A légzés hatékonysága a légzőrendszer hatékonysága a vér oxigénellátásában és oxigénellátásában. Érdemes utánajárni, hogy mi határozza meg a légzési hatékonyságot, hogyan tudjuk javítani és milyen diagnosztikai vizsgálatokat végeznek ennek felmérésére

Légzőrendszeri alkalmassága légzőrendszer azon képessége, hogy oxigénnel látja el a vért, ez elsősorban, de nem csak a tüdő állapotától függ. Az orvostudományban ezt a kifejezést leggyakrabban a hiányával összefüggésben használják - a légzési elégtelenség súlyos, életveszélyes állapot, amely azonnali kezelést igényel.

A légzőrendszer diagnosztikája és hatékonysága nemcsak laboratóriumi vérvizsgálatokon, hanem képalkotó és funkcionális vizsgálatokon, például spirometrián is alapul.

Érdemes vigyázni a légzőszervi edzettségére, mert ez közvetlenül befolyásolja az egész szervezet hatékonyságát, ennek érdekében az alapvető tennivalók a dohányzás abbahagyása és a rendszeres testmozgás

Légzőrendszeri alkalmasság: mitől függ?

Légzési alkalmasságegy kifejezés, amely leírja a szervezet vér oxigénellátásának képességét. Ezt elsősorban három tényező befolyásolja:

  • az úgynevezett tüdőkapacitás, azaz az általuk befogadható levegő mennyisége
  • vér áramlik át a tüdőereken, ami meghatározza a vér oxigénfelvételi képességét
  • oxigéndiffúziós kapacitás, azaz hogyan működnek az alveoláris sejtek, milyen gyorsan szállítják az oxigént a vérbe

Elsősorban a légzőrendszer állapotától függenek, amit különböző állapotok befolyásolnak, pl.

  • légúti megbetegedések, amelyek csökkentik a tüdő megfelelőségét, azaz a tüdő levegővel való telítődését, pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség, tüdőtágulat, atelektázia, tüdőgyulladás
  • légúti megbetegedések, amelyek az alveoláris-kapilláris gát megvastagodása révén károsítják a gázcserét, az oxigén bejutását a vérbe, pl. tüdőödéma
  • a légutak kóros állapotai, például elzáródás (fulladás), gégeödéma vagy légúti görcs (pl. asztmás roham esetén). Jelentősen csökkentik vagy akár meg is akadályozzák a levegő tüdőbe jutását

A légzés hatékonyságát befolyásoló egyéb, a légzőrendszerrel nem közvetlenül összefüggő tényezők például:

  • változások a tüdőerekben, pl. embóliatüdő
  • olyan állapotok, amelyek csökkentik a mellkas kiterjesztésének képességét, például súlyos elhízás, deformitások, sérülések
  • a légzőkeverék összetétele, ha túl kevés oxigén van a levegőben, a szervezet nem kap elegendő oxigént és ez légzési elégtelenséghez vezet
  • a légzőizmok vagy a légzőközpont működésének károsodása, amely jelentősen csökkenti a légzés gyakoriságát és mélységét: agytörzs vagy a gerincvelő felső részének károsodása, bizonyos gyógyszerek túladagolása, myasthenia gravis, ill. elektrolit zavar
  • szívbetegségek, különösen szívelégtelenség vagy sokk, amelyeknél a tüdőn keresztüli áramlási zavar a vér oxigénellátásának csökkenését okozza
  • fizikai aktivitás, edzett embereknek nagyobb a tüdőkapacitásuk, és ezért a légzési hatékonyságuk is nagyobb

Légzési elégtelenség

A légzési elégtelenség olyan állapot, amelyben a tüdő gázcseréje zavart okoz, az ehhez vezető betegségek közül néhányat már korábban említettünk (sokk vagy fulladás).

Hipoxémia kialakulásához vezet, azaz az oxigén parciális nyomását az artériás vérben<60 mmHg, a niekiedy także do hiperkapnii - wzrostu ciśnienia parcjalnego dwutlenku węgla ≥45 mmHg.

alá csökkenti

A tünetek progressziójának dinamikájától függően beszélünk akut vagy krónikus légzési elégtelenségről

Az akut hirtelen alakul ki, és potenciálisan reverzibilis, ami ehhez vezet pl.

  • tüdőödéma (szívelégtelenség vagy pl. fulladás okozta)
  • alveoláris vérzés
  • súlyos tüdőgyulladás
  • trauma
  • odma
  • sokk

Az akut légzési distressz szindrómát ARDS-nek (akut légúti distressz szindróma) is nevezik, ez a kifejezés nem csak az aktuális állapotra utal, hanem leírja a tüdő kóros folyamatát is, amelyben az erek és a sejtek károsodása révén a tüdőben a folyadék felhalmozódása az alveolusokban, ami rontja a gázcserét, ami hipoxémiához vezet

A krónikus légzési elégtelenség fokozatosan alakul ki, és nem teljesen visszafordítható. Ez például krónikus tüdőbetegségek következtében fordul elő: krónikus obstruktív tüdőbetegség, pneumokoniózis, cisztás fibrózis, idegrendszeri és izombetegségek

A légzési elégtelenség légszomjban, cianózisban, fokozott pulzusszámban, testmozgás intoleranciában, ritkábban köhögésben vagy mellkasi fájdalomban nyilvánul meg. Nem szabad elfelejteni, hogy az ehhez az állapothoz vezető betegség tünetei dominálnak.

Hogyan lehet növelni a légzési alkalmasságot?

A legfontosabb teendő ennek érdekében a dohányzás abbahagyása, a dohányfüst súlyosan károsítja a légutakat és az egyikből kivezető alveolusokatoldalán túlzott nyálkát termel, ami akadályozza a levegő áramlását a tüdőben, másrészt károsítja az alveolusokat bélelő sejteket, ami csökkenti a gázcsere képességét.

A következő módszerek a korábban leírt, a légzési hatékonyságot befolyásoló tényezőkből fakadnak

A maximális légzési hatékonyság megőrzése érdekében a légúti betegségeket, különösen a krónikus obstruktív tüdőbetegséget és az asztmát ellenőrizni és kezelni kell, ez lelassítja vagy akár meg is állítja a betegség progresszióját, és így fenntartja a jelenlegi légzési alkalmasságot.

A légzőrendszer állapotának javítása érdekében egy másik intézkedés az úgynevezett aerob vagy dinamikus gyakorlat. Ilyenek például a futás, úszás, kerékpározás, vagyis azok a sportok, amelyekben a légzés felgyorsul és elmélyül, szemben a statikus sportokkal (pl. súlyemelés), ahol az erőfeszítés gyakran légzés nélkül történik.

A rendszeres sportolás növeli a tüdőkapacitást, így nagyobb terület levegőztethető és nagyobb területen megy végbe a gázcsere. Ennek eredményeként több oxigén jut a vérbe, és nő a légzés hatékonysága.

A fizikai erőfeszítés a szív és a keringési rendszer, valamint a légzőizmok munkáját is pozitívan befolyásolja, ami ráadásul javítja a légzés hatékonyságát

Ezenkívül fontos a testsúly ellenőrzése, mivel a felesleges testzsír megnehezíti a légzőizmok munkáját, valamint csökkenti a mellkas és a tüdő térfogatát.

Érdekes módon a légzés hatékonyságát növelik az inhalációs gyógyszerek is, amelyeket például asztmában használnak, ezek a légutak tágulását idézik elő, aminek köszönhetően több levegő és oxigén jut a vérbe, és több jut a vérkeringés összes sejtjébe. test.

Légzőrendszeri alkalmasság felmérése

Jelenleg számos eszközünk van a légzés hatékonyságának felmérésére, ezek laboratóriumi és funkcionális tesztek, többek között:

  • pulzoximetria a vér oxigéntartalmának felmérésére
  • gasometria, ez egy laboratóriumi vizsgálat, amely felméri a vér oxigén-, szén-dioxid-tartalmát és egyéb, nem csak a légzőrendszerrel kapcsolatos paramétereket

Mindkét vizsgálatot elsősorban sürgősségi esetekben alkalmazzák, míg a légzőrendszer fejlettebb diagnosztikájában a következőket is elvégzik:

  • spirometria, amely a légzőrendszer munkáját a belégzés és kilégzés során végzett légáramlás mérések, valamint a gyógyszerek beadása után végzett diasztolés és provokatív spirometria alapján értékeli. Meghatározzák a légzőrendszer reakcióját különböző helyzetekre, például cselekvésreallergének
  • pletizmográfia - hasonló a spirometriához, de a teljes tüdőkapacitás mérése
  • 6 perces séta teszt a teljes testedzettség felmérésére
  • szén-monoxid (TLCO) tüdőtranszfer teszt, amely felméri a gázok átjutását az alveolusokból a vérbe, és ezáltal a fent említett diffúziós kapacitást
  • Mellkasröntgen a diagnózishoz, pl. tüdőgyulladás
  • mellkas tomográfia
Szonda

Kategória:

Légzőrendszer