A kemoterápia az immunterápia, a sugárterápia, a célzott terápiák és a műtéti kezelés mellett a daganatos betegségek kezelésének egyik módszere. Sajnos alacsony specificitása miatt gyakran igen romboló hatással van a beteg szervezetére. Milyen típusú kemoterápiát különböztethetünk meg, és milyen mellékhatásokkal kell számolnunk? Tudja meg, hogyan működik a kemoterápia, és milyen gyógyszereket használnak a kemoterápiában.

A kemoterápiaa rosszindulatú daganatok kezelésében a daganatos sejtek elpusztítására szolgál. Ugyanakkor a kemoterápia az egészséges sejteket is elpusztítja. Azonban a daganatos betegségek kezelésének hatékonysága miatt alkalmazzák. Sok ember számára a rák diagnózisa halálos ítéletté válik. Szerencsére az orvostudomány fejlődése lehetővé teszi a rák elleni küzdelmet, és sok esetben sikeres is. A megfelelően kiválasztott és korai cselekvések lehetővé teszik a rákos sejtek növekedésének és osztódásának lassítását, vagy akár megszüntetését.

Kemoterápia: hogyan működik?

A kemoterápia az ún citosztatikumok, azaz olyan gyógyszerek, amelyek mérgezőek a gyorsan osztódó rákos sejtekre.

A betegség stádiumától függően a kemoterápia alkalmazása a rákos sejtek teljes pusztulásához vezethet a szervezetben, vagy legalábbis korlátozhatja a rák progresszióját.

A megfelelően kiválasztott terápia okai:

  • daganat térfogatának csökkentése
  • rákos sejtek elpusztítása (remisszió vagy áttét esetén is)
  • egyéb terápiás módszerek, pl. hormonterápia, sugárterápia vagy műtét kiegészítése és hatásának fokozása

Kemoterápia: a kemoterápia alkalmazási módjai

Az alkalmazott módszertől függően a vegyszerek beadásának módja is változhat . Ezt leggyakrabban:

  • injekció
  • intraartériás vagy intravénás infúziók
  • bőrfelvitel
  • a készítmény szájon át történő beadása

Kemoterápia: típusok

A rák kémiai kezelései sokféleképpen osztályozhatók. Az egyik bontási rendszer lehet a felhasznált hatóanyagok száma szerinti felosztás:

  • monoterápia- egy citosztáttal végzett kezelést tartalmaz
  • polikemoterápia- több gyógyszer alkalmazását foglalja magában egy adott kezelési rendben

A kemoterápia egyes típusait alkalmazzák a betegség kezelésének különböző szakaszaiban. Felosztási kritériumként a tevékenység célját feltételezve a következő típusokat különböztethetjük meg:

Radikális kemoterápia

Feltételezi a daganatos sejtek teljes eltávolítását a szervezetből. Leggyakrabban hematológiai daganatok, de szolid daganatok (pl. hererák) kezelésére is használják.

Kiegészítő (adjuváns) kemoterápia

A rákos sejtes mikrometasztázisok eltávolítására szolgál. Az adjuváns terápia kiválasztását mindig prognosztikai tényezők (a daganat elhelyezkedéséhez kapcsolódóan) és prediktív tényezők (a daganat érzékenységét meghatározó) határozzák meg.

Kezdeti (neoadjuváns) kemoterápia

A tervezett daganateltávolító műtét előtt elvégezve. Feladata a daganat méretének csökkentése (zsugorítása), illetve a beavatkozás során esetleg nem látható áttétek megszüntetése. A neoadjuváns terápia növeli a sikeres műtét esélyét.

Szinkron kemoterápia

Egyidejű sugárterápiával együtt alkalmazva a lehető legjobb kezelési eredmények érdekében. Egyes citosztatikus anyagok „érzékennyé tehetik” a rákos sejteket az ionizáló sugárzással szemben, miközben lelassítják javítóképességüket.

Ennek a kettős ütésnek köszönhetően a daganatsejtek érzékenyebbé válnak a kezelésre.

