- D-dimerek: jelzések a D-dimerek szintjének meghatározásához
- Megnövekedett D-dimerek – mit jelentenek?
- D-dimerek: miért tekintik ezt a paramétert meglehetősen tökéletlennek?
Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A D-dimerek a vérrögök lebomlásakor keletkeznek a szervezetben. Meghatározásuk akkor a legfontosabb, ha a betegnél mélyvénás trombózis, tüdőembólia vagy egyéb thromboemboliás probléma gyanúja merül fel. Az orvosi szakirodalom azonban hangsúlyozza, hogy a D-dimerek tanulmányozásának vannak jelentős korlátai – ezek miből származnak? Milyen szabványok vonatkoznak a D-dimerekre? Hogyan kell értelmezni a teszteredményeket? Mit jelent a D-dimerek magas szintje?
D-dimereketelőször az 1970-es években írták le, de azóta csak körülbelül húsz év elteltével kezdték el meghatározásukat alkalmazni a laboratóriumi diagnosztikában. De mik is azok a D-dimerek: egy új típusú vérsejt, egy gyulladásos fehérje vagy valami más? Ahhoz, hogy képet kapjunk arról, mik is pontosan a D-dimerek, egy pillanatra az emberi véralvadási rendszerre kell összpontosítanunk. Különböző helyzetekben, például egy érsérülést követően bekövetkezik a vérlemezkék aktivációja (ami a felhalmozódást és bizonyos értelemben a károsodás "eltömődését" eredményezi), de serkentik a vérplazmában keringő alvadási rendszer fehérjéit is. . Közülük az egyik legfontosabb a fibrinogén, amely - trombin hatására - fibrinné alakul, melynek feladata, hogy a kialakuló teljes vérrög számára specifikus vázat hozzon létre. A vérrög azonban idővel lebomlik. Ezután a fibrin lebomlik, ahol bomlási termékei képződnek - az egyik a D-dimer. Normális körülmények között egészséges emberben ezért a D-dimernek hiányoznia kell. Ha ezek a fehérjék megjelennek, az azt jelenti, hogy a szervezetben vérrög keletkezett, majd elkezdett lebomlani. A D-dimer meghatározása azonban nem rutinteszt, mint azt például minden kórházi betegen elvégzik, mint például a vérképek esetében. Tehát mikor tesztelik a D-dimereket?
D-dimerek: jelzések a D-dimerek szintjének meghatározásához
A D-dimereket elsősorban azoknál a betegeknél határozzák meg, akiknél feltételezhető thromboembolia. Ilyen betegség például az alsó végtagok mélyvénás trombózisa. Ennek a betegségnek a gyanúja, amely a D-dimerek vizsgálatának indikációja, akkor merülhet fel, ha a betegnél ilyen tüneteket találunk,tetszik:
- fájdalom az alsó végtagban (főleg, ha nyomást gyakorol a végtagra)
- végtagduzzanat
- az alsó végtag bőrpírja
- az alsó végtag fokozott melege (különösen, ha csak a két alsó végtag egyikén figyelhető meg)
Egy másik probléma, amely a D-dimer tesztelés indikációja lehet, a tüdőembólia gyanúja. A tünetek, amelyek - különösen, ha együtt jelentkeznek - utalhatnak erre a betegségre, a következők:
- hirtelen fellépő légszomj mellkasi fájdalommal
- hemoptysis
- testhőmérséklet emelkedés
- hirtelen és súlyos gyengeség
D-dimerek: teszt és szabvány
A D-dimer vizsgálatot a pácienstől vett vérmintán végezzük. A D-dimerek standardja kissé eltérhet a különböző laboratóriumokban, de leggyakrabban az 500 µg/l-nél alacsonyabb D-dimerek koncentrációját tekintjük a szabványnak megfelelő értéknek.
Itt hangsúlyozni kell, hogy idős embereknél - főleg bármilyen betegség hiányában - általában nem ad okot aggodalomra a D-dimer szintje, amely kissé meghaladja a normát.
Megnövekedett D-dimerek – mit jelentenek?
A D-dimerek megnövekedett koncentrációja a vérben, mint már említettük, főként különböző thromboemboliás betegségek esetén fordul elő. Azonban csak azért, mert a páciens D-dimerjei megemelkednek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy tüdőembóliában vagy az alsó végtagok mélyvénás trombózisában szenved. A vérben a D-dimerek megnövekedett koncentrációjának számos egyéb lehetséges oka is lehet – ez a jelenség a betegeknél előfordulhat:
- disszeminált intravascularis koagulációs szindrómával
- különféle daganatos megbetegedésekkel
- terhes
- májbetegségben
- különféle gyulladásos folyamatokkal
- szívbetegségben
- akik megsérültek
- akik műtéten estek át
D-dimerek: miért tekintik ezt a paramétert meglehetősen tökéletlennek?
A D-dimerek vizsgálatát korlátozott specifitás jellemzi – ez annak a ténynek köszönhető, hogy viszonylag sok lehetséges oka van a D-dimerek megnövekedett koncentrációjának a vérben, amint azt fent bemutattuk. Megemlítenek bizonyos tényezőket is, amelyek a D-dimer tesztek hamis pozitív eredményéhez vezethetnek, például olyan betegeknél, akiknél emelkedett bilirubinszint és magas a vér trigliceridszintje. A D-dimer tesztek a D-dimerek megemelkedett szintjét mutathatják, ha a beteg egyáltalán nem érzi magátezeknek a fehérjéknek a felhalmozódása a szervezetben.
A D-dimer teszt korlátozott diagnosztikus értéke annak is köszönhető, hogy a fent említett thromboemboliás betegségek esetén ezek koncentrációja alapján nem lehet ilyen betegségeket diagnosztizálni. egyedül a fehérjék. Ehhez egyéb vizsgálatok (pl. képalkotás) szükségesek. Jelenleg a D-dimer assay használata a tromboembóliás betegségek kizárására irányul azoknál a betegeknél, akiknél alacsony az ebbe a csoportba tartozó egységek kialakulásának kockázata.
Megéri tudniAz orvostudomány jelenleg sokféle vizsgálattal rendelkezik, amelyek közül néhány jobban ismert a betegek számára (például vérkép vagy koleszterinszint vagy ESR-érték meghatározása), míg más nagyobb léptékű vizsgálatokat viszonylag nemrég végeztek. és a betegek egyszerűen nem tudnak róluk sokat. Ez utóbbi helyzet számos különböző meghatározásban megtalálható, amelyek közül az egyik lehet a D-dimer vizsgálat.
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.