Az agydaganatok a leggyakoribbak a gyermekek és az idősek körében. A túlélés esélye az agyrák korai diagnózisától függ. Sajnos Lengyelországban az agydaganatokat előrehaladott állapotban észlelik. Nehéz felismerni őket, mert az agyrák tünetei gyakran vegyesek.

Agydaganat- ilyen diagnózist évente 3000-en hallanak lengyelek. Előfordulása az életkorral függ össze. A leggyakoribb betegségek a 10 év alatti gyermekek és a 60 év feletti felnőttek. A gyermekeknél általában medulloblasztóma, a felnőtteknél pedig glioma vagy meningioma alakul ki. Az agyrák diagnózisa sok okból gyakran túl későn történik. A hiánya az ún onkológiai éberség. A beteg sorsa az agyrák korai diagnózisától függ.

Az agy rosszindulatú daganatai2 százalék minden rosszindulatú daganat. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség szerint Lengyelország a negyedik helyen áll az európai országok között a betegség előfordulási gyakoriságát tekintve. Európában közel 17 százalék. A diagnosztizált agydaganatban szenvedő betegek 5 évig élnek, Lengyelországban ez az arány 12%. férfiaknál és 19 százalék. nőknek. A daganat típusától függően az 5 éves túlélés, azaz gyakorlatilag teljes gyógyulás esélye 50-80%. gyerekek. Felnőtteknél ez az arány jóval alacsonyabb. De ez a helyzet az egész világon.

Agydaganat: tünetek

Az agydaganatok tünetei nem specifikusak, és többek között attól függnek a daganat növekedési ütemére, elhelyezkedésére és a beteg életkorára. Újszülötteknél és csecsemőknél eltérő tünetek, óvodás és iskolás korú gyermekeknél eltérőek.

A legkisebbeknél a szorongás a korona kidudorodását vagy a fejkörfogat természetellenes megnagyobbodását okozza. Előfordul, hogy a gyermek megfeszül és gyakran hány. A pszichomotoros fejlődés gátolt lehet, különösen a korábban megszerzett készségek elvesztése, pl. a játékok megfogása.

Nagyobb gyerekeknél a kézírás gyakran megváltoztatja vagy rontja az ún. grafikus rajzszint. Ez azt jelenti, hogy egy gyerek, aki szépen rajzolt házakat és fákat, hirtelen nem tudja megtenni. Az iskolások tudat alatt felhagynak a kerékpározással vagy a görkorcsolyával, mert egyensúlyhiányuk van. Egy könyv olvasása közben közel hozzák az arcukhoz, mivel a kialakuló daganat látászavarokhoz vezet. Ban bena legtöbb esetben a gyermek viselkedése is megváltozik. Az a benyomás alakulhat ki, hogy szociálisan rosszul alkalmazkodott, fél az iskolától, és el akarja magát szigetelni társaitól. A reggeli fájdalmak és hányinger, amely után a gyermek hány, szintén meglehetősen gyakori tünetek. Több mint 7 százalékban a gyermekek hormonális egyensúlyhiányban szenvednek, ami azt jelenti, hogy a gyermek nem nő és nemi úton fejlődik.

Felnőtteknél a leggyakoribb előfordulás a hányással kísért súlyos fejfájás. Idővel parézis, beszéd-, látás- és hallászavarok lépnek fel. A betegség első szakaszában az egyetlen tünet a hangulat vagy a viselkedés megváltozása. A beteg nehezebben tud koncentrálni, remeg az arcizmok, vagy ártatlannak tűnő memóriazavarai vannak.

Agydaganat diagnózis

Az orvosok világszerte gondot okoznak az agydaganatok diagnosztizálásával. Az ok a betegség kétértelmű tünetei, és minél később kerül sor a diagnózisra, annál rosszabb a prognózis. Ha a daganat nagy, kiterjedt műtét válik szükségessé, de ekkor nem mindig lehetséges a daganat teljes eltávolítása. A beavatkozás után a betegnek intenzívebb kiegészítő kezelésen, azaz kemoterápián és sugárterápián kell részt vennie.

Az onkológusok szerint az alapellátó orvosok gyakran figyelmen kívül hagyják a gyermekek agydaganatának lehetőségét

Az agydaganatok korai diagnosztizálása az alapellátó orvosokon és gyermekorvosokon múlik. Ők jelentik a rosszullét miatt aggódó betegeket. Sajnos az orvosok nem túl érzékenyek az idegrendszeri daganat kialakulására utaló jellegzetes tünetek kombinációjára.

A gyermekorvosok leggyakoribb hibája az, hogy a reggeli fejfájást és hányingert iskolafóbiaként vagy helminthiasisként diagnosztizálják. Az is elég gyakori, hogy a központi idegrendszeri daganatok diagnózisának részeként végzett vizsgálatokat félreértelmezik. Időseknél az erős fejfájás, a viselkedésbeli változások és a memória hiánya érelmeszesedésnek vagy szenilis demenciának minősül.

Probléma

Ne hagyja ki az agydaganat tüneteit

Agydaganat esetén a leggyakoribbak:

  • erős, erősödő fejfájás, különösen reggel, enyhíti a hányást (50,5%)
  • a reggeli hányást általában nem előzi meg hányinger (47,6%)
  • egyensúlyhiány (23,2%)
  • agyidegek rendellenességei (25%)
  • a végtagok parézise, ​​vizelési és székletürítési zavarok (11,6%)
  • tudatzavarok (12,2%)
  • epilepsziás rohamok, görcsök megjelenése (8,7%)
  • endokrin rendellenességek, rendellenességekviselkedés (7%)

Fontos vizsgálatok az agydaganatok diagnosztizálásához

Mindeközben az agydaganatot nem nehéz felismerni, de figyelembe kell venni, hogy egyáltalán kialakulhatott. Egy egyszerű teszt, amely meghatározza a következő lépést, a szemfenékvizsgálat és az EEG, azaz az agy elektromos aktivitásának vizsgálata. Ha az eredmények nem egyértelműen kedvezőek a beteg számára, CT-vizsgálatot vagy MRI-t kell végezni. Mindkét teszt lehetővé teszi a daganat típusának és méretének korai, gyors és pontos meghatározását.

Sajnos a legtöbb beteg szakorvosi vizsgálaton esik át, amikor betegsége előrehaladott. Előfordul azonban, hogy ezek közül csak az egyik elvégzése, például a tomográfia vagy az MRI, még a legjobb szakember éberségét is el altathatja. Ennek az az oka, hogy bizonyos típusú agydaganatok, például az agytörzs, csak MRI-n láthatók, CT-vizsgálatokon nem.

Agydaganat kezelése: az idegsebészet nyer

Az agydaganatok szinte minden esetben és típusában az idegsebészet az elsődleges kezelési módszer. Eredménye szinte mindig függ a daganat helyétől, típusától és az ebből adódó műtéti beavatkozás mértékétől. A sebészeti kezelés kiegészítéseként a sugár- és kemoterápiát alkalmazzák. Ha a daganat sebészeti úton nem távolítható el, a beteg sugárkezelésen és kemoterápián esik át. A kezelés sikerét számos orvostudományi terület, például idegsebészet, neuropatológia, sugárterápia, klinikai onkológia és molekuláris biológia orvosainak szoros együttműködése határozza meg.

"Zdrowie" havi

Kategória:

Onkológia