A hortiterápia, avagy a kerti léthez kapcsolódó terápia nemcsak a mentális betegségek, hanem sok más betegség kezelésében is segít. Tudományos bizonyíték van arra, hogy a kertben végzett munka boldoggá tesz!

Hortiterápiaaz ókori Egyiptomig nyúlik vissza, ahol papok és orvosok a kerti sétákat javasolták a mentális betegségek gyógymódjaként.

Maga Hippokratész azt állította, hogy "a természet minden betegségben gyógyszer".

Természetesen ez a kezelés nem volt mindenki számára elérhető, és a fáraó közvetlen környezetéből származó kiváltságos emberek élvezhették.

A kertben való tartózkodás hatással van a boldogságérzetre

A zöld megnyugtat és pozitív hatással van a szervezetre. Miért történik ez? Érdemes felidézni Wilson biofíliájának elméleteit, amely szerint az ember az evolúció szakaszában genetikailag úgy kondicionált, hogy pozitívan reagáljon a természeti környezetre (beleértve a parkokat és kerteket). A természet, mint minden zöldterület, biztonság és béke érzését adja, ami megkönnyíti az erő és az egészség visszaszerzését.

A "túlterhelés és izgatottság" elmélete is figyelmet érdemel. Megmutatja, hogy a növények befolyásolják a belső egyensúly megőrzését és csökkentik a modern civilizációs tényezők – zaj, információ- és képtúlterheltség – okozta izgalom

A környező növényzet, virágok és természet minden érzékszervet stimulálnak. A tudósok azt is bebizonyították, hogy a talajban lévő baktériumok serkentik a szerotonin kiválasztását az emberi szervezetben, amelyet a boldogság hormonjának neveznek. A szerotonin befolyásolja az emésztési folyamatokat, az alvást és a szexuális teljesítményt is. Szóval mondhatod, hogy a kerti munka boldogságot hoz!

Kinek jó a hortiterápia?

A hortioterápiát gyakran alkalmazzák balesetek, szélütések (pl. bénulás) utáni rokkantságból eredő betegségek kezelésére. A zöldterápia támogatja a mentális betegségek, a depresszió és a különféle szenvedélybetegségek elleni küzdelmet. Egyes országokban a kertben való tartózkodás és munkavégzés pont a foglyok rehabilitációjának folyamatában.

A hortioterápia ellenzői azzal érvelnek, hogy a szervezet túlterhelődik a munkavégzés során, és a veszélyes tényezőkre (allergiás és mérgező vegyületeket tartalmazó növényekre) a valóságban nincs szó - a terápia nem károsbetegek. A terápiás létesítményként funkcionáló kertek speciálisan kialakítottak, veszélyes növényfajoktól mentesek. Az egyéniesítésük többek között a következőkre vonatkozik szélesebb utak és foltok a peronokon fogyatékkal élőknek, időseknek vagy kisgyermekeknek - gyerekeknek kedvezmény.

Kertterápia - felnőtteknek és gyerekeknek

A kertekkel való kezelés a testmozgás és a mozgás jótékony szerepén túl segít fenntartani a lelki egyensúlyt, csökkenti a stresszt és javítja a koncentrációt. Dísznövényeket érdemes saját telken, sőt az erkélyen is termeszteni. A munka úgy adagolható, hogy ne terhelje túlságosan a szervezetet. A gyerekeket is érdemes bátorítani, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Ezután - a kertben egy kis területet elkülönítve, amelyért felelősek lesznek - sok mindent megtudhatnak a kerti állat- és növényvilág lenyűgöző életéről. A kinyilvánított bizalomtól elragadtatott gyermek kézi készségekre tesz szert, és több időt tölt a szabadban.

Megéri tudni

Aktív vagy passzív hortiterápiaÁltalában a "kerti kezelés" két típusra oszlik: aktív és passzív. Az első esetben a páciens aktívan részt vesz minden számára lehetséges kertészeti munkában, a gyomlálástól, ültetéstől, növények öntözésétől a betakarításig és a díszítésig. A passzív hortioterápia során a betegek a kertben tartózkodnak, sétálnak, élvezik annak szépségét, de betegségük miatt nem végeznek fizikai munkát.

havi "Zdrowie"

Kategória:

Alternatív gyógyászat