A rekeszizom az egyik legfontosabb izom az emberi testben - jelentős szerepet játszik a légzési folyamatban. Jellemzően a légzéshez kapcsolódik, de a gyakorlatban a rekeszizom más funkciókat is ellát, mert részt vesz többek között a olyan folyamatokba, mint a vizelés és a székletürítés. De hogyan épül fel a membrán? Milyen tünetek utalhatnak rekeszizom problémára?

A rekeszizom(latindiaphragma , angol diaphragm) a légzéssel kapcsolatos legfontosabb izom. Ezen túlmenően ez a folyamat magában foglalja többek között bordaközi izmok (külső és belső) vagy olyan izmok, amelyeket segédlégzési izmoknak neveznek, amelyek például a sternocleidomastoideus izmok, a lapocka levátora vagy a kulcscsont alatti izmok. Ez azt bizonyítja, hogy nem csak a tüdő megfelelő működése fontos a légzési folyamatban, hanem a mellkas egyéb struktúráinak is.

Membrán: szerkezet

A rekeszizom harántcsíkolt izom. A mellkas és a hasüreg között helyezkedik el, és elválasztja ezt a két helyet. C betű alakú. Ez az izom keresztirányban nyúlik, és kissé aszimmetrikus - a rekeszizom jobb kupolája (a máj jelenléte miatt) valamivel magasabban van, mint ennek az izomnak a bal része.

A membránnak három része van, amelyek a következők:

  • ágyéki rész: a rekeszizom végtagjaiból és három íves ínszalagból (mediális, mediális és laterális) áll; a jobb oldali rekeszizom az első három ágyéki csigolya szintjétől kezdődik, a bal oldali pedig a gerinc felső két ágyéki csigolyájához kapcsolódik. Mindkét ág a tizenkettedik mellkasi csigolya szintjén keresztezi egymást, és itt jelenik meg az aortahiatus. Ezután az ágak ismét szétválnak, és ezen a helyen nyelőcsőszakadás van a rekeszizomban
  • bordarész: a 7-12. bordák belső felületén kezdődik
  • szegycsont rész: eleje a szegycsont xiphoid nyúlványán található

A rekeszizom mindhárom része egy helyre kerül, ez az ín. Ugyanakkor ezen a ponton nem kapcsolódnak össze, ezért két háromszög alakul ki: az ágyéki-borda és a borda-borda.

Három van a membránbanhiatusok, amelyek olyan helyek, amelyeken keresztül fontos struktúrák haladnak le a hasi vagy a mellkasi üreg felé. Ezek:

  • aortahiatus: a tizenkettedik mellkasi csigolya szintjén található, és ezen a helyen az aorta és a mellkasi csatorna áthalad a membránon
  • nyelőcsőhiatus: a tizedik mellcsigolya szintjén található, a nyelőcső és az ördögi törzsek itt haladnak át a rekeszizomon
  • inferior vena cava: a nyolcadik mellkasi csigolya szintjén helyezkedik el, az inferior vena cava áthalad rajta

Rekeszizom: beidegzés és vaszkularizáció

Mozgásilag a rekeszizmot a phrenicus ideg idegzi be, amely a harmadik, negyedik és ötödik nyaki idegből származik. A szenzoros ingerek viszont a rekeszizomból főleg a phrenicus ideg afferens rostjain keresztül érkeznek, és érzékileg beidegzik az intercostalis és subcostalis idegek is.

A rekeszizom artériás vaszkularizációja a belső mellkasi artériákból, a felső rekeszizom artériákból, valamint a belső bordaközi és alsó rekeszizom artériákból származik. A vénás vér a rekeszizomból a következő vénákon keresztül áramlik: brachiocephalic, páratlan és a vena cava inferiorba és a bal mellékvese vénába.

Membrán: funkciók

A rekeszizom elsődleges funkciója a légzési folyamatban való részvétel

Belégzéskor ez az izom összehúzódik – ez a rekeszizom lesüllyedését okozza, ami növeli a mellkas térfogatát. Ez azt eredményezi - egyszerűen fogalmazva -, hogy a tüdőnek van helye kitágulni. Ezután a mellkason belüli nyomás is csökken, ami viszont növeli a tüdő térfogatát.

Kilégzéskor ennek az ellenkezője történik - a rekeszizom ellazul, aminek következtében a mellkas térfogata csökken, a nyomás nő, és végül - a tüdő aktivitásával együtt - a levegő eltávolításához vezet. a légutak

A gázcserében való részvétel a membrán alapvető, de nem egyetlen funkciója. Fentebb már említettük, hogy ez az izom befolyásolja a mellkasi nyomást - a hasüregben is befolyásolhatja a nyomást.

A membrán munkája többek között azt eredményezheti, hogy nyomásnövekedés a hasüregben, ami fontos például székeléskor, vizeléskor vagy hányáskor, a rekeszizom működése is fontos a szülés során

Ezenkívül az izom megakadályozza a gastrooesophagealis reflux kialakulását is. Azon a ponton, ahol a nyelőcső áthalad a membránon - vagyis va szüneten belül - szabályozott nyomás nehezedik rá, ami csökkenti az emberi táplálék visszafolyásának vagy a nyelőcsőbe történő savas visszafolyásának lehetőségét.

Rekeszizom: betegségek

Naponta nem fordítunk nagyobb figyelmet a rekeszizomra és annak működésére, de ha vannak olyan kóros folyamatok, amelyek ennek az izomnak a működési zavarához vezetnek, kezdjük felismerni ennek a szerkezetnek a fontosságát. A rekeszizom-betegségben szenvedő betegeknél előforduló tünetek a következők lehetnek:

  • légszomj (főleg edzés vagy fekvés közben)
  • fájdalom a vállban, a mellkasban, a karokban vagy az ágyékban
  • hasi csapkodás érzése
  • gyakori csuklás
  • nyelési zavar
  • reflux

Milyen kórképekben jelentkezhetnek azonban a fent említett betegségek?

Az egyik ilyen betegség a rekeszizom bénulása. Mind a phrenicus idegének, mind pedig az agytörzsben vagy a gerincvelőben található, az ideghez kapcsolódó központjainak károsodása okozhatja.

A rekeszizom ideg sérülhet valamilyen trauma miatt, de akár közlekedési baleset során is

Működési zavarának másik lehetséges oka a tüdődaganatok (ebben az esetben a phrenicus működésében fellépő rendellenességek elsősorban akkor jelentkeznek, amikor a daganat beszivárog ebbe az idegbe).

Bár ritkábban, de rekeszizombénulás is megfigyelhető szisztémás lupus erythematosus és Guillain-Barré szindróma során.

Egy másik rekeszizom betegség a rekeszizom sérv. Lehet veleszületett és élet közben szerzett is - többek között megtalálható a szerzett rekeszizom sérv, olyan embereknél, akik valamilyen traumán estek át. A betegség során bizonyos szervek abnormálisan elmozdulnak, például a gyomor a hasüregből a mellkasba kerülhet.

Kategória:

Anatómia