A szisztémás terápia elsősorban a családokban felmerülő problémák kezelésére szolgál, de nem csak - olyan párok is alkalmazhatják, akiknek kapcsolata nem megy jól. A szisztémás terápia több okból is elég érdekes terápia, ezek egyike, hogy az állandó veszekedésekkel küzdő családok számára a terapeuta… "kontrollált" veszekedést javasolhat. Olvassa el, miről is szól a rendszerterápia!

Szisztémás terápiaa pszichoterápia sokféle típusának egyike. Közülük megemlíthetjük például a pszichodinamikus pszichoterápiát, a kognitív-viselkedési terápiát vagy a humanisztikus-egzisztenciális terápiát. A szisztémás terápia kezdetei az Általános Rendszerelmélet (OTS) kifejlesztéséhez kapcsolódtak. Szerzője Ludwig von Bertalanffy osztrák biológus és filozófus volt, aki az 1940-es években kifejlesztette az OTS-t. Megtudhatja, mi is az a rendszerterápia, ha elemezzük az ilyen típusú pszichoterápia nevének forrását. A görög nyelvről lefordítva a rendszert olyan tárgyként értjük, amely általában egy nagyobb, összefüggő egész. Ez a szisztémás terápia alapfeltevése, vagyis nem csak egy pszichoterápiát kérő páciensre összpontosít, hanem az egész rendszerre, amelyben a beteg működik.

Mi az a szisztémás terápia?

A szisztémás megközelítés szerint végzett pszichoterápia a teljes rendszerek működésére fókuszál. Ilyenkor elsősorban a család lehet a rendszer, de ennek kisebb elemei is - a szisztémás terápiát a szülők és gyermekeik is igénybe vehetik, és csak maguk a házastársak. A szisztémás terápiában a legfontosabb a rendszerben meglévő körkörös, nem lineáris kapcsolatok elemzése. A lineáris megközelítésben azt feltételezzük, hogy egy ok egy hatás megjelenéséhez vezet. A körkörös megközelítés pedig azt feltételezi, hogy az egyik jelenség egy másikhoz vezet, ami aztán egy másik jelenséget érint. Ezt a bonyolult mondatot egészen egyszerűen meg lehet magyarázni. Nos, itt például az ördögi kör elvén zajló eseményekről beszélünk. Egy szemtelen gyerek egyre nagyobb vonakodást válthat ki az anyában, a mentoráltban pedig egyre fokozódó érzésta szülő távolságtartása felé – ebben a helyzetben egyre nagyobb lázadást tanúsíthat ellene.

A szisztémás terápia számos, a rendszerek működését meghatározó fogalomhoz kapcsolódikIlyenek például:

  • érzelmi összeolvadás(olyan jelenség, amelyben a rendszer egyes tagjai közötti érzelmi kötelék olyan erős, hogy nem tudni, hogy a sajátjukat élik meg, vagy tényleg csak egy személyét érzelmek a rendszerből);
  • morfogenezis(a család hajlandósága a működés megváltoztatására);
  • háromszögelés(olyan jelenség, amikor a rendszer két tagja közötti feszültség csökkenése akkor következik be, amikor közösen kell kezelniük a rendszer másik tagjának problémáit);
  • morfosztázis(a rendszer azon képessége, hogy fenntartsa állandóságát)

A szisztémás terápiát végző terapeuták gyakran meglehetősen nehéz feladattal néznek szembe. A szisztémás terápia feltételezései szerint ezeknek a lehető legsemlegesebbeknek kell lenniük. A szisztémás terapeuták szerepe semmiképpen nem az, hogy megítéljék, ki a felelős a problémák megjelenéséért egy adott rendszerben. A terápiát végző személynek meg kell figyelnie a rendszerben létező kapcsolatokat, visszacsatolást, majd megfigyelései alapján felhívja az adott rendszer tagjainak figyelmét a köztük lévő kapcsolatokra

Van olyan helyzet, amikor a szisztémás terápiát nem egy, hanem néhány terapeuta végzi. Ez nem csak annak az esélyének növelésére szolgál, hogy a terapeuták semlegesek legyenek. Különösen előnyös két terapeuta által végzett szisztémás terápia (különösen, ha különböző neműek) olyan helyzetben, amikor a terápiás rendszer egy pár.

Szisztémás terápia: mire használható?

A legegyszerűbb módja annak, hogy a rendszert egy családhoz hasonlítsuk, sőt – a szisztémás terápiát elsősorban a családterápiában alkalmazzák. Ez a fajta pszichoterápia segíthet a gyermekek viselkedési zavarai, ADHD vagy különféle neurotikus rendellenességek esetén. A szisztémás terápia olyan családokban is végezhető, ahol olyan problémák vannak, mint:

  • étkezési zavarok (pl. anorexia vagy bulimia);
  • pszichotikus rendellenességek (pl. skizofrénia);
  • függőségek (pl. alkoholizmus vagy drogfüggőség);
  • hangulati zavarok (például depressziós rendellenességek)

Azok a párok, akiknek kapcsolatukban különféle problémákkal szembesülnek, szintén profitálhatnak a legtöbbet a szisztémás terápiából. Ez a fajta terápia működhetsegít például olyan kapcsolatokban, amelyekben állandó veszekedések vannak. A párterápia olyan helyzetben is végezhető, amikor a párkapcsolatban ágyhoz kapcsolódó problémák merülnek fel (pl. szexuális frigiditás az egyik partnerben, vagy a szerető korai magömlése).

Szisztémás terápia során használt megoldások

A szisztémás terápia során elég érdekes mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek meglepetést kelthetnek a terápia résztvevőiben. Ezek egyike a külsőségek. Egy olyan rendszer példájával magyarázható, amely egy terapeutának jelentkezik, ha valamelyik tagjában evészavar - pl. anorexia - van. Néha előnyös az anorexiát külön „lényként”, a rendszer további elemeként megkülönböztetni. Ez lehetővé teszi, hogy teljesen más szemszögből nézzük a problémát, mi több - egy anorexiával küszködő betegről, amikor az anorexiával kapcsolatos minden negatív információ nem közvetlenül neki, hanem az anorexiának irányul (ami az externalizáció esetében különálló " entitás") nem foglalkozhat azokkal a negatív érzésekkel, amelyeket akkor érezhetett, amikor kritika érte.

A szisztémás terápia a terápiás paradoxon jelenségét is alkalmazza. Ebben az esetben például olyan helyzetről van szó, amikor a család eljön a terapeutához, amiben még mindig vannak veszekedések a tinédzser és szülei között. Az ilyen embereknek meglepetésükre a terapeuta… javasolhatja a veszekedést. Ilyenkor azonban általában szigorú ajánlások születnek az ilyen veszekedésekre, például, hogy ezt bizonyos időpontokban és a hét bizonyos napjain kell megtenni. Ez a fajta terápiás paradoxon azt a célt szolgálja, hogy a rendszer tagjai ráébresszék, hogy bizonyos jelenségeket – jelen esetben az érveket – közvetlenül ők befolyásolják, és ezek bekövetkezése valójában csak rajtuk múlik.

Megéri tudni

Mennyi ideig tart a szisztémás terápia?

A pszichoterápiát gyakran fárasztó és hosszan tartó kezelési módszerrel társítják, de a szisztémás terápiában ennek nem kell így lennie. Bizonyos problémák esetén néha elegendő néhány szisztémás terápiás alkalom leküzdése. Érdekes módon szisztémás terápia esetén nem szabad túl gyakran találkozni a terapeutával. Alapesetben 2-4 hetente fordulnak elő - ez az idő azért van, hogy a rendszernek - amely tisztában van a benne előforduló jelenségekkel - legyen ideje ezeket "átdolgozni" és különféle változtatásokat bevezetni.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (lehetőlegpartjain sétálva fejhallgatóval a fülükben), macskákat és könyveket. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichológia