A parasomnia az alvászavarok egy csoportja, amely alvás közbeni akaratlan mozgásokban és furcsa viselkedésben nyilvánul meg. A parasomnia gyakori példái az alvajárás, az alvásban való beszéd, az alvási bénulás és az éjszakai rettegés. A parasomnia különböző típusai az emberek egy-több százalékát érintik, és leggyakrabban gyermekeknél és 50 év felettieknél fordulnak elő.

Parasomnia , bár veszélyesnek tűnhet, általában nem jelent veszélyt a közelben lévőkre vagy magára az alvóra. Felnőtteknél az alvászavarok epizodikusan jelentkeznek, és leggyakrabban a rendszertelen életmód, a stressz vagy a túl kevés alvás okozza. Könnyen csökkenthető előfordulásuk kockázata, ha meghatározott időpontokban fekszel le, és ne felejts el eleget aludni.

Paraszomnia a NREM és REM fázisban

Paraszomniák fordulhatnak elő a mélyalvás NREM (nem gyors szemmozgás) vagy REM (gyors szemmozgás) fázisában.

Az NREM szakaszban fellépő rendellenességek a mélyalvásból való tökéletlen felébredéssel járnak, és a felnőttek 1-4%-át érintik. Gyakrabban fordulnak elő 8 év alatti gyermekeknél, akiknél a mély alvás tovább tart.

A REM alvás során előforduló esernyők a lakosság körülbelül 0,5%-át érintik, és az álmokhoz kapcsolódnak. Egy egészséges emberben REM alvásban az agy és az izmok közötti idegi kommunikáció megszakad, hogy felszabaduljon az izomtónus. Ha ez nem történik meg, az álmodozó viselkedését az alvásból a valóságba viszi át - lábbal rúg, sikolt, rándul. Ez a fajta rendellenesség gyakrabban fordul elő 50 év felettieknél.

A parasomnia típusai: alvajárás (szomnambulizmus)

Az alvajárás egy olyan rendellenesség, amely a mélyalvás fázisában jelentkezik. Ez a legösszetettebb, kiszámíthatatlan viselkedési formákban nyilvánul meg, mint például az ágyon ülve, felkelni, körbejárni a szobában, extrém esetben kimenni a szabadba. Az alvajáró nincs tudatában annak, hogy mit csinál, gyakran tapasztal szorongást és félelmet. Ezért az alvajárót soha nem szabad felébreszteni, mert agresszíven reagálhat, hogy megvédje magát. Ehelyett ajánlatos finoman lenyomva tartani, és lassan lefeküdni.

Felnőtteknél ritkán fordul elő szomnambulizmus - 4%-nál kevésbé súlyos alvajárás és teljes alvajáráscsak 1%-ban támad felállással és a helyiségben járással. Ez az állapot gyakrabban érinti a gyermekeket – becslések szerint 1/3-uknak volt legalább egy alvajárási epizódja az életében.

Parasomnia típusai: mérgezés

Az alvási mérgezés a mélyalvásból való hirtelen felébredés után következik be. Jellemzője a több perces zavaros időszak, amikor a félig ébren lévő személy motyog, nem megfelelően reagál a kérdésekre, parancsokra, és szabálytalanul mozog. Ez tipikus viselkedés az 5 év alatti gyermekekre – ekkor a gyerek a kiságyban izeg, hangosan sír, és játékokat dobálhat ki. Felnőttek körében az esetek 4%-ában fordul elő alvási mérgezés

Paraszomnia típusai: éjszakai rettegés

Az éjszakai rettegés a legviharosabb lefolyású a parasomnia összes típusa közül. Általában röviddel az elalvás után jelentkeznek a NREM fázisban. Az érintett leül az ágyra, és hirtelen sikoltozni, sírni kezd, erős félelmet érez, és nehéz megnyugodni. Agresszíven reagálhat, amikor megpróbál felébredni, és akár meg is próbálhat menekülni. A beteg nincs teljesen tudatában, és néhány percnyi roham után nem emlékszik, milyen állapotban volt.

Az éjszakai rettegés a felnőttek körülbelül 1%-ával és a gyerekek 3%-ával történik.

A parasomnia típusai: bruxizmus

A bruxizmus, vagyis alvás közbeni fogcsikorgatás a lakosság 8-10%-ánál diagnosztizált rendellenesség. Ha folyamatosan előfordul, gyorsan a fogkoronák kopásához, a zománc repedéséhez, a fogak kilazulásához, extrém esetben a temporomandibularis ízületek degeneratív elváltozásaihoz vezethet.

A bruxizmus okait még nem kutatták teljes körűen, de a leggyakrabban a hosszan tartó stresszt és a rossz szájízületet említik.

Paraszomnia típusai: REM alvási viselkedészavar

Az éjszaka második felében megjelenő alvászavarok a REM-alvás magasabb gyakoriságával járnak. Ez az az idő, amikor álmok jelennek meg, és egyúttal az izmok teljesen ellazulnak, aminek köszönhetően a mozgásról álmodozó ember nem mozdul. Előfordul azonban, hogy az izmok feszültek maradnak, ami alvás közben különféle zavarokat okoz - az alvó ember akaratlanul is integet a lábával, karjával, rúg, nem létező tárgyakat próbál elkapni. Ugyanazokat a mozdulatokat hajtja végre, mint egy álomban.

Ha a REM alvás alatti alvászavarok folyamatosan kiújulnak, gyógyszeres kezelés indokolt. Javasoljuk továbbá, hogy a hasonló tünetektől szenvedő személy egyedül aludjon, és ne tartson kéznél olyan tárgyakat, amelyek megsérthetik magukat.

Parasomnia típusai: alvási bénulás

Alvásparalízis, más néven alvási bénulás,alvásból való ébredéskor, ritkábban elalváskor jelentkezik. A test teljes vagy részleges tehetetlenségeként nyilvánul meg, ami súlyos szorongást és félelmet okoz. Az alvási bénulásban szenvedő személy nem tud semmilyen mozgást végezni, nem tud hangot kiadni, hatalmas súlyt érez a mellkasán, ami megnehezíti a légzését.

Az általa okozott kellemetlen érzések ellenére az alvási bénulás nem veszélyes, és néhány perc múlva magától eltűnik. Ennek a rendellenességnek az okai a rendszertelen alvás, a súlyos stressz, az alkohol- és pszichoaktív anyagoktól való függőség.

Paraszomnia típusai: rémálmok

A rémálmok az éjszakai rémületekhez hasonló rendellenességek, de a rémálmok esetében az álmodó tudatosan éli át, és ébredés után sokáig emlékszik rájuk. Kutatások szerint a gyermekkorukban rémálmokat átélt emberek 75%-a emlékszik rá felnőtt korukban. Az ilyen típusú álmok leggyakoribb oka traumatikus élmény vagy poszttraumás stressz-zavar. Ha a rémálmok továbbra is kiújulnak, pszichoterápia javasolt, néha antidepresszánsokkal kombinálva.

Kategória:

Pszichiátria