Az endometriumrák, azaz a méhnyálkahártya rákja a női reproduktív rendszer rosszindulatú daganata. Az endometriumrák prognózisa attól függ, hogy a daganat milyen stádiumban van a diagnózis idején. Ennek a ráknak a tüneteinek ismerete lehetővé teheti, hogy elég korán jelentkezzen a vizsgálatokra, és növelje a teljes gyógyulás esélyét. Nézze meg, melyek az endometriumrák kialakulásának okai, milyen tünetei lehetnek az első jelei, valamint a diagnózis és a kezelés lépésről lépésre történő folyamatát.

Endometriumrák , azazméhnyálkahártyarák(latinul méhnyálkahártya karcinóma) leggyakrabban a perimenopauzális időszakban, azaz 55 év közötti nőknél diagnosztizálják és 64 éves korban, valamint 70 év feletti nőknél. Lengyelországban előfordulásának gyakoriságát körülbelül 7 százalékra becsülik.

A rák kialakulásának legnagyobb kockázata a posztmenopauzás nőket érinti. Számos olyan tényező ismert, amelyek hozzájárulnak az endometriumrák kialakulásához. Ezek közül úgy tűnik, a hormonális és életmódbeli tényezők hatnak a legnagyobb mértékben. Ez utóbbi szerepét bizonyítja, hogy az endometriumrákban szenvedő betegek 50-70%-a egyidejűleg elhízott

Hogyan alakul ki az endometriumrák?

Az endometrium az a nyálkahártya, amely a méh belsejét béleli. Felépítése és működése hormonális szabályozástól függ. A nemi hormonok koncentrációjában bekövetkező változások, amelyek a menstruációs ciklus következő fázisait kísérik, az endometrium folyamatos rekonstrukcióját és havi hámlását okozzák.

Az endometriumrákot a rákos sejtek ellenőrizetlen növekedése okozza. Ezek a sejtek ellenállnak a biológiai kontrollmechanizmusoknak. Gyorsan szaporodhatnak és beszivároghatnak a környező szövetekbe.

Előrehaladottabb stádiumban az endometriumrák a nyirokereken keresztül más szervekre is átterjedhet. A méh nyálkahártya sejtjeinek szaporodását a női nemi hormonok - ösztrogének - serkentik. Emiatt az endometriumrák az úgynevezett hormonfüggő daganatok csoportjába tartozik.

Kialakulása szorosan összefügg a női szervezet ösztrogén-anyagcseréjével. Ezzel szemben az endometriumrák kockázata az életkorral növekszikaz előfordulási csúcs a 60 év körüli nőknél van.

Endometriumrák – kockázati tényezők

Mely nőknél fokozott az endometriumrák kialakulásának kockázata? Sok éves tudományos kutatás és az orvosok tapasztalata lehetővé tette a rák kialakulásához hozzájáruló tényezők több csoportjának azonosítását.

Ezek közül a legfontosabbnak a szervezet hormonális egyensúlyának változása tűnik. Megfelelő működése a nemi hormonok két csoportja – az ösztrogének és a gesztagének (főleg a progeszteron) – közötti egyensúly fenntartásán alapul. Endometriumrák akkor alakul ki, amikor az ösztrogénaktivitás megnövekszik, és ezt nem ellensúlyozza a progeszteron.

Az ösztrogének folyamatosan serkentik a méh nyálkahártyájának növekedését, ami a kóros sejtosztódás és a sejtszerkezet változásának veszélyét hordozza magában. Ezek a jelenségek alkotják a neoplasztikus folyamat magját.

Milyen helyzetekben lehetnek ilyen előnyösek az ösztrogének? Ennek egyik leggyakoribb oka az elhízás. A felesleges zsír nem csak felesleges kilogramm, hanem aktív szövet is, amely hormonális aktivitást mutat. A zsírsejtek részt vesznek az ösztrogének metabolizmusában, növelve azok koncentrációját a vérben

Az elhízással párhuzamosan előforduló betegségek, amelyek szintén növelik az endometriumrák kialakulásának kockázatát, a következők:

  • inzulinrezisztencia
  • cukorbetegség
  • magas vérnyomás

A túl sok ösztrogén más hormonális rendellenességeket is kísérhet. Ilyen például a policisztás petefészek szindróma (PCOS).

Érdemes megjegyezni, hogy az ösztrogéneket időnként gyógyszerként is használják – beleértve az orális fogamzásgátlást vagy hormonpótló terápiaként posztmenopauzás nőknél. Jelenleg ezeknek a készítményeknek a többsége gesztagént is tartalmaz, melynek feladata az ösztrogének hatásának kiegyensúlyozása és az endometriumrák kialakulásának kockázatának csökkentése. A kétkomponensű fogamzásgátló tabletták védő hatást fejtenek ki a rák kialakulása ellen.

A méhnyálkahártyarák kialakulásának kockázati tényezői közé tartozó egyéb állapotok közé tartozik a korai menstruáció korai életkora és a menopauza késői kezdete. Mindkettő az aktív petefészkek ösztrogéntermelésének meghosszabbodásával jár. A fokozott kockázat azokra a betegekre is vonatkozik, akik soha nem voltak terhesek.

Végül érdemes megemlíteni a genetikai tényezőket, amelyek szintén befolyásolhatják az endometriumrák kialakulását. Főleg ritka genetikai betegségekről beszélünk, amelyek különböző típusok kialakulásának fokozott kockázatával járnakdaganatok. Ilyen betegség például a Lynch-szindróma. Bár ez a betegség leggyakrabban a vastag- és végbélrákhoz kapcsolódik, valószínűleg méhnyálkahártyarák, petefészekrák és más gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések is kialakulhatnak benne.

Endometriumrák megelőzés

Mivel már ismerjük azokat a tényezőket, amelyek a méhnyálkahártyarák kialakulásának fokozott kockázatával járnak, érdemes megemlíteni azokat is, amelyek segíthetnek elkerülni.

A méhnyálkahártyarák megelőzésében rendkívül fontos az egészséges életmód - a megfelelő BMI fenntartása (a WHO szerint a helyes értékek 18,5-24,99 tartományban vannak), a rendszeres testmozgás és a testmozgás elveinek betartása. egészséges táplálkozás.

A betegség kialakulásának kockázata a kétkomponensű (ösztrogén-gesztagén) fogamzásgátló tablettát szedő betegekre is vonatkozik. További védőfaktor a gyermekvállalás.

Az endometriumrák megelőzésével kapcsolatos másik kérdés a megelőző vizsgálatok. Erre a rákbetegségre nem végeznek populációalapú szűrőprogramokat (például méhnyakrák esetén Pap-kenet). Az ilyen vizsgálatok csak magasabb kockázati csoportba tartozó betegek számára javasoltak (elhízás, PCOS, Lynch-szindróma stb.).

Az endometriumrák leggyakoribb tüneteit azonban mindenképpen érdemes megismerni (lásd lent). Ugyanilyen fontos a rendszeres nőgyógyászati ​​ellenőrzés, amely lehetővé teszi a méhnyálkahártya állapotának felmérését és a gyanús elváltozások korai felismerését

Endometriumrák - tünetek

Az endometriumrák egyik fontos jellemzője, hogy viszonylag gyorsan tünetivé válik. Az endometriumrák első és legfontosabb tünete a kóros hüvelyi vérzés.

Általában a betegség kialakulásának korai szakaszában jelennek meg. Mivel a leggyakrabban a posztmenopauzás nőket érinti, a menstruáció leállt nőknél minden hüvelyi vérzés okot jelent az azonnali orvosi konzultációra.

Fiatalabb betegeknél a menstruációs vérzés riasztó tünet. Az endometriumrák fennmaradó tünetei nem specifikusak, és sok más állapotot kísérhetnek. Ezek közé tartozik a hüvelyváladék, az alsó hasi fájdalom és az általános gyengeség.

Endometriumrák stádiumai. FIGO besorolás

A méhnyálkahártya rák stádium meghatározása nagyon fontos a kezelési módszer kiválasztásában. Az endometriumrák úgynevezett rákmegelőző állapotokból eredhet, amelyek közé tartozik az atipikus komplex méhnyálkahártya hiperplázia.

Ez az az állapot, amelyben a cellaAz endometrium már nincs a szervezet ellenőrzése alatt, és túlzottan szaporodik, miközben daganatos átalakuláson megy keresztül. Ebben a szakaszban azonban még nem képesek a szövetekbe beszivárogni vagy áttéteket képezni.

Az összetett atípusos hiperplázia lehet, de lehet, hogy nem előfutára az endometriumráknak. A daganatos betegség sok esetben teljesen egészséges szövet alapján alakul ki. A nemzetközi FIGO osztályozást használják az endometriumrák stádiumának leírására. A betegség egyre magasabb stádiumai ebben a besorolásban rosszabb prognózist és kisebb esélyt jelentenek a teljes gyógyulásra

A FIGO osztályozás a következő méhnyálkahártyarák-stádiumokat veszi figyelembe:

  • IA - a rák csak a méh testére korlátozódik, beszivárog<50% grubości warstwy mięśniowej
  • IB - daganat csak a méh testére korlátozódik, beszivárog>az izomréteg vastagságának 50%-a
  • II - rák, amely a méhnyakra és a környező kötőszövetre terjedt, de nem a méhen túlra
  • III A - a savós membránt vagy a függelékeket (petefészkek, petevezetékek) érintő daganatok
  • III B - a hüvelyt vagy a parietális szövetet érintő daganat
  • III C1 - kismedencei nyirokcsomókat érintő daganat
  • III C2 - a peraorta nyirokcsomóit érintő rák
  • IV A - a végbél vagy a hólyag nyálkahártyájába beszűrődő rák
  • IV B - lágyéki nyirokcsomókat érintő vagy távoli áttéteket képző rák

Egy további osztályozás, amelyet az orvosok az endometriumrák előrehaladásának leírására használnak, a TNM skála. Ez a besorolás egy univerzális eszköz, amelyet más rákos megbetegedések (például tüdőrák vagy vastagbélrák) kezelésére is használnak.

