Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A laparotomia egy olyan eljárás, amely magában foglalja a hasfal felnyitását. A laparotomia lehet feltáró (diagnosztikai) vagy gyógyító. De milyen helyzetekben végeznek egyáltalán laparotomiát? Vannak-e ellenjavallatok a laparotomiára, és milyen szövődmények lépnek fel a beavatkozás után?

Laparotomiátelőször 1809-ben hajtotta végre egy amerikai orvos - Ephraim McDowell. Az eljárás sikeres volt, annak ellenére, hogy … az átesett beteget nem altatták el előtte. Jelenleg a laparotomia természetesen altatásban történik, de az eljárás általános elve nem változott.

A laparotomia során a sebészek hozzáférnek a hasüreg belsejéhez. Jelenleg ezt az eljárást gyakran egy másik, kevésbé invazív eljárás váltja fel - laparoszkópos eljárásokról beszélünk -, azonban néha a laparotomia a legelőnyösebb.

Feltáró laparotomia és terápiás laparotomia

A laparotomiának általában két típusa van, ezek a feltáró laparotomia (más néven diagnosztikus laparotómia) és a terápiás laparotomia.

Feltáró (diagnosztikai) laparotomiáraakkor kerül sor, ha a betegnél fennálló tünetek diagnosztizálása szükséges, ugyanakkor ezek okai más diagnosztikai módszerrel nem azonosíthatók módszerek

Egy példa használható annak magyarázatára, hogy mikor lehet szükség feltáró laparotomiára. Nos, vannak olyan helyzetek, amikor például a páciens rendkívül erős hasi fájdalmat tapasztal. Lehetséges, hogy annak ellenére, hogy még számos tanulmányt is végeztek - beleértve a laboratóriumi vagy képalkotó - a beteg problémáinak oka nem deríthető ki, és továbbra is zavaró, működését akadályozó tüneteket tapasztal.

Ha más diagnosztikai módszerek kudarcot vallanak, a diagnosztikus laparotomia segíthet a beteg betegségeinek okainak feltárásában – azonban invazív eljárásról van szó, ezért inkább csak akkor alkalmazzák, ha valóban szükséges

A terápiás laparotomiaa laparotomia második típusa, és általában akkor hajtják végre, ha a beteg betegsége ismert (ez lehet például valamelyik hasi szerv daganata ).

IlyenbenHasi laparotomia esetén ez általában csak egy a több lépés közül a teljes eljárás során. Miután az orvos megszerezte a kívánt szöveti hozzáférést, megteheti a következő lépéseket a műtét során - például a daganatos elváltozás eltávolítását, a méh reszekcióját vagy a vakbél eltávolítását.

Laparotomia: mi az eljárás?

A laparotomia erősen invazív sebészeti beavatkozás. Az eljárás során a bőrt, a bőr alatti szövetet, az izmokat és a peritoneumot levágják. Alapvetően ez az, amit maga a laparotomia működik – az eljárás célja, hogy a hasüreget a sebészek elé tárja.

A későbbi orvosi beavatkozások a laparotomia indikációitól függenek
Nehéz egyértelműen meghatározni, mennyi ideig tart a laparotomia

Ez a beavatkozás több tucat percig is eltarthat (főleg feltáró laparotomia esetén), sőt több órát is igénybe vehet (ez megtörténhet terápiás laparotomia esetén, amely például egy kiterjedt műtéti beavatkozás egyik szakasza előrehaladott bélrák). Végül az eljárás a keletkezett sebek kezelésével, azaz a műtét elején levágott szövetek összevarrásával zárul

Laparotomia: vágástípusok

Számos különböző típusú vágást alkalmaznak a laparotomiában. Főleg a következők:

  • középvonali bemetszés (a felső, a szegycsont xiphoid végétől a köldökig, az alsó pedig a köldöktől a szemérem szimfízisig terjedő; még hosszabb medián bemetszés is lehetséges - a xiphoid folyamattól a a szemérem szimfízis), de nagyon ritkán használják)
  • Kocher vágás (keresztirányú vágás, amelyet a bordaívek alatt hajtanak végre)
  • Pfannenstein-metszés (keresztirányú vágás a köteg alatt és a szeméremcsont felett, hasznos nőgyógyászati ​​laparotomiában)

Laparotomia: előkészítés a beavatkozásra

A laparotómiát néha sürgősségi esetekben (pl. autóbaleset áldozatául esett betegeknél) végzik – ebben az esetben teljesen nyilvánvaló, hogy a műtétet különösebb előkészületek nélkül hajtják végre.

Más a helyzet azonban, ha a beavatkozást elektív módon hajtják végre - ebben az esetben a betegeknek megfelelően fel kell készülniük a laparotomia előtt.

A laparotomiára való felkészülés jellemzően 24-48 órával a műtét előtt kezdődik – általában ezután kerülnek a betegek a kórházba.

Az előkészületek pontos menete attól függ, hogy pontosan mitbeavatkozásokat kell végezni a műtött betegen - például ha a laparotomiát a belek zavarása érdekében kell elvégezni, akkor a betegnek a gyomor-bélrendszert tisztító készítményeket kell alkalmaznia.

A laparotomiára való felkészülés leírásakor nem lehet szó a bőrről – a vágás helyét a beavatkozás előtt le kell borotválni a szőrről. Fontos megemlíteni egy szempontot is, amely sok műtéten áteső beteget érdekel – milyen az étkezés és az ital a laparotomia előtt?

