Az oltás ellenjavallatai leggyakrabban a betegek különböző egészségügyi helyzetei miatt jelentkeznek. A lakosság túlnyomó többsége számára a vakcinák biztonságos és hatékony módszert jelentenek a fertőző betegségek megelőzésére. Egyes betegek esetében azonban a védőoltások hatástalanok lehetnek, vagy egészségi állapotuk romlásának veszélyével járhatnak. Mik az oltás ellenjavallatai? Milyen körülmények között kell elhalasztani az oltást? Minden típusú vakcinának ugyanazok az ellenjavallatai?

Az oltás ellenjavallataikülönböző okok miatt lehetnek. Az immunhiány, amely megakadályozza az oltásra nem kiváltható választ, az oltások korábbi beadásából eredő fokozott mellékhatások és az oltás egészségre gyakorolt ​​negatív hatásának kockázata néhány példa azokra a helyzetekre, amikor a vakcinázás ellenjavallt lehet. A védőoltások ellenjavallatainak tárgyalásakor hangsúlyozni kell, hogy ezek minden betegnél egyediek. Ellenjavallatok vonatkozhatnak egy adott készítményre, egy meghatározott vakcinacsoportra vagy általában az összes oltásra.

Az oltás ellenjavallatai és az oltások típusai

A védőoltás sok fertőző betegség megelőzésének leghatékonyabb formája. Ezek az orvostechnikai eszközök nagy csoportját alkotják, eltérő összetétellel és hatásmechanizmussal. A megelőző védőoltások végrehajtásának célja a szervezet immunitásának kiváltása bizonyos mikroorganizmusok ellen.

A vakcina lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy „felismerjen” egy fertőző tényezőt, majd „emlékezzen” rá, és védekező választ generáljon. Ezzel a tényezővel való ismételt érintkezés esetén gyorsan megszűnik

Bár a vakcinák végső hatása hasonló,mindegyik vakcinának más az összetétele . A vakcina legfontosabb összetevői a mikrobiális specifikus elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy célzott védekezési választ váltson ki.

Egyes vakcináknál ezekélő mikroorganizmusok , mentesek a patogén tulajdonságoktól (ártalmatlanná tették, úgynevezett legyengítették).

A vakcinákelpusztult mikroorganizmusokat is tartalmazhatnakés ezek darabjait is.

Néhány vakcina antigénen , azaz egy adott mikroorganizmusra jellemző egyedi molekulákon (fehérjéken, cukrokon) alapulnak.

A vakcinák tartalmazhatnaktoxinokatis, amelyek egy adott fertőző ágens által termelt semlegesített toxinok. Minden vakcina fő összetevőjének ártalmatlannak kell lennie az emberi szervezetre, ugyanakkor képesnek kell lennie az immunrendszer válaszának stimulálására.

A vakcina típusa és összetétele kapcsolódik az oltás ellenjavallatához?

Határozottan igen.A legtöbb megkötés az ún élő vakcinák . Ezek a készítmények inaktivált mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek nem okozhatnak aktív fertőzést egészséges szervezetben.

Vannak azonban olyan állapotok, amikor az immunrendszer tartósan vagy átmenetileg elnyomódik, és az emberi immunrendszer legyengül. Ilyen esetekben nem szabad élő mikroorganizmusokat tartalmazó vakcinákat használni

Példák élő vakcinákrah a következők:

  • BCG (tuberkulózis),
  • MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola)
  • és VZV (bárányhimlő és övsömör).

"Nem élő" vakcinák , amelyek elh alt mikroorganizmusokat vagy azok töredékeit tartalmazzák, még immunhiány esetén sem hordozzák magukban az aktív betegség előidézésének kockázatát

Azonban ebben a vakcinacsoportban vannak speciális ellenjavallatok is, amelyek többek között a a vakcina összetevőivel szembeni túlérzékenységgel vagy annak kockázatával, hogy nem vált ki védekezési választ.

Átmeneti és állandó ellenjavallatok az oltáshoz

Egyes betegeknél az oltás ellenjavallatai átmenetiek – az aktuális egészségi állapottól függenek, és nem zárják ki a jövőbeni oltás lehetőségét. Egyes esetekben a védőoltások ellenjavallata élethosszig tartó érvényű lehet.

Az oltás utáni szövődmények

Az oltás egyik leggyakoribb ellenjavallata a súlyos szövődmények, amelyekkorábbi oltások után figyelhetők meg. Ez különösen igaz az anafilaxiára, amely súlyos túlérzékenységi reakció, beleértve:

  • légzőrendszer,
  • keringési rendszer,
  • bőr
  • és az emésztőrendszer.

A vakcina egy adagjának beadása után fellépő anafilaxiás reakció ellenjavallat a készítmény további adagjainak beadására . Anafilaxia fellépése után meg kell próbálni meghatározni, hogy a vakcina melyik összetevője okozta azt.

Az oltás utáni anafilaxiás reakcióért leggyakrabban az alábbi anyagok felelősek:

  • tojásfehérje,
  • zselatin
  • vagy élesztő.

UtánaHa az anafilaxiás sokk okozóját azonosították, nem szabad más, ugyanazt az összetevőt tartalmazó vakcinát használni.

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az anafilaxia egyike azon kevés oltás utáni szövődményeknek, amelyek ellenjavallatot jelenthetnek más védőoltások beadására.

