A járászavarok mind a veleszületett állapotokhoz köthetők, mind az élet során jelentkezhetnek. A járásproblémák a túlzott oldalirányú imbolygástól és a bizonytalanul, széttárt lábakkal járásig terjednek. Melyek a járászavar okai és típusai? Hogyan zajlik a kezelés?
Járászavarmindenkinél megjelenhet - ilyen problémákat gyerekek és idősek egyaránt tapasztalhatnak. A járászavaroknak legalább többféle típusa van, ezen kívül a különböző betegeknél előforduló járásproblémák lehetnek átmeneti és tartós betegségek is.
Járászavar: okai
A járászavarok sokféle szakorvost érdekelnek, de ezzel a kérdéssel elsősorban neurológusok, ortopédusok és gyermekorvosok foglalkoznak. Az, hogy a problémával nagyszámú szakember foglalkozik, annak köszönhető, hogy mind az idegrendszer, mind a csont-, izom- és ízületi struktúrák működését érintő patológiák járászavarokhoz vezethetnek. A járászavaroknak számos lehetséges oka lehet, ezekre példák lehetnek:
- Parkinson-kór
- szklerózis multiplex
- izomdisztrófia
- inak vagy ízületek gyulladása az alsó végtagokban
- szélütés és következményei
- alsó végtagtörések utáni állapotok
- osteoarthritis
- belsőfülgyulladás, ahol a labirintust érinti a betegség
- agybénulás
- lófarok szindróma
- Charcot-Marie-Tooth betegség
- normotenzív hydrocephalus (Hakim-szindróma)
- demencia (pl. Alzheimer-kór)
- myasthenia gravis
- rák és
- átmeneti agyi ischaemia (TIA) epizódjai
- agyrázkódás
- alsó végtagok perifériás érbetegségei
- agyvelőgyulladás
- Wernicke-Korsakoff szindróma
- prionbetegségek
- vészes vérszegénység
- mentális zavarok és betegségek (járászavarok különösen a konverziós zavarok során jelentkezhetnek)
Járászavar: típusok
Egyes szakemberek több, mások kevésbé járászavart különböztetnek meg. Leggyakrabban a következőket találhatja megjárási problémák típusai.
- Kaszálóséta
A nyíró járás (vagy félparézis járás) azt az állapotot jelenti, amelyben a betegnek egyenes lába van a térdízületében. Séta közben a betegek félkört alkotnak elfogl alt lábukkal, ami szénanyírás közben a kasza mozgásához hasonlít. Ez általában az alkar könyökízületi hajlításával jár együtt. A kaszáló járás féloldali bénulás esetén fordul elő, amelyet például agyvérzés okozhat.
- Kakasjárás
Egy másik probléma a kakas (gázoló) járása. A láb és az ujjak feszítő izomzatának bénulása következtében fordul elő (pl. a peroneális ideg károsodása miatt). A betegeknél észrevehető a láb leesése, ráadásul a kakasjárás során a betegek magasra emelik alsó végtagjaikat.
- Ataktikus járás
A hátsó fűzős (ataktikus) járás azt jelenti, hogy a beteg lépései nagyon bizonytalanok, lépései pedig rendkívül egyenetlenek. Az ilyen típusú járászavarokra jellemző, hogy a betegek járás közben megpróbálnak a lábukba nézni - ennek oka az, hogy proprioceptív szenzoros zavarokat tapasztalnak, amelyek miatt nem veszik észre végtagjaik helyzetét. Ha a járás nem tartozik vizuális ellenőrzés alá, az ataktikus járás súlyosbítja a meglévő rendellenességeket. Ennél a problémánál az eltérés nem csak mozgás közben észlelhető – a betegek csukott szemmel is nehezen tudnak álló helyzetben tartani. Azok az állapotok, amelyekben a gerincvelő hátsó zsinórjainak működése zavart szenved, a hátsó zsinórok járása miatt alakul ki.
- Kisagyi járás
Az instabil járást szélesen elhelyezkedő alsó végtagokkal kisagyi (tengerészi) járásnak nevezik. Ahogy a neve is sugallja, a kisagy rendellenességei (pl. ilyen szerkezetű daganatok) okozzák. Ebben az esetben a járászavarok a kisagyi hiba helyétől függően tartászavarokkal járnak. Olyan helyzetben, amikor a kisagyi féreg megsérül, a beteg törzse hátradől. Egy másik állapot, vagyis a károsodás felé való esés tendenciája észrevehető a sérült kisagyféltekével rendelkező betegeknél.
- Parkinson-séta
Parkinson-kór (hipokinetikus) járást észlelnek Parkinson-kórban szenvedőknél. Az ilyen típusú járászavarok esetében a betegek mozgás közben ferde testtartásúak, jellemző az is, hogy felső végtagjaik (az egészségesekkel ellentétben) nem egyensúlyoznak járás közben.Parkinson járásban a beteg nagyon lassan, kis lépésekben mozog, és ennek során az alsó végtagok mozgásának beindítása is nehézségekbe ütközik. Jelentős probléma ezzel a járászavarral az esések fokozott kockázata.
- Kacsajárás
A kacsaszerű járás meglehetősen jellegzetes járászavar. A probléma során a betegek észrevehetően ingadoznak egyik oldalról a másikra. Az ehhez a rendellenességhez vezető patológiák olyan állapotok, amelyekben a csípőöv izmainak működési zavarai vannak, például a csípőízületek elmozdulása vagy izomdisztrófia.
- Ollós járás
Az ollós járás olyan probléma, amelyben a beteg járás közben önkéntelenül keresztbe teszi a végtagjait. Az ollós járás oka lehet az agybénulás.
- Chód pląsawiczy
A házias járás az önkéntelen koreával kapcsolatos problémák leírására szolgál. A betegek mozgása táncszerű lehet, az alsó végtagi zavarokhoz általában más testrészek mozgási problémái is társulnak. Például a Huntington-kór choreához vezethet.
- Paraparetikus járás
A paraparetikus járás lehet petyhüdt vagy görcsös. Az első ilyen problémák esetén a betegek az alsó végtagok parézisét tapasztalják, és gyakran esnek. A paraparetikus járás spasztikus formája esetén a betegek rendkívül mereven helyezik el alsó végtagjaikat, és lábukkal a talajon csoszoghatnak is.
- Hisztérikus járás
Vannak olyan helyzetek is, amikor a páciens járászavarai nagyon nem specifikusak, ráadásul a páciens mozgási problémái idővel megváltoztathatják természetüket. Ez a helyzet a mentális zavarokhoz kapcsolódó járászavarokkal, amelyeket néha hisztérikus járásnak is neveznek. Lefolyásuk során a betegek olyan atipikus mozgásokat mutathatnak, amelyek nem tulajdoníthatók a fent említett járászavarok egyikének sem. Az ilyen problémák okai többek között lehetnek konverziós zavar
Járászavar: diagnózis
Járászavar esetén két szempont fontos: a beteg alsó végtagjait meg kell vizsgálni, de nagyon fontos, hogy alapos orvosi interjút készítsenek vele. Az alsó végtagok vizsgálata esetén szükséges az egyes ízületek mozgékonyságának felmérése, valamint olyan szempontok ellenőrzése, mint a bőrérzet vagy az intenzitás.ínreflexek (fiziológiás és esetleges patológiás egyaránt)
A kórelőzmény (szubjektív vizsgálat) nagyon fontos, mert lehetővé teszi, hogy a járászavarok diagnózisát egy adott betegség entitása felé irányítsák. A megszerzett információk alapján a betegeket például a központi idegrendszer struktúráinak képalkotó vizsgálatára lehet irányítani (pl. szélütés gyanúja vagy sclerosis multiplex kialakulása esetén). Más betegeket, akiknél gyaníthatóan közvetlenül az alsó végtagokkal kapcsolatos problémák merülnek fel, beutalhatók a mozgásszervi struktúrák képalkotó vizsgálatára.
Járászavar: kezelés
A páciens járászavarának okának felismerése elsősorban azért fontos, mert a mozgási problémákat ki lehet küszöbölni az ehhez az állapothoz vezető egyén kezelésével. Például a Wernicke-Korsakoff-szindrómában szenvedő betegek B-vitamin-készítményt kaphatnak1
1 , a sclerosis multiplexben szenvedő betegek pedig olyan gyógyszereket kaphatnak, amelyek enyhítik a betegség visszaesését (azaz a járászavar átmeneti lehet, de néhány beteg, tartós. Ez utóbbi helyzetben a rendszeres rehabilitáció felbecsülhetetlen segítséget jelenthet a betegeknek. A betegeknek esetenként előnyös a mozgást megkönnyítő eszközök használata is, például ortopéd mankók vagy ún. sétálók (sétálók).