Az atópiás asztma (allergiás asztma) az asztma leggyakoribb típusa. Légszomj, köhögés, légzési nehézség – sokan ismerjük ezeket a tüneteket. Hogyan bánjunk velük? Van mód az atópiás asztma teljes gyógyítására?

Atópiás asztmaegyébkéntallergiás asztmavagyallergiás bronchiális asztma . Fő tünete a bronchiális hiperreaktivitás (hörgőgörcs), amely védekezési reakció az allergénnel való érintkezésre. Meg kell különböztetni a nem atópiás asztmától.

Ezt pedig okozhatják gyakori bakteriális és vírusos fertőzések, de például aszpirin (aszpirin által kiváltott asztma) vagy testmozgás is.

Azonban az asztmák akár 80%-a gyermekeknél és 50%-a felnőtteknél allergiás. A betegség a korai években kezdődik, és bár önmagában nem nehéz diagnosztizálni, a kórokozó megtalálása sok időt vehet igénybe.

Életének első 5-6 évében a kisgyermeket gondosan ellenőrizni kell, és egy bizonyos ponton mindkét tünet – a gyermek sokkal gyakrabban kapja el a fertőzést, mint egészséges társa – és a kezelésre adott válasz alapján az orvos képes lesz diagnózist felállítani.

Mik az atópiás asztma tünetei?

Az alapvető tünetek a következők:

  • sípoló köhögés
  • éjszakai köhögés
  • időszakosan vagy például az év bizonyos időszakaiban megjelenő köhögés
  • köhögés edzés után
  • fertőzés után elhúzódó köhögés
  • légszomj, amely csak a gyógyszer bevétele után szűnik meg
  • szorító érzés a mellkasban

Ezenkívül az allergiás asztmát gyakran további tünetek is kísérik, mint például:

  • allergiás nátha
  • kötőhártya-gyulladás
  • atópiás dermatitis (AD)

Az atópiás asztma rohama erős érzelmek hatására is előfordulhat. Stressz idején a légutak beszűkülnek, ami légzési nehézségekhez vagy akár agyi hipoxiához vezet. A száj és az orr körüli zúzódásként nyilvánul meg, és akár eszméletvesztéshez is vezethet.

Atópiás asztma: okok és kutatások

Az adott pácienst érintő allergia típusának meghatározása érdekében vér- vagy bőrallergia vizsgálatokat végeznek (sokkal megbízhatóbbak).

A bőrteszt abból áll, hogy allergén cseppeket helyeznek az alkarra, és két olyan anyagot, amelyek ellenőrzik, hogy a páciens bőre megfelelően reagál-e. Ők az ún negatív kontroll, azaz oldószer az allergénekhez, és pozitív kontroll, azaz hisztamin.

Ezután enyhén karcolja meg a cseppeket (pl. tűvel), és várjon néhány percet, amíg a reakció bekövetkezik (vagy nem).

Mindig egy buboréknak kell kialakulnia - ahol hisztamin van. A negatív kontroll helyes eredménye, hogy nincs hólyag. A későbbi hólyagok vagy bőrpír egy adott allergénre adott reakciót jeleznek.

A legnépszerűbb allergének, amelyek az atópiás asztma kialakulásához vezethetnek:

  • háziporatka
  • penész és gombák
  • növények pollenje
  • állatszőr
  • étel
  • vegyszerek
  • dohányfüst

Ezenkívül vérvizsgálatot kell végezni. A bronchiális asztma allergiás formájában szenvedő betegek specifikus IgE antitestekkel rendelkeznek az inhalációs allergének ellen.

A normál vérkép is hasznos itt. Figyelmet kell fordítani az eozinofilek szintjére. Megnövekedett százalékarányuk (5-7%-kal) allergiára (vagy parazita betegségre) is utalhat.

A diagnózis felállításához spirometriás vizsgálatot végzünk a hörgők összehúzódásának mértékének mérésére, valamint a be- és kiszívott levegő mennyiségének ellenőrzésére

Egy másik fontos teszt a PEF, vagyis a kilégzési csúcsáramlás, amely az a maximális légáramlási sebesség, amelyet kilégzéskor elérhetünk.

Érdemes hozzátenni, hogy az atópiás asztma nagyon gyakran genetikailag meghatározott. Ha az egyik szülő szenved, a gyermeknél 30% a kockázata a betegség kialakulásának. Ha mindkettő - a kockázat 80%-ra emelkedik.

Így az atópiás asztma a génektől és a gyermek környezetétől is függ.

Ezenkívül a túlsúly és az elhízás növeli az atópiás asztma kialakulásának valószínűségét.

Megéri tudni

Az allergiás, babát váró nőknek már a várandósság alatt is vigyázniuk kell utódaik egészségére. Kerülniük kell az allergéneket, a dohányfüstöt (természetesen az újszülött előtti dohányzást – nem csak az asztmaveszélyesek!), az allergén ételeket.

A gyermek állapotát pozitívan befolyásolja a kizárólagos szoptatás az élet első 6 hónapjában. Ezután gondosan be kell iktatnia az új élelmiszereket az étrendbe, gondosan figyelve a kisgyermek reakcióit, lehetőleg a természetes táplálkozás megszakítása nélkül - ideális esetben - 18 hónapos koráig.

Hogyan kezeljük az atópiás asztmát?

Az atópiás asztma kezelése tüneti kezelés

Hazugságfőként az allergén felismerésére és az azzal való érintkezés elkerülésére.

Köhögési roham és légszomj esetén a beteg az orvos által felírt gyógyszereket kap:

  • kortikoszteroidok
  • antihisztaminok
  • gyulladáscsökkentő szerek

amelyek gátolják az allergiás reakciókat

Nagyon fontos, hogy a beteg nyugodt maradjon, mivel az érzelmek súlyosbítják a tüneteket.

Az asztmásokon az ablak kinyitása (friss levegő bejutása) és a nyakrész felszabadítása is segít.

Atópiás asztma: specifikus immunterápia

A kezeletlen vagy rosszul kezelt atópiás asztma néha tüdőtáguláshoz és tüdőfibrózishoz vezethet (amint azt a spirometriás teszt is mutatja).

Krónikus pulmonalis szívszindróma is kialakulhat, amely a jobb kamra izomzatának túlzott növekedéséből áll, amely kezdeti szakaszban gyorsabb fáradtsággal, légszomjjal és köhögéssel nyilvánul meg.

A tüneti kezeléssel szemben rendkívül ellenálló és erős reakciókat tapasztaló betegeknek még egy kezelési lehetőség áll a rendelkezésére - specifikus immunterápia, azaz deszenzitizáció.

Ez egy olyan terápia, amely abból áll, hogy az allergiás személynek fokozatosan növeljük, majd fenntartó dózisban adjuk be az allergént vagy több allergént tartalmazó vakcinát a tolerancia kiváltása érdekében.

Ezeknek a vakcináknak a hatékonysága változó, azonban egyes betegek nem reagálnak, mások jelentősen csökkentik az allergiás tüneteket. Ráadásul az oltás nem érvényes mindenkinél egyformán, aki beteg.

Az oltást szigorú orvosi felügyelet mellett kell végezni, mert nagy a mellékhatások, sőt az allergia súlyosbodásának kockázata

A WHO szerint azonban a specifikus immunterápia az egyetlen ismert kezelési forma, amely megváltoztathatja az allergiás betegség természetes lefolyását és gyógyíthatja azt.

Az atópiás asztma megelőzése

Az atópiás asztma olyan betegség, amellyel a legtöbb érintett embernek meg kell tanulnia együtt élni vele. Ritka a teljes gyógyulás az asztmából. Viszont olyan mértékben elsajátíthatod, hogy a mindennapi életet ne akadályozza. Hogyan kell csinálni?

  • kerülje az allergénnel való érintkezést
  • megakadályozza a légúti gyulladások kialakulását (elpusztítja azokat a petesejtekben)
  • kerülje a porral, nedvességgel, füsttel, párával való érintkezést
  • ne hagyja, hogy a lakás beázzon
  • zárja ki az allergén és "gyanús" élelmiszereket az étrendből, kerülje az irritáló vegyszereket, szokjon le a dohányzásról
  • távolítsa el a cserepes virágokat a lakásból, például erős illatúak és allergiás reakciókat vagy légszomjat okozhatnak
  • tartsa tisztán a házat, porszívózza kiporszívó vízszűrővel, szellőztesse ki a szobákat
  • vezessen rendszeres életmódot, kerülje a stresszes helyzeteket, aludjon eleget
  • vigyázzon fizikai állapotára napi sétákkal, tornával stb.

A teljesen kontrollált asztmáról azt mondják, hogy:

  • nincs tünet, vagy kevesebb, mint hetente kétszer, és az elmúlt évben nem volt fellángolása
  • a tünetek nem korlátozzák a fizikai aktivitást, pl. könnyű sportolás közben nem jelentkeznek
  • nincs éjszakai ébredés köhögés miatt
  • elég hetente kevesebb mint kétszer rövid hatású gyógyszereket, ún. B2-mimetikumok, amelyek serkenti a hörgőtágulatot

Kategória:

Allergia