Nos, ezt az eljárást általános érzéstelenítésben hajtják végre, ezért előtte egy ideig - általában 6 órával - tartózkodni kell az étel és folyadék fogyasztásától. Ez az idő hosszabb is lehet, a végső döntést az orvos hozza meg, hogy a laparotomia előtt mennyi ideig kell éhezni.

Laparotomia: indikációk

A laparotomiát elsősorban a gyomor-bél traktus különböző betegségeiben alkalmazzák. Mint korábban említettük, az eljárás diagnosztikai és terápiás céllal egyaránt elvégezhető - laparotomia alkalmazható többek között olyan betegségek, mint:

  • gyomor-bélrendszeri daganatok (pl. vastagbélrák, hasnyálmirigyrák)
  • gyomor-bélrendszeri perforáció (pl. gyomorfekély perforáció)
  • bonyolult hasnyálmirigy-gyulladás
  • vakbélgyulladás

A laparotómiát nem csak sebészek, hanem nőgyógyászok is végzik – ez utóbbi területen a szakemberek által végzett beavatkozásokat néha nőgyógyászati ​​laparotomiáknak is nevezik.

Ebben az esetben az eljárást különféle méhbetegségek kezelésére lehet alkalmazni - a laparotomiával például méhmiómát távolíthatunk el. Egy másik példa az eljárás alkalmazására a nőgyógyászatban a petefészekben kialakult elváltozások eltávolítása – a laparotomiával például hozzáférhetünk a petefészek daganatos elváltozásaihoz

Az eljárással kezelt probléma egy másik példája az endometriózis – ebben az esetben a laparotomia használható az endometriózis gócok eltávolítására

Laparotomia: ellenjavallatok

Más sebészeti beavatkozásokhoz hasonlóan a laparotomia esetében is számos ellenjavallat van annak végrehajtására. A fő szempont, amely megakadályozza ennek a műtétnek a végrehajtását, a páciens beleegyezésének hiánya – a beleegyezést minden műtét előtt meg kell szerezni.

A laparotomia egyéb ellenjavallatai a következők:

  • kardiopulmonális elégtelenség
  • jelentős véralvadási zavarok, amelyek a laparotomia során kezelhetetlen vérzés kockázatát jelentik,
  • súlyos elhízás
  • előrehaladott kor (ebben az esetben inkább a laparotomia során alkalmazott általános érzéstelenítés ellenjavallata lehet)

Laparotomia: szövődmények

Minden műtéti beavatkozás – még a legkisebb is – a különféle szövődmények bizonyos kockázatával jár. Némelyikük viszonylag triviális, mások komolyabbak, ráadásul különböző gyakorisággal jelenhetnek meg.

A laparotomiát követően - tekintettel arra, hogy erősen invazív beavatkozásról van szó - sokféle szövődmény léphet fel (éppen ennek a kockázatnak köszönhető, hogy lehetőség szerint a laparotomia helyett laparoszkópos módszerrel kezelik a betegeket) kisebb a szövődmények kockázata).

A laparotomia leggyakoribb szövődménye a fertőzések. Az eljárást követő további szövődmények közé tartozik a vérzés, a hematómák kialakulása a műtött területeken és a posztoperatív sérv. Az is előfordulhat, hogy az eljárás során a gyomor-bél traktus vagy a húgyúti struktúrák sérülnek, de ezek a laparotomia legritkább szövődményei.

Laparotomia: lábadozás

Az a tény, hogy a laparotomia erősen invazív beavatkozás, nemcsak a szövődmények kockázatával jár, hanem a laparotomia utáni felépülés lefolyásával és időtartamával is. Egy ideig - általában két-három napig - a műtéten átesett beteg a kórházban marad.

Ez az idő azonban sokkal hosszabb is lehet – a laparotomiát követő konkrét kórházi kezelési idő a páciensen végzett pontos sebészeti beavatkozásoktól függ.

Amikor a beteg elhagyja a kórházat, emlékeznie kell arra, hogy lábadozása még nem fejeződött be. A laparotomia után néhány hétig a betegnek kímélnie kell magát - a házimunkával kapcsolatos fizikai megterhelés (különösen az emelés) vagy a sportolás ebben az időszakban ellenjavallt

Igen, a betegeknek - amikor készen állnak rá, és ez általában egy tucat órán belül - a műtét után több tucat órával - megtörténik, azt tanácsolják, hogy sétáljanak, bár a felépülési időszak alatt tett erőfeszítéseik nem lehetnek intenzívek.

A laparotomia lehetséges szövődményei között a posztoperatív sérv kockázatát említették. Megjelenésének lehetősége abból adódik, hogy a laparotomia után - a bemetszés helyén - a fal szilárdsága gyengül.hasüreg

Vannak bizonyos tényezők, amelyek – a hasi műtéten kívül – növelik a posztoperatív sérv kockázatát. Ez elsősorban a dohányzásról, az elhízásról, a sebfertőzésről és a szteroidterápiáról vagy a krónikus légúti betegségekről szól.

Mivel az utóbbi kettőt nehéz elkerülni, lehetőség van a dohányzás abbahagyására, a túlsúly csökkentésére vagy a posztoperatív seb megfelelő ápolására – laparotomia utáni betegeknek ajánlott, mert csökkentik a dohányzás kockázatát. posztoperatív sérv kialakulása

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Gasztrológia