A portális véna egy rövid ér, amely a hasüreg jobb felső részén található. A vért a májba szállítja. A portális véna a mesenterialis és a lépvéna találkozásából jön létre. Ismerje meg, hogyan épül fel a portális véna, milyen funkciókat lát el a véna portál, hogyan lehet megvizsgálni a portális véna állapotát, és milyen állapotokhoz köthető a véna portális.

Portális véna(latinul vena portae) az egyik legfontosabb vénás ér az emberi szervezetben. A hasüregben elhelyezkedő portális véna kapcsolatként működik a gyomor-bél traktus és a máj között. A portális vénának köszönhetően a hasi szervekből kifolyó vér a májba kerül. A vérrel együtt a tápanyagok is eljutnak a májba, valamint a gyomor-bél traktusból felszívódó méreganyagok és egyéb nemkívánatos összetevők. A portális vénából a májba jutó anyagok ezután megfelelően metabolizálódnak vagy raktározódnak.

Portálvéna - építés

A portális véna a hasüreg jobb felső részén található. Testünk más vénáihoz képest a portális véna nem túl hosszú (átlagosan kb. 7 cm). Azonban viszonylag nagy szélesség (legfeljebb 2 cm) és gyors véráramlás jellemzi. A portális véna közvetlenül szomszédos a hasüreg számos szervével, beleértve a májat, a hasnyálmirigyet és a nyombélt.

A portális véna a hasi szervekből történő vér kiáramlásának utolsó szakasza. Az egész emberi emésztőrendszert apró erek sűrű hálózata veszi körül, amelyek lehetővé teszik az emésztési folyamatból származó tápanyagok felszívódását. Apró erek kapcsolódnak egymáshoz, és fokozatosan növekvő átmérőjű ereket képeznek.

A portális véna két nagy ér összeolvadásából jön létre:

  • felső mesenterialis véna
  • és a lépvéna.

A felső mesenterialis véna "összegyűjti" a vért a vékonybélből, a hasnyálmirigyből és a vastagbél nagy részéből. A gyomorból, a hasnyálmirigyből és a vastagbél alsó részéből származó vér viszont a lépvénába kerül.

Ezen erek összekötése - a portális véna - szállítja a vért a gyomor-bél traktus legtöbb szervéből.

Már tudjuk, hogyan épül fel a portális véna kezdeti szegmense. Mi történik ennek a hajónak a másik végén? A portális véna belép a májba, két ágra osztva - jobbra és balra. A máj belsejébenA portális véna továbbra is egyre kisebb erekre osztódik, lehetővé téve a vér áramlását ennek a szervnek minden részébe.

A májban lévő sűrű érhálózatot portális keringésnek nevezzük. Amint azt könnyen kitalálhatja, a portális véna megfelelő működése elsősorban a máj állapotától függ. A májbetegség egyik gyakori tünete a portális véna véráramlási zavara.

Lásd galéria 4 kép

Portálvéna - funkciók

A portális véna a máj érrendszerének fő forrása. Az ebbe a szervbe jutó vér 75%-a a portális vénából származik (a fennmaradó 25%-ot a májartériák biztosítják). A portális vénának köszönhetően a gyomor-bél traktusban felszívódó összes komponens a májba kerül.

A máj egyfajta szűrő - elválasztja a szükséges anyagokat a káros anyagoktól és tárolja a tartalék összetevőket. A máj számos anyagcsere-reakción megy keresztül, és a tápanyagok a szervezet szükségleteinek leginkább megfelelő módon alakulnak át.

Ha a gasztrointesztinális traktusból a vér nem jutna el a májba a portális vénán keresztül, szervezetünk nem tudná szabályozni a gyomor-bél traktusból felszívódó anyagokat. Ily módon számos méreganyag és mikroba terjedne el a szervezetben. A portális vénának és a májnak köszönhetően legtöbbjük gyorsan semlegesíthető.

A portális véna felépítésének és működésének érdekes felhasználása az orvostudományban a gyógyszerek beadásának egyik módja. A rektális úton történő gyógyszerellátásról beszélünk - leggyakrabban kúpok vagy beöntés formájában.

Ahogy korábban említettük, a portális véna "összegyűjti" a vért az emésztőrendszer nagy részéből. Következésképpen a hagyományos, orális úton beadott gyógyszerek elsősorban a portális vénán keresztül jutnak a májba. Ez némi késést eredményez a cselekvésükben, és egyes gyógyszereknél részleges lebomlásuk a májban.

A probléma elkerülésének egyik módja az volt, hogy az emésztőrendszer végét - a végbélt - gyógyszerekkel szállították. A végbél utolsó részéből származó vér megkerüli a portális vénát és a májat, és közvetlenül az általános keringésbe kerül. A rektális úton beadott gyógyszerek ezért gyorsabban terjedhetnek a szervezetben. A rektális adagok gyakran alacsonyabbak, mint a szájon át alkalmazottak, mivel nem bomlanak le a májban.

Portális véna - betegségek

A portális véna olyan ér, amely jelentős szerepet játszik szervezetünkben a tápanyagok szállításában és anyagcseréjében. A májhoz való közvetlen kapcsolata miatt sok portális véna rendellenességet a portális véna rendellenességei okoznak.

