A kisagy az idegrendszer része, melynek fő feladata az izomtónus szabályozása, és lehetővé teszi számunkra, hogy bármilyen mozgást végezzünk. E funkciók ellátása elsősorban bonyolult felépítése miatt lehetséges - odafigyelnek például arra, hogy milyen sejtek vannak a kisagyban, mert ott vannak a legnagyobb és a legkisebb idegsejtek. A kisagy károsodása kiegyensúlyozatlanságban nyilvánulhat meg, de nem csak - milyen egyéb tünete lehet a kisagyi betegségeknek?

Kisagylatinulkisagy , ami "kis agyat" jelent - ez a név onnan származik, hogy ez a szerv hasonlít nagyobb agyféltekék. Maga a kisagy kifejezés, úgymond, az agy szó kicsinyítőjéből származik, nemcsak a lengyelben, hanem más nyelvekben is - a kisagy szó csak egy kicsinyítő képző, amely a latincerebrum szóból származik. .

A kisagy létezését a legrégibb idők óta tárgyalják az orvosi világban - már az ókori tudósok is említették ezt a szervet, pl. Arisztotelész. A kisagy szerkezetét (a XVII. században) és funkcióit (a XIX. században) azonban csak sok év után ismerték meg. Ma már sokat tudunk erről a szervről, de valószínűleg a szakemberek még nem fedezték fel a kisagy összes funkcióját.

Móżdżek: építkezés

A kisagy a koponya hátsó mélyedésében található, és szomszédos a negyedik kamrával, a híddal és a velővel, amelyek az agytörzshez tartoznak. Fölötte a kisagy, amelyet a kisagytól a dura mater kiemelkedés választ el, ami a kisagy sátora.

A kisagyon belül két féltekét különböztetnek meg - jobb és bal -, amelyek között kisagyféreg található. Ennek a szervnek a külső felületét a kisagykéreg alkotja, alatta pedig egy fehér anyag található szétszórt kisagymagokkal. A szerv felszínén 10 lebeny található, amelyeket rendre repedések választanak el. Közülük kettő a legfontosabb, az első és a posterolaterális repedés, mivel ezek a kisagyot lebenyekre osztják: elülső, hátsó és cloc-follicularis.

A kisagy a központi idegrendszer többi részével az ún. fiókok, amelyek a következők:

  • felső ágkisagy: összeköti a kisagyot az agyközivel, és afferens és centrifugális rostok vannak benne, amelyek a kisagy és a talamusz, valamint a motoros kéreg közötti jelátvitelért felelősek
  • kisagy középső végtagja: ezen keresztül kapcsolódik a kisagy a hídhoz és így jutnak el hozzá az afferens rostok, amelyek információt továbbítanak az agykéreg által koordinált motoros tevékenységekről
  • a kisagy alsó végtagja: centrifugális és centripetális rostok vannak, amelyek a kisagy és a megnyúlt mag között kommunikálnak

A fentieket figyelembe véve egyértelmű, hogy a kisagy szerkezete meglehetősen összetett – de ez még nem ér véget. Nagyon népszerű a kisagy felosztása a szigorúan meghatározott funkciók ellátásához kapcsolódó területekre. Ebben a megközelítésben a következők tűnnek ki:

  • vestibularis kisagy: ehhez tartozik a cloc-papularis lebeny, amely az egyensúlyt szabályozó vestibularis rendszerhez kapcsolódik
  • gerincvelő: elsősorban a kisagyféreg alkotja, és a gerincvelőből érkező ingerek fogadásához kapcsolódik
  • új (kérgi) kisagy: magában foglalja a kisagyféltekék oldalsó részeit, és feladata az agykéregtől való információ vétele

Kisagy: szövettani anatómia

A kisagy érdekes makroszkopikus, de mikroszkopikus anatómiával is rendelkezik. Többek között épül Purkinje sejtek – az egyik legnagyobb emberben előforduló idegsejt, jellemző tulajdonságuk, hogy számos ága van.

Szemcsés sejtek is jelen vannak, amelyek viszont a legkisebb idegsejteknek számítanak. Figyelemre méltó a kisagyon belüli specifikus idegrostok jelenléte is, amelyek mohos és mászószálak, amelyek biztosítják a kommunikációt a kisagy és a központi idegrendszer egyes, korábban említett más részei között.

Kisagy: vaszkularizáció

A vér a vertebralis és basilaris artériákon keresztül jut el a kisagyba. Az elülső cerebelláris artéria inferior ezek közül az elsőből, az inferior elülső és felső cerebelláris artéria pedig a basilaris artériából származik.

A kisagy vénás vaszkularizációja egy kicsit bonyolultabb. Felső részéből a vér a keresztirányú és sziklás felső sinusba, a felső részéből pedig az agy nagy vénájába vagy az egyenes sinusba áramlik.

A kisagy alsó részéből a vér az occipitalis, a haránt és a szigmoid és a sziklás melléküregekbe, valamint az egyenes sinusba áramlik

Kisagy: függvények

A kisagy elsősorban a mozgási jelenségek lefolyásában vesz részt, emellettjelentős szerepet játszik az egyensúly megőrzésében. Pontosabban, a kisagy funkciói a következők:

  • mozgáskoordináció: az általunk váll alt mozgások többsége sokféle izomrost bevonását és egyidejű munkáját igényli - a kisagy az, amitől ez a folyamat megfelelően működik
  • egyensúly fenntartása: a kisagy információt kap, pl. receptorokból, amelyek a test térben elfogl alt helyzetéről kapnak jeleket, és ennek köszönhetően megfelelő jeleket tud irányítani a különböző izomcsoportokhoz, lehetővé téve az egyensúly megtartását, pl. az izomrostok megfelelő feszültségben tartásával
  • szemmozgás szabályozása
  • részvétel az új mozgások elsajátításában és az általunk tervezett szabad mozgások lefolyásának ellenőrzésében: talán kissé talányosan hangzik, de a gyakorlatban egyáltalán nem bonyolult - a kisagy az, ami az előadás szabályozásában vesz részt bonyolult mozdulatokat, és ezek végrehajtásának elsajátítását – ennek az orgonának köszönhetően megtanulhatunk biciklizni vagy hangszeren játszani (pl. gitáron)

A kisagy egyéb lehetséges funkcióit is említik. Sok kutató érvelt amellett, hogy a kisagy hatással lehet az emberi kognitív funkciókra (pl. a gondolkodási folyamatok lefolyására) vagy akár a hangulatunkra is, de jelenleg - egyértelmű bizonyítékok hiányában - nehéz közvetlenül beilleszteni őket az elvégzett feladatok közé. ezzel az orgonával.

Kisagy: betegségek és kisagykárosodás tünetei

Ahogy sejthető, a kisagy rendellenességei főként a betegben fellépő egyensúlyhiányban nyilvánulnak meg. A kisagyi betegségeknek azonban nem ezek az egyetlen tünetei – rajtuk kívül a következők is lehetnek:

  • ellenőrizetlen, önkéntelen szemmozgások
  • járászavar
  • beszédzavarok
  • fejfájás
  • mozgáskoordinációs zavarok
  • nehézségek a gyors váltakozó mozgások végzésében (adiadochokinesis néven ismert)
  • akaratlan mozgások (pl. remegés)

A fent felsorolt ​​problémákra és számos más problémára – ha egyidejűleg fennállnak – akisagyi szindrómanéven szerepel. Az ehhez vezető betegségek közé tartozik többek között egységek, például kisagyi infarktus vagy kisagyi daganatok.

A fent említett betegségek e szerv mérgező károsodása során is megjelenhetnek, pl. alkohol. Ide tartozik azoknak a betegségeknek a csoportja, amelyekben a kisagyban elváltozások fordulhatnak előott is vannak többek között

  • szklerózis multiplex
  • Friedreich ataxia
  • többrendszerű leromlás

Kategória:

Anatómia