A szomatikus rendszer (szomatikus idegrendszer) az idegrendszer egyik megkülönböztetett funkcionális része - általánosságban elmondható, hogy felelős a külső környezet érzéseinek fogadásáért és a tervszerű, akaratunktól függő tevékenységek elvégzéséért. De mit csinál pontosan a szomatikus idegrendszer?

A szomatikus idegrendszer , vagy rövidena szomatikus rendszernem egy különálló anatómiai szerkezet. Felelős a külső ingerek érzékeléséért és a tudatos, akaratlagos mozgások elvégzéséért.

Az emberi idegrendszer olyan összetett szerkezet, hogy nem meglepő, hogy meglehetősen összetett, és ennek felosztásait legalább többen megkülönböztetik. Alapvetően megkülönböztetjük a központi idegrendszert és a perifériás idegrendszert, de figyelembe véve, hogy van-e befolyásunk az idegrendszer egyes részei által végzett funkciókra, elkülöníthető a vegetatív és a szomatikus idegrendszer.

Ezek közül az első (amely magában foglalja a szimpatikus és paraszimpatikus rendszert is) akaratunktól teljesen függetlenül irányítja a folyamatok lefolyását, míg ezzel ellentétes módon működik a szomatikus idegrendszer, melynek működése nagymértékben függ akaratunk.

Szomatikus rendszer: szerkezet

A szomatikus idegrendszert a perifériás idegrendszer részének tekintjük. Különféle receptorokat foglal magában, amelyek szétszóródtak a testben – például mechanoreceptorok, a hőingerek vagy fájdalomreceptorok vételéért felelős receptorok.

Maguk a receptorok azonban nem elegendőek ahhoz, hogy az általuk kapott információ elérje az idegrendszer magasabb központjait – az érzékszervi (afferens, afferens) idegrostokon keresztül jut el hozzájuk

Fent azonban csak azokat az elemeket említettük, amelyek a kapott információ továbbításáért felelősek, míg az általunk tervezett mozgások végrehajtásáért a szomatikus idegrendszer is felelős. Ezt a lehetőséget a motoros rostok (efferens, centrifugális) biztosítják, amelyek az idegrendszer különböző központjaiból (pl. a gerincvelőből) idegimpulzusokat küldenek a végrehajtó szervekbe (effektorok, amelyek lehetnek például izomsejtek).

Alapvetően aa szomatikus rendszert felépítő alapegységet idegrostoknak tekinthetjük - ebben az esetben 12 pár agyideg található, amelyek közvetlenül az agy struktúráiból származnak, és 31 pár gerincideg (esetükben egy pár ideg távolodik el). a gerincvelő mind a 31 szegmenséből).

Szomatikus rendszer: funkciók

Amint az a fenti leírásból következtethető, a szomatikus idegrendszer funkciói kétféleképpen oszthatók fel: különböző szenzoros ingerek fogadása (ez a rendszer érzékszervi része foglalkozik) és céltudatos végrehajtása. , akaratmozgásainktól függően (erért a motoros rész a felelős). a szomatikus rendszer, amely a piramis rendszer és az extrapiramidális rendszer elemeit tartalmazza).

Általában a szomatikus idegrendszer rögzíti és feldolgozza az előbb említett receptorokból származó érzeteket, de ez az is, ami miatt érzékeljük az érzékszerveinket elérő impulzusokat. Felelős a bőrünkben lévő mirigyek működéséért is.

A szomatikus idegrendszer a vázizmokat is beidegzi, melyek aktivitása a mi akaratunktól függ - amikor úgy döntünk, hogy egy pohár víz után nyúlunk, az ilyen mozgáshoz vezető impulzusokat pontosan azokkal a rostokkal küldjük, amelyek a a szomatikus rendszer ideges.

Itt folyamatosan leírják, hogy az általunk tervezett mozgások végrehajtásában akaratunktól függően a szomatikus idegrendszer vesz részt. Valóban így van, de nem ez az egyetlen feladat, amit ez a struktúra lát el – ráadásul a hozzá tartozó idegrostok különböző reflextevékenységekhez kapcsolódnak

Szomatikus rendszer: betegségek

Valójában a szomatikus idegrendszer nem az idegrendszer valamely szerkezeti, jól elkülöníthető része, hanem csak funkciói alapján különbözteti meg, ezért nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mely patológiák vonatkozhatnak rá. Általában a szomatikus idegrendszer problémái a következők:

  • neuropátia
  • Guillain-Barré szindróma
  • idegrost beszorulási szindróma (pl. kéztőalagút szindróma)
  • neuralgia
  • myasthenia gravis
  • a szomatikus idegrendszerben kialakuló daganatok (például optikai glióma vagy neuroblasztóma)
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. Munka közbenbetegeket, arra összpontosítva, hogy mindig meghallgassák őket, és annyi időt szenteljenek nekik, amennyire szükségük van.

Kategória: