Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A mellhártya az a membrán, amelyben a pleurának nevezett savós folyadék található. Fő funkciója, hogy segítse a tüdő mozgását a légzési folyamatban. Hogyan épül fel, és veszélyes-e a pleurális folyadék?

Pleura(latinmellhártya ) a tüdőt körülvevő vékony, savós membrán – egy külön mellhártya izolálja a jobb tüdőt és a külön bal tüdő. A mellhártya egy nedves membrán, amely hatékonyan csökkenti a tüdő mozgásának súrlódását légzés közben.

Ezenkívül minden mellhártyaüregben több milliliter pleurális folyadék található, ami még fájdalommentessé teszi ezt a műtétet.

A mellhártya és a folyadékkal töltött üregek egyfajta felfújt párnákat képeznek, amelyek lehetővé teszik a tüdő számára, hogy a belégzés és a kilégzés során megváltoztassa térfogatát anélkül, hogy meg kellene érintenie a mellkas kemény falait.

Bár a mellhártya vékony hártya, melynek létezéséről kevesen tudnak, érdemes tisztában lenni azzal, hogy sajnos gyakran előfordulnak benne eltérések. A betegek ilyenkor leggyakrabban olyan tünetekkel jelentkeznek, mint:

  • légszomj
  • mellkasi fájdalom
  • köhögés
  • hidegrázás stb.

Általában ezeknek a betegségeknek az oka a mellhártyában lévő folyadék, amely megakadályozza a tüdő megfelelő mozgását, ami légzési problémákat okoz. További okok lehetnek:

  • pleurális tályog
  • traumás vagy idiopátiás pneumothorax
  • mellhártyagyulladás

Tudja meg, hogyan lehet diagnosztizálni a pleurális betegségeket, és hogy bonyolult eljárások-e.

Hol van a mellhártya és hogyan épül fel?

A mellhártya a mellkasban található, és belülről béleli ki, így kitölti a csontváz és a bal és jobb tüdő közötti teret. A mellhártya nem kapcsolódik egymáshoz, és köztük vannak többek között nyelőcső, szív és nagy erek.

A legfontosabb azonban az, hogy a tüdő nem záródik a mellhártyában, hanem csak belenyomódik. Könnyen elképzelhető egy léggömb példáján - a mellhártya a ballon külső széle, közepén pedig a pleura üreg a savós folyadékkal.

A kúp alakú tüdő a ballon kívülről présel, és a nyomás hatására a mellhártya deformálódását okozzakörülveszi és gyakorlatilag teljesen körülveszi őket (a tüdő pleura határa azon a ponton van, ahol a hörgők találkoznak a tüdővel). A mellhártya így választja el a tüdőt a mellkasf altól.

A mellhártyát a következők különböztetik meg:

  • pulmonalis pleura- más néven pleurális plakk, amely közvetlenül szomszédos a tüdővel
  • mellhártya parietális- más néven pleurális plakk, amely a mellkas falához tapad

Néha a mellhártyát is kettéválasztja attól függően, hogy pontosan hol található, vagyis nálunk:

  • mellhártya bordája(a mellkas külső része)
  • rekeszizom mellhártya(mellkas alsó része)
  • mediastinalis pleura(a mellkas középső része)
  • mellhártya sapkák(mellkas felső részén, nyak mellett)

Azokat a helyeket, ahol a mellhártya bizonyos részei összekapcsolódnak, bemélyedéseknek nevezzük - vannak mellhártya mélyedések:

  • borda-membrán
  • ribo-mediastinalis
  • diafragma-mediális

Ezenkívül a mellhártya egy beidegzett membrán, amely érzéketlen a fájdalomra a pulmonalis pleura oldalán, de érzékeny a nyújtásra és érzékeny a fájdalomra a mellhártya parietális oldalán. A fájdalomérzet a szomatikus idegeknek köszönhetően lehetséges – a rekeszizom és a bordaközi ideg megkülönböztethető.

Pleurális folyadék - tünetek

A mellhártya folyadék kitölti a pleurális üreget, és jó állapotban van. Ha azonban túllépi, az nemkívánatos és veszélyes helyzetet jelent.

Leggyakrabban túl sok savós folyadék halmozódik fel az üregben amiatt, hogy pl. magas vérnyomás a mellhártya parietális ereiben, nehézség a szöveti folyadék elvezetésében a nyirokerekből, vagy alacsony onkotikus vérnyomás

A folyadék felhalmozódása a mellhártyában megnehezíti a légzést, ami észrevehetően megnehezíti a betegek mellkasát (erős aszimmetria, különösen mozgáshiány a folyadékgyülem helyén). Olyan tünetek is megjelenhetnek, mint a fájdalom, légszomj és hallható pleurális súrlódás.

A pleurális folyadékgyülem jellege változhat. Leggyakoribb a váladék vagy transzudátum, ritkábban a haematoma vagy lymphorrhoea.

Szivárgó folyadékáltalában olyan betegségekben halmozódik fel, mint például:

  • májcirrózis
  • szívelégtelenség
  • tüdőembólia
  • nefrotikus szindróma
  • pajzsmirigy alulműködés

Az exudatív folyadékleggyakrabban a következők eredményeként halmozódik fel:

  • gyulladás - pl. tüdőgyulladás
  • rák
  • betegségekhasnyálmirigy
  • szívroham
  • nyelőcsőrepedések

Haematoma és lymphorrhoea nagyon ritkán fordul elő. Az első például a vízelvezetés miatt, a második pedig - leggyakrabban limfóma típusú daganatos betegeknél.

Veszélyes a pleurális folyadék?

Ha folyadék jelenik meg a mellhártyában, a beteget azonnal kórházba kell szállítani. Veszélyes helyzet, amely orvosi beavatkozás nélkül halálhoz vezethet.

Fontos, hogy a beteg milyen tünetekkel kerül kórházba. Ha kiderül, hogy a súlyos fájdalom a mellhártyában felgyülemlett nagy mennyiségű folyadék következménye, el kell távolítani. Ilyen esetekben a lehető leghamarabb vízelvezetéssel kell megszabadulni tőle

Ha viszont kicsi a mennyiség és kiderül az ok, akkor konzervatív kezelést alkalmazunk

Ebben a helyzetben a váladék, transzudátum, hematoma vagy lymphorrhoea konkrét okát kell diagnosztizálni a kezelés megkezdéséhez. És ha az orvos megállapítja, hogy ez az állapot például hasnyálmirigy-betegségek vagy pajzsmirigy alulműködés következménye, javasolni fogja az alapbetegség kezelését, és megfelelő szakorvoshoz irányítja.

Ha azonban például rák vagy nyelőcsőrepedés következménye, műtétre lehet szükség. Más betegségekben az orvosok gyógyszeres kezelést is alkalmazhatnak

A leggyakoribb pleurális betegségek - tünetek

  • Mellhártyagyulladás

A gyakori pleurális betegségek közé tartozik a gyulladás, amely a tuberkulózis vagy a mellkasi műtétet követő szövődmények következtében alakul ki. A beteg abnormális mellkasi mobilitást, valamint olyan tüneteket mutat, mint a köhögés és a mellkasi fájdalom. Ezenkívül váladékok is előfordulhatnak.

  • Pneumothorax

Egy másik helyzet a pneumothorax, amelyben levegő jut a pleurális üregbe. A pneumothorax lehet spontán vagy traumás, de típusától függetlenül a beteg állapota instabilnak minősül, és azonnali sebészeti beavatkozást igényel.

  • Pleurális tályog

Ha viszont gennyes váladék halmozódik fel a mellhártyában, azt pleurális empyema okozhatja. A betegeknél ilyen tünetek jelentkeznek, mint például súlyos mellkasi fájdalom, hidegrázás és láz.

  • Pleurális daganat

Egy másik betegség a mellhártyarák, amelyet leggyakrabban mesotheliomaként diagnosztizálnak. A rák a mellhártya felszínén diffundál, csomókat képez, és nagyon gyakran váladékozáshoz vezet, amitől a beteg légszomjat érez.

Pleurális betegségek diagnosztikája

A mellhártya betegségeit sokféleképpen diagnosztizálják, és ez többek között attól is függ a beteg tüneteiről.

Mindenekelőtt az elején a beteg rutinvizsgálata történik - először interjú, majd auszkultáció. Már ebben a szakaszban is megállapítható, hogy például a mellhártyában folyadék van, ami jellegzetes hangokat ad a vizsgálat során. Ha az orvos nem biztos a diagnózisban, további vizsgálatokat, például mellkasröntgent rendelhet el.

Ha felmerül a gyanú, hogy a mellhártyaproblémákat például rák okozza, akkor a mellüreg komputertomográfiáját és ultrahangját is el kell rendelni.

Ezenkívül a betegség diagnosztizálása magában foglalja a pleurális folyadék gyűjtését vizsgálat céljából, amely nemcsak a daganatokat, hanem a fertőzéseket, gyulladásokat és a mellhártyabetegségek egyéb okait is kimutathatja.

A szerzőrőlSonia MłodzianowskaÚjságíró, szerkesztő, szövegíró. Egészségügyi és szülői magazinokban és portálokban publikál. Az Újságírók az Egészségért Egyesület tagja.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Légzőrendszer