Antiangiogén kemoterápia

A felhasznált vegyületek tönkreteszik az erek hálózatát – körülveszik és ellátják a daganatot oxigénnel és tápanyagokkal, ugyanakkor elszállítják az anyagcseretermékeket.

Milyen gyógyszereket használnak a kemoterápiában?

A kemoterápiában használt citosztatikus szerek gátolják a sejtosztódást, általában a sejtciklus egy meghatározott fázisában

A kiválasztott gyógyszerek típusa a rák típusától, fejlődési stádiumától és a beteg egészségi állapotától függ. A leggyakrabban kiválasztott anyagcsoportok a következők:

  • alkilező gyógyszerek(pl. ciszplatin, oxaliplatin, ciklofoszfamid) - mechanizmusuk az, hogy kémiai kötéseket hoznak létre más molekulák funkcionális csoportjaival, például DNS-sel, RNS-sel vagy enzimekkel, gátolva azok működését . A sejtciklus fázisától függetlenül működnek.
  • mitotikus orsó inhibitorok(pl. vinkrisztin, vinblasztin, paklitaxel) - megzavarják a sejtmag osztódását a mitózis során.
  • topoizomeráz II gátlók(pl. etopozid, tenipozid) - megzavarják a normálisDNS-replikáció rákos sejtben
  • antimetabolitok(pl. metotrexát, 5-fluorouracil) – a rákos sejt életciklusában fiziológiásan használt vegyületek „megszemélyesítő” vegyületek, amelyek gátolják annak osztódását.
  • citosztatikus antibiotikumok(pl. doxorubicin, daunorubicin, mitoxantron) - sokféleképpen hatnak, pl. szabad gyököket hoznak létre, károsítva a DNS szerkezetét és a sejtmembránokat.

Kemoterápia: mellékhatások

Lehetségesa kemoterápia nemkívánatos hatásaierősen összefüggenek az alkalmazott citotoxikus anyagok csoportjával. Tervezés szerint a citosztatikumok elpusztítják az osztódó sejteket. Ezért negatív hatással lesznek a test minden szövetére, beleértve az egészségeseket is, ahol gyakori a sejtosztódás (például bőr, nyálkahártya, csontvelő vagy szaporodási sejtek).

A legjobb eredményt leggyakrabban a polikemoterápia, azaz a szinergikus vagy additív hatású készítmények (ún. koktélok) keverékének alkalmazása hozza.

Ilyen helyzetben nehéz lehet egy összetevő használatára jellemző tünetek elkülönítése

A mellékhatások, amelyek gyakorlatilag az összes használt citosztatikus gyógyszert kísérik:

  • hányinger és hányás
  • hajhullás
  • csontvelőkárosodás
  • immunrendszeri rendellenességek

A citosztatikumok fent említett csoportjaira hivatkozva azonban további mellékhatások is megkülönböztethetők.

Alkilező gyógyszerek mellékhatásai

Az alkilező gyógyszerek gyakran véralvadási zavarokhoz, tüdőfibrózishoz, valamint a vesék és a húgyutak károsodásához vezetnek.

Az alkilező hatású gyógyszerek közé sorolt ​​platinaanalógok régebbi generációi gyakran okoztak halláskárosodást, zavarokat az idegrendszer működésében (beleértve a mozgást és az érzékelést is) vagy influenzaszerű tüneteket

Gyógyszerek, az ún a második generációs gyógyszerek, például a karboplatin és az oxaliplatin valamivel kevesebb mellékhatást mutatnak.

A mitotikus orsógátlók mellékhatásai

A mitotikus orsó inhibitorok esetében a hatások súlyosabbak lehetnek. A betegek esetjelentései többek között megemlítik a csontvelő maradandó károsodása és a perifériás idegek és vénák gyulladása

A topoizomeráz gátlók mellékhatásai

A topoizomeráz gátlók népszerű hatásai közé tartozik többek között. szívkárosodás és thrombocytopenia

Az antimetabolitok mellékhatásai

Az antimetabolitok kemoterápiás alkalmazása viszont hiperkalémiához (kóros, megnövekedett káliumion-koncentrációhoz) vezetheta vérben), vérszegénység, az idegek vagy a szaruhártya gyulladása.

Kemoterápia: mi határozza meg a mellékhatások előfordulását?

Sajnos tisztában kell lennie azzal, hogy minden kemoterápia nagy kockázattal jár a mellékhatások kialakulásában. A szövődmények különböző időpontokban is megjelenhetnek, mind közvetlenül a terápia során, akár több hét vagy akár év elteltével is.

A legrosszabb szövődmények minden bizonnyal azok, amelyekvisszafordíthatatlanok . Míg a gyulladás vagy hajhullás általában átmeneti probléma, a belső szervek vagy az idegrendszer maradandó károsodását nehéz figyelmen kívül hagyni.

Extrém esetekben (pl. ha az ivarsejtek károsodnak) szó esik az ún.késői toxicitás , amikor a citosztatikumok hatása feltárul a jövő generációiban

A kémiai terápiák citotoxicitása azonban nem jelenti azt, hogy minden beteg azonos súlyosságú kellemetlenséget tapasztal. Gyakran az egyéni jellemzőktől függ, hogy a páciens hogyan reagál egy adott típusú kemoterápiára.

A kemoterápia összetevőinek kiválasztásakor mindig a pácienst értékelik először. Az anyag adagolását és koncentrációját úgy módosítják, hogy a kezelési rend a legalacsonyabb szövődménykockázatot hozza.

A tünetek mérséklése érdekében gyakran több anyag társul az egyéni tünetek gátlásával, amelyek módosítják a beteg étrendjét, életmódját

Kemoterápia: hatékony?

Az ideális rákellenes terápia szelektíven „támadja” a korábban azonosított rákos sejteket anélkül, hogy káros hatással lenne az egészséges testszövetekre. Ezt a fajta kezelést célzott terápiának nevezik.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően számos gyógyszert és molekulát (például monoklonális antitesteket) hoztak létre, amelyek képesek specifikusan blokkolni a kiválasztott sejtek felszínén lévő specifikus anyagcsere-utakat vagy receptorokat.

Sajnos nem minden daganatnak van olyan specifikus helye a felszínén, amely lehetővé teszi azonosítását és egy ilyen molekuláris „lövedék” célba juttatását. Ekkor jön a segítség a kemoterápia, amely szisztémásan hatva reményt ad a betegség progressziójának szabályozására.

Folyamatban van a kutatás az újabb citosztatikumok szintézisével kapcsolatban is, amelyek specifikusabbak és kevésbé mérgezőek, mint a régebbi generációs gyógyszerek.

Az elvégzett kezelés hatékonysága sok tényezőtől függ . A legfontosabb prognosztikai és prediktív indikációk a következők:

  • ráktípus,
  • fejlesztésének fázisa
  • és fokozat.
  • A kulcs aza beteg általános egészségi állapota is (különösen az életkor és az egyidejűleg fennálló betegségek)

Ha kemoterápiával küzdünk a rák ellen, fel kell készülnünk egy hosszú és megerőltető kezelési folyamatra. Figyelembe véve a mellékhatások fent említett széles spektrumát, a citosztatikumok minden csoportját illetően, nehéz egyértelműen megjelölni a kemoterápia legrosszabb szövődményeit okozó típusát.

Valószínűleg a szükséges ciklusok számától és az egyes gyógyszerek egyéni koncentrációjától függenek a beadott keverékben.

Egy adott beteg szubjektíven is érezheti a kiválasztott rákellenes gyógyszerek erejét. Kétségtelen azonban, hogy a megfelelően kiválasztott kemoterápia alkalmazása sok esetben jó esélyt ad a teljes gyógyulásra és az élet élvezetére

  • Kemoterápia: típusok. Hogyan működik a kemoterápia?
  • Hogyan készüljünk fel a kemoterápiára – gyakorlati tanácsok
  • Diéta kemoterápia alatt és után - menü és szabályok
  • Rák osztályozása

Kategória:

Onkológia