Az antigén olyan anyag, amely serkenti a szervezet immunrendszerét antitestek termelésére, de ez egy nagyon tág fogalom. Az antigén lehet egyetlen fehérje vagy egy egész baktérium. Melyek az antigének típusai és tulajdonságai?

Az antigénolyan anyag, amely a szervezetbe kerülve immunreakciót vált ki, ami a limfociták szaporodását és specifikus antitestek képződését jelenti.

Az antigének különböző kémiai szerkezetűek – lehetnek szénhidrátok, fehérjék, lipidek, sőt nukleinsavak is.

Olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az immunogenitás, azaz az egymás elleni specifikus immunválasz kiváltásának képessége, valamint az antigenitás, azaz az immunglobulinokhoz és a T-limfocita receptorokhoz való specifikus kötődési képesség.

Folyamatos és nem folyamatos antigének

Az antigének folyamatos és nem folytonos csoportokra oszthatók. Folyamatos antigének esetén a fehérje antigén antitesttel érintkező aminosavai a fehérjelánc egyik szegmensében találhatók.

A nem folytonos antigének esetében azonban a fehérjeantigén aminosavai a fehérjeláncban egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el.

Alacsony és nagy molekulatömegű antigének

A molekula méretéből adódóan az antigének kis és nagy molekulákra oszthatók. Ez utóbbin belül sok olyan fragmentum lehet, amelyet antitestek kötnek.

Ezeket epitópoknak vagy antigéndeterminánsoknak nevezik.

Ezek az antigén legkisebb egysége, amelyet egy antitest vagy sejtreceptor felismerhet. Ezenkívül azonos vagy eltérő specifitású antitestekkel is megköthetik őket.

Gyenge és erős immunválaszt is kiválthatnak életkortól, egészségi állapottól és genetikai felépítéstől függően.

Thymus-függő és csecsemőmirigy-független antigének

Az antigének között vannak csecsemőmirigy-függő és csecsemőmirigy-független antigének is. A csecsemőmirigy-dependens B antigénekre válaszul a T helper limfociták segítségére van szükségük az antitestek termeléséhez.

Ezzel szemben a csecsemőmirigy-független antigénekre adott válaszhoz nincs szükség a T-limfociták segítségére az antitestek termeléséhez.

Itt érdemes megemlíteni, hogy minél nagyobb az antigén molekula, annál könnyebben indukálható ellene antitestek termelődése. Hasonlóképpen, az antigén kevésbé oldható formái sokkal erősebb immunválaszt indukálnak, mint az oldható formák.

Érdekes módon az alacsony molekulatömegű részecskék csak akkor képesek hatékonyan indukálni az antitestek termelését, ha konjugálódnak vagy spontán kötődnek nagyobb molekulákhoz.

Hapteny

Vannak olyan antigének is, amelyek csak az immunglobulinokhoz és a T-sejt receptorokhoz képesek specifikusan kötődni.

Ezeket hapténeknek nevezzük, és nagyon kicsi molekulák – akkorák, mint az egyetlen antigéndetermináns.

Az a képesség, hogy specifikus immunválaszt váltanak ki egymás ellen (antitesteket termelnek), azaz csak akkor nyernek immunogenitást, ha egy nagyobb molekulához (hordozóhoz) kapcsolódnak, ami lehet például egy fehérje.

Ebben a helyzetben a B-limfociták a hordozóhoz kapcsolódó hapténre válaszul felismerik a haptént, míg a segítő sejt felismeri a fehérjehordozót

Kategória:

Immunrendszer