Neve annak a három legfontosabb paraméternek a rövidítése, amelyeket figyelembe kell venni egy daganatos betegség leírásánál:

  • T (tumor) - daganat mérete
  • N (csomópontok) - nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte
  • M (metasztázisok) - áttétek jelenléte - távoli szervekben

Endometriumrák - diagnózis

Az endometriumrák diagnózisa többféle vizsgálaton alapul. Általában részletes anamnézissel és nőgyógyászati ​​vizsgálattal kezdődik. Bizonyos esetekben a fizikális vizsgálat rákos daganatot mutathat ki az alsó hasban. Nagyon fontos az is, hogy megvizsgáljuk a nyirokcsomókat az esetleges áttétképződés jelei szempontjából.

Az endometrium értékelésének sokkal pontosabb módszerei közé tartozik az ultrahang (USG), amelyet speciális transzvaginális transzducerrel végeznek. A vizsgálat során az orvos megméri a méhnyálkahártya vastagságát, és keresi a szerkezetében bekövetkezett változásokat is.

Az endometrium megfelelő vastagsága posztmenopauzás nőknél nem haladhatja meg az 5 mm-t. Ha a méh nyálkahártyája megvastagodott, vagy egyéb eltérések vannak, kórszövettani diagnózisra lehet szükség. Célja a méhnyálkahártya töredékeinek összegyűjtése és azok mikroszkópos értékelése.

A kórszövettani vizsgálathoz kétféleképpen lehet anyaghoz jutni. Az első a méhüreg küretálása, azaz. kaparék speciális sebészeti eszközök segítségével. Ezután az összes kapott szövetet kórszövettani értékelésre küldjük. Érdemes megjegyezni, hogy a méhnyálkahártya nagy megújulási potenciállal rendelkezik, és spontán gyógyul a küretkezelést követő 5 napon belül.

A méhnyálkahártya mintavételének másik módja a méhnyálkahártya biopszia, azaz célzott gyűjtés speciális tűvel. A biopsziát általában hiszteroszkópiás eljárás során végzik, hogy kivonatot kapjanak egy adott méhnyálkahártya-helyről.

A hiszteroszkópia során egy tükört kell behelyezni egy kamerával a méh üregébe. A mintavétel helyének ellenőrzése mellett a webkamera lehetővé teszi az endometrium megjelenésének pontosabb felmérését az ultrahangos vizsgálathoz képest

Ha diagnosztizálnak méhnyálkahártya-rákot, további képalkotó vizsgálatokat végeznek annak stádiumának és távoli áttétek jelenlétének felmérésére (pl. hasi és mellkasi komputertomográfia).

Endometriumrák kezelési módszerei

A méhnyálkahártyarák kezelését minden betegnél egyedileg választják ki. A legfontosabb módszer a daganat eltávolítása a műtét, bár ez nem mindig lehetséges (például olyan idős betegeknél, akik nem részesülhetnek általános érzéstelenítésben).

Ha azonban nincs ellenjavallat a műtétnek, méheltávolítást, azaz a méh eltávolítását végezzük. Az esetek túlnyomó többségében a függelékeket (petefészkeket és petevezetékeket) is eltávolítják

Onkológiai szempontból a legfontosabb, hogy a daganatot megfelelő egészséges szövetrész mellett kimetsszük – ez reményt ad, hogy minden daganatsejtet eltávolítottak. Ha a daganat a környező nyirokcsomókat is érinti, limfadenectomiát, azaz eltávolításukat végezzük

A műtét után minden reszekált szövetet kórszövettani vizsgálatnak vetünk alá. Ennek eredménye meghatározza a további kezelési módszerek alkalmazását

A kiegészítő terápia magában foglalja a kemoterápiát és a sugárterápiát, valamint a kettő kombinációját. A méhnyálkahártyarák sajátos lokalizációja miatt a sugárterápia speciális típusát alkalmazzák - a brachyterápiát.

A brachyterápia lényege, hogy a sugárforrást közvetlenül a daganat belsejébe helyezzük. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a közeli szervek (bél, hólyag) védelmére a sugárzás károsító hatásai ellen

A kiegészítő kezelési módszerek közül az utolsó a hormonterápia, amely progeszteron származékok beadásából áll. A hormonterápiát alacsony előrehaladottságú endometriumrákban szenvedő fiatal betegeknél is alkalmazzák, akik meg akarják őrizni a termékenységet.

Az endometriumrák prognózisa a stádiumától függ. A korán felismert és csak az endometriumra korlátozódó rák esetén az 5 éves túlélési arány meghaladja a 90%-ot. A metasztázisok jelenléte a nyirokcsomókban és a távoli szervekben rontja a prognózist. Emiatt nagyon fontos ismerni a méhnyálkahártyarák korai tüneteit, és mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha ezeket észleli.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Onkológia