Sokkal gyakrabban észlelt,enyhe szövődmények az oltás után(láz, rossz közérzet, bőrkiütés, fejfájás, hasmenés), nem jelentenek ellenjavallatot a későbbi oltásokhoz.

Más allergiás megbetegedések vagy a vakcinában nem szereplő anyagokkal szembeni allergia sem jelent ellenjavallatot a vakcinázásra

Fertőző betegségek

Az oltás elhalasztásának leggyakoribb oka az akut fertőző betegségek . Fertőzés esetén az oltásra való jogosultság a beteg állapotától függ.

Enyhe lefolyású és enyhe lázzal járó fertőző betegségek (például - enyhe megfázás, hasmenés) nem ellenjavallatok a védőoltás beadására

Súlyos fertőzési tünetek (influenza, angina), magas láz vagy a beteg súlyos állapota esetén általában javasolt néhány héttel elhalasztani az oltást.

Antibiotikumok

Azt is érdemes tudni, hogy az antibiotikumok alkalmazása nem abszolút ellenjavallat a védőoltásnak. A jó általános állapotú beteg antibiotikum-használattól függetlenül beoltható.

Immunrendszeri rendellenességek

A védőoltás csak akkor lehet hatékony, ha az immunrendszer megfelelő állapotban van, ami lehetővé teszi az oltás utáni immunitás kialakulását. Az immunrendszer legyengüléséhez vezető betegségek ellenjavallatot jelenthetnek a védőoltásra.

Ezt különösen az ún élő vakcinák, amelyek nemkívánatos hatásokat okozhatnak immunhiányos betegeknél.

Az immunrendszer károsodott működése megakadályozhatja, hogy reagáljon az oltásra. A gyenge immunrendszernek különböző okai lehetnek. Súlyos immunrendszeri zavarok léphetnek fel rákban szenvedő betegeknél, mind a betegség lefolyása során, mind a kezelés eredményeként (pl. kemoterápiában részesülő betegeknél).

Csak az aktív daganatos folyamatok ellenjavallatok az oltásra. A daganatos megbetegedésekből kigyógyult betegek olthatók mindaddig, amíg az immunrendszer működése fennmarad.

A legyengült immunrendszer a hosszú távú immunszuppresszív terápia következménye lehet, például autoimmun betegségekben vagy szervátültetés után. Bizonyos immunhiányoklehet veleszületett (ún. elsődleges immunhiány).

Az immunrendszer elégtelenségének másik oka a HIV-fertőzés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a leírt betegségek nem minden védőoltás abszolút ellenjavallatai. A páciens vakcinázásra való alkalmassága az immunrendszer aktuális állapotától, valamint a felhasznált vakcina típusától függ.

Krónikus betegségek

Ellenjavallatok-e a védőoltás olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség? Legtöbbször nem. A krónikus betegek általában fogékonyabbak a fertőző betegségek súlyos szövődményeire, ezért náluk a megelőző védőoltások alkalmazása még inkább javasolt

Ez alól kivételt képeznek a daganatos betegségek és olyan betegségek, amelyek immunszuppresszív kezelést igényelnek.

A krónikus betegségben szenvedő betegek oltásának ellenjavallata a beteg állapotának a közelmúltban bekövetkezett, a betegség súlyosbodása miatti romlása is. Ilyen esetben először törekedni kell a beteg állapotának stabilizálására, és az oltást néhány héttel el kell halasztani

Egyes orvosi beavatkozások a védőoltás átmeneti ellenjavallata is. Ez az elv elsősorban az élő vakcinákra vonatkozik. Élő vakcina egyszeri adagja esetén a következő oltás ilyen vakcinával legkorábban négy hét elteltével végezhető el.

Az élő vakcinákat a vérátömlesztés vagy vérkészítmények használata után egy ideig (általában több hónapig) nem szabad alkalmazni. Az ilyen típusú készítmények kész antitesteket tartalmazhatnak, amelyek képesek semlegesíteni a vakcina komponenseit és csökkenteni a vakcinázásra adott választ.

Ellenjavallatok az oltáshoz és a terhességhez

A terhesség alatti védőoltás összetett kérdés.Egyes oltások terhes nők számára ajánlottak, míg mások - abszolút ellenjavallt .

Az anya és a magzat véráramának kombinációja a placentában lehetővé teszi a védő antitestek anyáról a babára történő átvitelét. Az anyai antitestek a magzat immunitásának egyik alapját képezik, akinek saját immunrendszere még éretlen.

Emiatt a terhességet tervező nőknek azt tanácsoljuk, hogy a teljes megelőző védőoltás során vegyenek részt vagy fejezzék be. Terhesség alatt is biztonságos a nem élő és inaktivált vakcinákkal történő oltás. A terhes nőknek elsősorban influenza és szamárköhögés elleni védőoltás javasolt.

Terhesség alatt a védőoltások beadása abszolút ellenjavalltélő (bárányhimlő, kanyaró, mumpsz, rubeola). Az ilyen típusú vakcinák magában hordozhatják a magzat aktív fertőzésének kockázatát.

Az élő vakcinák alkalmazása mind a terhesség alatt, mind az azt közvetlenül megelőző időszakban (1-3 hónap) ellenjavallt

Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a védőoltások túlnyomó többsége a laktációs időszakban alkalmazható. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint az egyetlen oltás, amely a szoptatás alatt abszolút ellenjavallt, a sárgaláz elleni oltás.

Kategória:

Fertőző betegségek