A portális vénák véráramlásának zavarai az egész keringési rendszert érinthetik. Emiatt a portális vénák betegségei gyakran okoznak atipikus klinikai tüneteket testünk látszólag távoli helyeiről. A portális vénával kapcsolatos leggyakoribb állapotok a következők:

Portális hipertónia

A portális hipertónia az egyik leggyakoribb portális vénás betegség. Ennek a betegségnek a lényege, hogy a portális vénában a nyomás 12 Hgmm fölé emelkedik (normál körülmények között nem haladja meg az 5 Hgmm-t)

Honnan származik a portális hipertónia? Ennek az állapotnak számos oka van, de a leggyakoribbak a májbetegségek. Számos májbetegség vezethet ennek a szervnek az átalakulásához.

A máj szerkezetének megváltozása a véráramlás akadályozásához vezet a parenchymáján áthaladó erekben. Ez a vér stagnálását idézi elő a portális vénában, ami portális hipertóniához vezet. A fent leírtak szerint gyakori állapot a májcirrózis, amely krónikus alkoholfogyasztás, vírusfertőzések vagy veleszületett májbetegség következménye lehet.

Mik a portális hipertónia hatásai? Ezen a ponton érdemes felidézni a portális véna anatómiáját. Ez az ér a lép és a felső mesenterialis vénák anasztomózisából jön létre, amelyek viszont más vénás erek kapcsolataiból származnak. A portálvénás hipertónia az egész vénás rendszerben befolyásolja a vérnyomást. Ez a vér stagnálásához vezet az emésztőrendszert körülvevő összes vénás érben.

Ennek az állapotnak a tipikus klinikai tünetei a visszerek, amelyek leggyakrabban a nyelőcsőben és a végbélnyílás környékén fordulnak elő (ún. aranyér vagy aranyér). A nyelőcsővarix a portális hipertónia különösen veszélyes szövődménye. A betegség előrehaladott stádiumában súlyos vérzést okozhatnak a gyomor-bél traktusból.

A portális hipertónia jóval ritkább, de egészen látványos hatása az ún. medúzafej (latin caput medusae). Ez a tünet a köldök területén lévő vénák jelentős kiszélesedésében nyilvánul meg, amelyek jellegzetes formát alkotva a mitológiai Medúza fejére emlékeztetnek.

Portális véna trombózis

A portális véna trombózis egy olyan vérrög képződése, amely blokkolja a véráramlást ebben az érben. Ennek az állapotnak az oka lehet veleszületett hiperkoagulabilitás, daganatos megbetegedések, gyulladásos folyamatok, valamint májbetegségek

Létezik akut portális véna trombózis, mely hirtelen hasi diszkomfortot okoz, valamint krónikus trombózis is, mely leggyakrabban hosszan tartó májbetegség következménye

A portális véna trombózis a portális hipertónia egyik lehetséges oka. A betegség diagnosztizálása a portális véna Doppler ultrahang vizsgálata alapján történik. A legtöbb esetben a kezeléshez olyan gyógyszerekre van szükség, amelyek elősegítik a vérrögök feloldását a véráramban.

Portális véna pneumatosis

A portális véna pneumatosis valójában nem különálló betegség, sokkal inkább más betegségek során jelentkező tünet. A pneumózis a légbuborékok jelenléte a véredényben. Honnan jön a portális véna levegő?

Leggyakrabban a nagyon gyulladt belekből kerül oda. A portális véna pneumatosis a nekrotikus enterocolitis egyik tünete lehet – ez a betegség a koraszülöttek tipikus szövődménye.

Mint látható, a portális véna anatómiája és diszfunkciója a gyermekpopulációban is előfordulhat.

A portális véna veleszületett rendellenességei

A portális vénarendszer a magzati fejlődés korai szakaszában alakul ki. A szervezet fejlődésének számos lehetséges anatómiai rendellenessége között a portális véna szerkezetében is vannak szabálytalanságok

A portális vénás születési rendellenességek formája és súlyossága eltérő lehet. Némelyikük nem okoz klinikai tüneteket, és soha nem észlelik. A portális véna fejlődési rendellenességei közé tartozik például az agenesis (a portális véna teljes hiánya), a rendellenes elágazódás és a portális szisztémás fisztulák (az extra erek hiánya, amelyek miatt a vér a portális vénából a szisztémás keringésbe áramlik, megkerülve a májat).

Portális véna - vizsgálat

Számos módja van a portális véna állapotának felmérésére. Ezek közül a legegyszerűbb a fizikális vizsgálat, amellyel a portális véna legsúlyosabb állapotainak tünetei is kimutathatók. Ilyen állapot például az előrehaladott portális hipertónia, amely szabad szemmel is látható elváltozásokat okozhat a vénás keringésben. Ilyen tünetek közé tartozik „Medúzafej”, valamint az anális és a nyelőcső visszér.

A portális véna anatómiájának és működésének felmérésére szolgáló eszköz egy ultrahangvizsgálat (USG) Doppler funkcióval. Előnyei közé tartozik a széles elérhetőség, az alacsony ár, az alacsony invazivitás és a gyors végrehajtási idő. A Doppler ultrahang vizsgálat során a portális véna méretei, valamint a véráramlás iránya és sebessége ebben az érben értékelhető. A kapott paraméterek lehetővé teszik a legtöbb, a portális vénával kapcsolatos betegség kezdeti diagnózisát.

Kategória: