A szabóizom (latinul sartorius), más néven a leghosszabb combizom, az emberi test leghosszabb (kb. 50 cm) izma. A csípőcsonttól egészen a sípcsont proximális végéig terjed. Lefutása során szalagként tekered a comb elülső falára, a térd mediális része felé tartva. Neki köszönhető, hogy az ember a lábát a lábára teszi.
A szabóizom a négyfejű izomzattal (latin quadriceps femoris) együtt alkotja a combideg (L2-L3) által beidegzett combizmok elülső csoportját. A testreszabási fájdalmat leggyakrabban túlterhelés okozza, és a csípő, a comb és a lábszár más struktúráira is kisugározhat.
Szabóizom - szerkezet
A szabó izma aelülső felső csípőgerincrögzítéséből indul ki, majd ferdén lefelé fut mediálisan, beburkolva a comb elülső részét, hogy később visszaforduljon és elérje a mediálist a combcsont epicondylusa. Innen ferdén halad előre, és már lapos, szétágazó ínként egy kicsitalul és mediálisan tapad a sípcsont gumójáhozés a sípcsont fascia . Ez az ín a karcsú (latin gracilis) és félig (latinul semitendinosus) izomzat kötődéseit fedi, amelyekkel összeolvadva ún.libatalp .
A szabó a comb elülső felületén egy barázdában halad át, amelyet az egyik oldalon a négyfejű, a másik oldalon az iliopsoas (latinul iliopsoas), a további szakaszban pedig adduktorok alkotnak. Lefutása során a szabó m.-t a femorális artéria kíséri, és az összes szerkezet egybeállítását az őket körülvevőszéles fascia
támogatja.Az ín és az ín között mm. karcsú és félig induszos esetében vanszinoviális bursa . Gyakran kapcsolódik egy második szinoviális bursához, amely a sípcsont és a tibia kollaterális szalagja és a mm-ín között helyezkedik el. karcsú és félig inas.
A szabó m. vaszkularizációja afemoralis artériábólés ágaiból - az oldalsó combot körülvevő artériából és a lemenő artériából - közvetlenül vezető izmos ágaknak köszönhető. térd.
Szabóizom - jellemző
A szabó izma akétízületi izomés az egyetlen izom a combban, amely a csípőt és a csípőt is hajlítjatérd.Comb hajlítása ,elfordulis eszik és enyhénelfordul(kifelé forog).Térdhajlítás , enyhénbefelé fordítja a sípcsontot .
Az izom kis vastagsága azonban meglehetősen gyengévé teszi. A legkifejezettebb a csípőízületi hajlító mozgásnál.
A szabó izma alkotja a combcsont háromszögének
(latin trigonum femorale) egyik karját - egy anatómiai terület a comb anteromedialis területén, a fennmaradó "falak" amelyek közül a lágyékszalag és a külső széle adductor longus (latin adductor longus) alkotja. A combcsont háromszögének alsó részében a combcsont, a felső részen pedig az ethmoid fascia található. Belül azonban van: a neurovaszkuláris köteg, a femorális véna, a femorális artéria és a femorális ideg, valamint egy függőleges és ferde nyirokcsomólánc.Szabóizom - fájdalom
A szabásfájdalom leggyakrabban a lábról lábra mozgás során jelentkezik, bár az is előfordul, hogy a rögzítések területe, sőt az izom teljes hossza fájdalmas anélkül, hogy ezt a pozíciót felvennénk. A testreszabási fájdalom leggyakoribb okai:
- túlterhelés;
- irritáció;
- túlfeszültség.
A fájdalom kisugározhat a comb más struktúráira, valamint a lábszárra, sőt a bokára is. A proximális kötődési fájdalom a csípőben és a gluteus maximus izomban is érezhető.
Szabóizom - gyakorlatok
A szabó gyakorlatok során az alsó végtag csípőnél ellenálló hajlítást végeznek, mert ennek az izomnak ez a fő funkciója. Minden ilyen gyakorlatot a módszertannak megfelelően vagy olyan szakember irányítása mellett kell elvégezni, aki megmutatja és elmagyarázza, hogyan ne bántsd magad.
A szabásnál általában fontosabb a nyújtás, mint az erősítés. Ez az izom megnyúlik, és a sarkot a fenékig viszi, miközben a csípő egyenes marad. Ez a gyakorlat állva és fekve is elvégezhető. A térdeknek a lehető legközelebb kell lenniük egymáshoz (lehetőleg egymáshoz érintve). A megfelelően végrehajtott kitörések és egyéb testhelyzetek, amelyekben a csípő meg van nyújtva, szintén hatásosak. Ezek a gyakorlatok különösen ajánlottak ülő életmódot folytatóknak, vagy ülő helyzetben dolgozóknak, mert a hosszú ideig tartó ebben a testhelyzetben való tartózkodás nem csak a szabási funkciót lerövidíti, hanem elősegíti az artéria femorális összehúzódását is
Bibliográfia
Bochenek A., Reicher M., "Human Anatomy", I. kötet, PZWL Medical Publishing, Varsó 2012.