instabilitás.

Érzelmileg instabil személyiség - Diagnózis

A rendellenességek diagnosztizálásához pszichiátriai interjút kell készíteni a beteggel, és gyakran hozzátartozóival is. Az interjút további pszichológiai és neurológiai vizsgálatokkal egészítjük ki. A diagnózis felállításakor a legfontosabb a személyiségzavarok megkülönböztetése más mentális vagy neurológiai betegségektől.

A megfelelő diagnózis felállításához és a kezelés megkezdéséhez szükséges a rendellenesség részletes leírása és egy adott típushoz való hozzárendelése - az ICD-10 osztályozásnak megfelelően. Az érzelmileg instabil személyiségnek két típusa van: az impulzív típus (F60.30) és a borderline típus (F60.31).

Érzelmileg instabil személyiség - Impulzív típus

Ez egy olyan rendellenesség, amely a pillanat hevében végzett cselekvésre jellemző, meggondolatlan, hirtelen és erőszakos.

  • Az ilyen személyiségű emberek nem irányítják viselkedésüket, és impulzívan reagálnak, például a kritikára. A betegek nagyon hamar idegessé válnak, és könnyen kiborulnak. Gyakran felrobbannak a haragtól. Ingerülten akár agresszióval is tudnak válaszolni.
  • Ezt a személyiségtípust a meggondolatlan reakció jellemzi. Az impulzív ember nem jósolja meg viselkedésének következményeit, nem gondolkodik kitöréseinek következményein. Gyorsan reagál elemzés nélkül.
  • Egy ilyen ember fejében sok olyan gondolat van, amire nem tud koncentrálni. Szorongás van. A beteg érzelmileg instabil, hangulata változó.
  • Az érzelmileg instabil, impulzív típusú emberek szinte folyamatosan éreznek egy bizonyos feszültséget. Csak egy ingerre van szüksége a robbanásveszélyes reakcióhoz. Az ilyen emberek viselkedésében az agresszió a legfontosabb, ami esetükben a felesleges érzelmek elengedésének módja. A beteg gyakran maga keres okot a veszekedésre, veszekedést kezdeményez, kiveszi másokon, néha önmagán is. Forr a gyűlölet mindenki iránt, aki körülveszi.
  • Az ilyen ember nem tudja elfogadni a kritikát, de türelmes sem lehet. Ha nem látja gyorsan munkája eredményét, elbátortalanodik, és a helyzet idegesítővé válik számára

Érzelmileg instabil személyiség - Borderline személyiség

A borderline személyiségzavart az interperszonális kapcsolatok és a saját identitás kialakításának nagy instabilitása jellemzi. A páciensnek problémái vannak az erős érzelmekkel, amelyek gyakran fokozódnak. Beszélhetünk bizonyos személyiségkáoszról, és mindenekelőtt túlzásról, amely minden cselekedetét és viselkedését jellemzi. Az ilyen ember minden viselkedésének bűnös a frusztráció és az állandó frusztrációaz általa érzett ellentmondást. A borderline személyiségzavar diagnosztizálásához a következő tünetek közül néhányat meg kell találni:

  • Az ember nem biztos a kilétében. Az alacsony önértékelés nem teszi lehetővé számára, hogy célokat, preferenciákat határozzon meg, problémái vannak a szexuális azonosulással, nem tudja megítélni magát. Nem veszi észre az általa képviselt ellentmondásokat. Mindent fekete vagy fehér színben lát. Általában ez kéz a kézben jár a munkahelyi problémákkal – a szakmai karrier nagyon törékeny, mert gyorsan elbátortalanodik a tettektől.
  • A beteg fél az elhagyatottságtól és a magánytól. Kétségbeesetten próbálja megmenteni minden kapcsolatát, még érzelmi zsarolással is (öngyilkossággal vagy megcsonkítással való fenyegetés). Érzelmi labilitása rossz ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot tartson fenn másokkal. A kapcsolatok rövid életűek, de intenzívek – általában szélsőséges színekben látja a páciens.
  • A határvonalas személyiségű személy belső űrt érez, depressziós hangulata van. Életét az elégedetlenség és a harag, valamint a jólét uralja. Főleg negatív érzelmek uralják. Könnyen dühös és dühös lesz, nem uralja ezeket a kitöréseket.
  • A beteg személy impulzívan viselkedik az élet különböző területein - gyorsan kidobja a pénzt, érdekli a kockázatos szexuális viselkedés, kockázatos autóvezetés, gyakran használ pszichoaktív szereket, megcsonkítja magát, éhínségtől szenved amelyet bőségesen kielégít stb.
  • A borderline személy érzelmileg instabil, könnyen szélsőséges érzelmekbe kerül, nehéz megjósolni, hogyan viselkedik egy adott helyzetben, hogyan viselkedik affektusban. Ingadozó hangulatok jellemzik, másokkal való kapcsolatában is.
  • A betegnek paranoiás gondolatai, üldöztetése, téveszméi, pánikrohamai vannak. Állandó stressz alatt van, nem tud megbirkózni a szorongással, sok mindenről meggyőzi magát, nem létező fenyegetést lát. Károsodott kognitív funkciói vannak. Az ilyen személy nem tud magától megnyugodni, úgy érzi, hogy mások félreértik, és fél a kirekesztéstől.
  • Előfordul, hogy egy borderline személyiségű ember szuperego zavaroktól szenved. Szigorúan értékeli magát, magas mércét állít fel viselkedésében, az ideálisra törekszik, ugyanakkor e törekvéseiben kudarcot vall. A maga számára felállított szigorú szabályok megszegése bűntudatot kelt.

Borderline viselkedés kísérheti más mentális zavarok, pl. neurózis, pszichózis, anorexia, bulimia, depresszió, szenvedélybetegségek, bipoláris zavar előfordulását.

Érdekes módon a határ menti érzelmileg instabil személyiséget gyakrabban diagnosztizálják nőknél, mint férfiaknál. Minél összetettebb a személyiség és minél több a rendellenesség, annál hosszabb és hosszabb a kezeléshaladó.

Érzelmileg instabil személyiség - Kezelés

A személyiségzavarok kezelésének leggyakoribb módszerei a hosszú távú pszichoterápiák, például a pszichodinamikus vagy a kognitív-viselkedési terápiák. A kezelés kezdeti szakaszában a legfontosabb, hogy elnyerjük a páciens bizalmát és bevonjuk a kezelési folyamatba. Ez lehetőséget ad a gyógyulásra.

A farmakológiai szereket nagyon ritkán alkalmazzák a személyiségzavarok kezelésében. Ha ezeket javasolják, akkor csak akkor, ha a páciensnek olyan tüneteket kell kontrollálnia, mint a depresszió vagy a szorongás, amelyek megzavarhatják a terápiát és befolyásolhatják annak sikertelenségét.

Borderline személyiségzavar esetén gyakrabban alkalmazzák a gyógyszeres szereket, de a betegek pszichoaktív szerek függővé válására való hajlam miatt a nyugtatókat - különösen a benzodiazepin alapúakat - általában kihagyják a kezelésükből. Gyakrabban írnak fel a betegeknek SSRI-t, antipszichotikumot vagy ún hangulatstabilizátorok.

A borderline személyiségpszichoterápia esetében a pszichoterápia leghatékonyabb formája a Fonagy és Bateman által végzett pszichoanalitikus terápia, valamint Kernberg terápia. Tudományos kutatások is bebizonyították, hogy a Marsha Linehan dialektikus-viselkedési terápia is lehetőséget ad a rendellenességek gyógyítására.

Kategória:

Pszichiátria