Hogyan születik egy gondolat? Valószínűleg mindenki többször is elgondolkodik ezen. A gondolat minden cselekvés mozgatórugója, ezért sokan az elmét tartják az ember legnagyobb erejének. Honnan származik a gondolkodás, és pontosan mi befolyásolja a gondolatokat? Ismerje meg, hogyan keletkezik a gondolkodási folyamat, és hogyan kezelje a gondolatok tömegét.

Tartalom:

  1. Hogyan keletkezik egy gondolat – mi a gondolat?
  2. Hogyan keletkezik egy gondolat – mi befolyásolja a gondolatokat?
  3. Hogyan keletkezik egy gondolat - gondolkodási hibák
  4. Hogyan keletkezik egy gondolat - zavart gondolkodás
  5. Hogyan keletkezik egy gondolat – hogyan lehet befolyásolni a gondolat tartalmát?
  6. Hogyan születik egy gondolat – hogyan kezeljük a gondolatok tömegét?

A gondolkodásolyan folyamat, amely állandóan előfordul az emberben, és olyan természetes, mint például a légzés. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy nem minden gondolat igaz, és egy lépéssel továbbmenő tudósok bebizonyítják, hogy az összes gondolatnak csak közel 20%-a tükröződik a valóságban.

A gondolatok gyakran irracionálisak, nincsenek összhangban azzal az idővel vagy helyzettel, amelyben találjuk magunkat. Ezért ezeket csak a gondolatmenetben lehet alaposan elemezni és értékelni. Így csak az irracionális gondolkodásmód értelmezése és módosítása után tudja teljes mértékben átvenni az irányítást érzelmei felett, és ennek következtében az életminőséget is növelni. Hogyan lehet befolyásolni a gondolatokat?

Hogyan keletkezik egy gondolat – mi a gondolat?

A gondolat az elme terméke, amely az agyba küldve érzelmeket és ennek következtében meghatározott viselkedéseket generál. A gondolkodás során elemezünk, összehasonlítunk, általánosítunk, elvonatkoztatunk és következtetéseket vonunk le többek között a az emlékezeten, szimbólumokon, képeken, hangokon, fogalmakon stb. Ezért tisztában kell lenni azzal, hogy a gondolkodásmód a valóságot építi körül, ami arra késztet, hogy úgy gondolkodjon, hogy kielégítse igényeit, és ezáltal boldog legyen.

Elmondható, hogy a körülötte lévő világ nemcsak a gondolatoktól függ, hanem azok értelmezésétől és emlékeitől is. Ezenkívül a gondolkodást a tudatosság tényeként határozzák meg (Descartes után a „gondolok, tehát vagyok” ismétlése), valamint a koncentráció és az összpontosítás tüneteként.

Miközben egyre többet tudunk az emberi agyról és elméről, a tudomány még mindig nem határozott meg konkrétan, hol és hogyan születik a gondolat. A kutatók megtehetikmondj sokat, ha a gondolkodási folyamat elkezdődött, de még mindig kevés tény derül ki a történés összefüggésében.

Hogyan keletkezik egy gondolat – mi befolyásolja a gondolatokat?

Ahogy Rick Hanson pszichológus, a The Happy Brain szerzője hangsúlyozza, az elme alakítja mindazt, amire az ember összpontosít. Ennek következtében minden érzelem, élmény, trauma, stb. maradandó változásokat okoz az ideghálózatban, vagyis az idegrendszer struktúráiban, melynek központi része az agy.

Ezért tisztában kell lenni azzal, hogy a gondolatokat többek között az állandó önkritika, panaszok, félelmek és stressz hatása alatt, ami hajlamosabbá tesz a negatív érzelmekre

Másrészt, ha a gondolkodásod a pozitívumokra összpontosul, arra, amit elértél, és amivel kellemessé tetted magad, az ilyen gondolatok nagyszerű hangulatot, erőt és motivációt eredményeznek. Emlékeztetni kell tehát arra, hogy amire az ember összpontosít, az gondolatokká és tettekké alakul át.

Az optimizmust Jeffrey Schwartz kutató felfedezése is hozzáadja, aki úgy véli, hogy az ember képes megváltoztatni saját agyát, és ennek következtében az elméjét is. Szerinte az ún Az önirányító neuroplaszticitás, ha gyakoroljuk és jó szerencsére programozzuk, a gondolatok önbizalmat, elégedettséget, önelfogadást és lelki békét adnak.

Ha viszont az ember nem önállóan dolgozik az elmén, akkor azt többek között a technológia, média, társadalmi nyomás, nehéz tapasztalatok és emlékek a múltból stb.

Hogyan keletkezik egy gondolat - gondolkodási hibák

A gondolkodás az élet nagy részét kiveszi, ezért nem lehet elkerülni az ún. gondolkodási hibák. Olyan gondolatok leírására szolgálnak, amelyek negatív érzelmeket, előítéleteket, automatikus reakciókat, sőt kognitív zavarokat eredményeznek.

Köztük van a túlzás, vagyis a gondolkodás, amiben leggyakrabban negatívan érzékelik azt, ami megtörténhet. Ez korlátozó, mert félelmetessé teszi a reakciókat, ami visszahúzódáshoz, passzivitáshoz, magányhoz stb. vezethet.

Más, helytelen gondolkodásmód az, amikor mentálisan elhisszük, amit a másik gondol. Ez a viselkedés szükségtelen konfliktusokat okozhat, és akár megalapozatlan döntéseket is hozhat, amelyek miatt később elégedetlen lesz.

Az élet nehézségei olyan gondolatokat is okoznak, amelyekben az ember magát helyezi a világ középpontjába. Mivel minden helyzetet nagyon komolyan vesz, és nulla egyet értékel, végső soron ez a gondolkodási folyamat oda vezethetrossz közérzet, lecsökkent önbecsülés, és emellett bűntudatot válthat ki.

Sok más hiba is előfordul a gondolkodásban, de érdemes belátni, hogy ezek fontosak, minden emberben előfordulhatnak, és nagyon sokszor rengeteg kárt okoznak az életben. Érdemes tehát kapcsolatban lenni önmagával, és megtanulni megkülönböztetni, hogy egy adott gondolat racionális-e, megfelelően kiegyensúlyozott érzelmek követik, és helyes ítéletek

Hogyan keletkezik egy gondolat - zavart gondolkodás

Ahogyan gyakoriak a gondolkodási hibák, a gondolkodásban is vannak torzulások. Vannak köztük olyanok, amelyek a hibás gondolkodásmóddal kapcsolatosak, vagy amelyek a gondolkodás hibás tartalmát tartalmazzák.

Az első csoportba tartozik: a gondolkodás lassítása, gátlása vagy felgyorsítása, zavaró, zavaró és elvonó gondolkodás, valamint a rezonáns, paralogikus, szimbolikus és mágikus gondolkodás

A tartalmához kapcsolódó gondolkodási zavarok viszont érzelmekhez kapcsolódnak, és többek között a következőket foglalhatják magukban: túlértékelt gondolatok, rögeszmék és téveszmék.

Hogyan keletkezik egy gondolat – hogyan lehet befolyásolni a gondolat tartalmát?

Ne feledje, hogy gondolkodását jelentősen befolyásolja a stressz. Ezért nagyon fontos ennek tudatában lenni és támogatni az önkontrollt, különösen ezekben az érzelmi pillanatokban

A kutatók bebizonyították, hogy erős stressz hatására megváltozik az agy szerkezete, csökken a neuronkapcsolatok száma. Ezért meg kell tanulni hatékonyan kezelni az érzelmeket, és mindig szem előtt kell tartani, hogy a gondolatok irányítják őket.

Ezenkívül érdemes egy motiváló, pozitív belső párbeszéddel támogatni magad, mivel ez hatékony módja a negatív gondolkodás elengedésének. Emellett a gondolkodásmód fejlesztése érdekében érdemes az agy rendszeres endorfin-utánpótlásáról is gondoskodni, pl. a fizikai aktivitáson, a szabadban való tartózkodáson és a szenvedélyeinek követésén keresztül.

Az elégedettségről baráti találkozással és a kiegyensúlyozott táplálkozással is érdemes vigyázni, ami szintén pozitívan hat a közérzetedre, egészségedre és így az elmédre is

Hogyan születik egy gondolat – hogyan kezeljük a gondolatok tömegét?

Sokan hajlamosak folyamatosan elemezni, elsődleges tényezőkre bontani, találgatni, és ennek következtében gyakran fekete forgatókönyveket is alkotni. Ezért azoknak az embereknek, akik azon tűnődnek, hogyan kezeljék a sok gondolatot, mindenekelőtt hatékony módszereket kell találniuk a megnyugvásra.

Az egyik ilyen a meditáció, amely segít megnyugtatni az elmét folyamatosan feltörő új dolgokat. Hangsúlyozni kell, hogy ez egy olyan technika, amelyet sok pszichológus ajánl, és félelem nélkül használhatóelszakadás a vallástól.

Ha éberségi gyakorlatként gyakoroljuk, a meditáció leggyakrabban a légzés munkájára összpontosít. Csak üljön le és lélegezzen lassan néhány percig. Ha nehéz a be- és kilégzésre összpontosítani, ne tegyél úgy, mintha a gondolat eltűnt volna, és ne hibáztasd magad érte, és próbálj meg elképzelni egy folyót, amelybe beleteszed a gondolatot, és az az áramlással együtt elfolyik.

A fejedben zajló dolgok rohanása is lecsillapítható, ha az itt és mostra koncentrálsz. Ez azt jelenti, hogy étkezés közben csak a tevékenységre, az ételek ízére gondoljon, mi van pontosan a tányéron, mit ad, stb. Nem érdemes a múltra vagy a jövőre gondolni.

Egy jó módszer azoknak, akik azon tűnődnek, hogyan kezeljék a zsúfolt elmét, ha találnak olyan tevékenységeket, amelyek élvezetesek. Ha a szenvedélyből fakadó meghatározott tevékenységeknek szenteled magad, akkor teljesen ezeknek szentelheted magad, és elszakadhatsz az elmédben nyüzsgő gondolatoktól.

A szerzőrőlSonia MłodzianowskaÚjságíró, szerkesztő, szövegíró. Egészségügyi és szülői magazinokban és portálokban publikál. Az Újságírók az Egészségért Egyesület tagja.

Kategória:

Pszichológia