A hipoxémia (véroxigén-hiány) olyan állapot, amelyben az oxigén parciális nyomása a vérben 60 Hgmm alá csökken. Milyen esetekben fordul elő hipoxémia? Milyen változások mennek végbe egy hipoxiás szervezetben? Életveszélyesek lehetnek a szövődmények?

Hipoxémia( vér oxigénhiánya ) akkor fordul elő, ha túl kevés oxigén van a vérben. A homeosztázis, vagyis a szervezet belső egyensúlyának fenntartásának egyik legfontosabb feltétele az artériás vér megfelelő oxigénellátásának fenntartása. Ezek biztosításához szükséges a légköri levegő megfelelő oxigéntartalma, a légzőrendszer megfelelő működése és az oxigén hatékony szállítása az alveolusokból a vérbe. Ezen szakaszok bármelyikének megszakítása hipoxémiát okozhat.

Hipoxémia és hipoxia

A hipoxia és a hipoxémia olyan állapotok, amelyek hasonlóak, de nem ugyanazok. A hipoxémia szűkebb fogalom, az artériás vér csökkent oxigénellátását jelenti.

A hipoxia a szövetek vagy az egész szervezet hipoxiáját jelenti. A hipoxia oka lehet hipoxia - akkorhipoxiás hipoxiárólbeszélünk. Az elégtelenül oxigénezett vér ekkor nem tudja ellátni a szöveteket a szükséges oxigénnel. Érdemes azonban belátni, hogy a hipoxia és a hipoxémia nem mindig létezik együtt.

Hipoxia akkor is kialakulhat, ha a vér oxigénszintje normális. Ennek oka lehet a keringő vér mennyiségének csökkenése vagy a keringési rendszer hibás működése.

Az ilyen rendellenességek egyik példája az ischaemiás stroke. A vérrög elzárja az ér lumenét, a vér (a megfelelő oxigénellátása ellenére) nem jut el az agyba, ami hipoxiát okoz.

A hipoxiának nem kell mindig hipoxémia következménye. A vér oxigénellátásának csökkenése olyan mechanizmusokat indít el, amelyek megakadályozzák a szöveti hipoxiát. Jó példa erre a pulzusszám kompenzációs növekedése (tachycardia). Annak ellenére, hogy túl kevés oxigén van a vérben, a gyorsabb szívverés elegendő mennyiséget biztosít belőle a szöveteknek.

A hipoxémia meghatározása az orvosi publikációk világában nem egyértelmű. A legtöbb szerző úgy véli, hogy aparciális nyomásesés a legfontosabb kritériumvér oxigénszintje 60 Hgmm alatt .

Vannak, akik ebbe a definícióba belefoglalják a hemoglobin oxigéntelítettségének százalékos csökkenését, azaza telítettség csökkenését, 90% alá . Mások ezt a paramétert a szöveti hipoxia indikátorának tekintik.

A tüdőkeringés élettana

Mielőtt elmagyarázná a hipoxémia mechanizmusait, fontos megérteni, honnan származik az oxigén a vérben, és hogyan szállítódik.

A pulmonális keringés (az úgynevezett kis véráram) a szív jobb kamrájában kezdődik. Feladata, hogy oxigénmentes vért pumpáljon a pulmonalis törzsbe, amely két tüdőartériára oszlik. Ezek az artériák fokozatosan egyre kisebb kaliberű erekké ágaznak el. Közülük a legapróbbakat kapillárisoknak (kapillárisoknak) nevezik, és sűrű hálózatot alkotnak, amely az alveolusokat veszi körül.

A kapillárisfal a szomszédos alveolarisfallal együtt alkotja az ún. alveoláris-kapilláris gát. Ezen a gáton keresztül megy végbe a gázcsere - az oxigén a buborék lumenéből a kapillárisban behatol a vérbe, míg a szén-dioxid az ellenkező irányba áramlik.

Az oxigéndús vér ezután a tüdővénákba kerül, ahonnan a szív bal pitvarába kerül. Érdemes odafigyelni arra, hogy a pulmonalis keringésben oxigénmentesített vér áramlik az artériákban, oxigénnel dúsított vér - a vénákban (ellentétben a nagy vérárammal)

Hypoxaemia: okai

Az artériás vér megfelelő mennyiségű oxigén biztosításához 3 alapfeltétel teljesülése szükséges:

  • elég oxigén a levegőben, amit belélegzünk
  • megfelelő levegőáramlás oxigénnel a légutakon keresztül az alveolusok felé
  • állandó véráramlás a tüdőerekbe és az oxigén beszivárgásának lehetősége a belélegzett levegőből

A hipoxémia kialakulása ezért különféle helyzetek következménye lehet, például:

  • a légköri levegő oxigén mennyiségének csökkenése

A belélegzett levegő tartalmának leggyakrabban csökkenése magasságban tapasztalható. A magasság növekedésével a levegő sűrűsége csökken, és az oxigén parciális nyomása csökken. Emiatt a magasságban való tartózkodás hipoxémiát és magaslati betegség kialakulását okozhatja.

  • hipoventiláció, azaz a tüdő levegőellátásának csökkentése

A nem hatékony légzés vagy annak túl alacsony frekvenciája az oxigénnel dúsított levegő elégtelen beáramlását eredményezi az alveolusokba. A légzés lassulása esetenként anyagcserezavarok, kábítószerek szedésének, illbizonyos gyógyszerek (például érzéstelenítők vagy epilepszia elleni szerek) túladagolása is.

Légzési rendellenességek előfordulnak olyan betegségekben is, amelyek megzavarják a légzőizmok munkáját - például a motoros neuron betegségek csoportjában (pl. amiotrófiás laterális szklerózis).

A belégzési-kilégzési tevékenységet mozgató légzőközpont az agytörzsben megnyúlt velőben található. Ezeknek a struktúráknak a károsodása (például ischaemia vagy trauma) tönkreteheti a légzés „vezérlőközpontját”, ami ezt követően hipoventilációt és hipoxémiát eredményezhet.

A túl alacsony légzésszám obstruktív alvási apnoe esetén is előfordul. Ez egy egészségügyi állapot, amelyet alvás közbeni légzési szünetek jellemeznek.

  • a lélegeztetés/pulmonális áramlási arány zavara

Hatékony véroxigenizáció csak a megfelelően szellőző alveolusokat körülvevő hajszálerekbe történő folyamatos beáramlása esetén lehetséges.

Ha a tüdő egy része rosszul szellőzik (például idegen test légúti beszívása vagy gyulladás miatt, mint a COVID-19 esetében), a megfelelő véráramlás ellenére nem telítődik oxigénnel

Ennek ellenkezője is lehetséges: az alveolusok jól szellőznek és megfelelő mennyiségű oxigént tartalmaznak, de a vér valamilyen oknál fogva nem jut el a hajszálerekhez

A tüdőkeringési zavar tipikus példája a tüdőembólia, amelyben a dezoxigénezett vér beáramlását a tüdőerekbe egy inherens trombus akadályozza meg.

  • alveoláris-kapilláris gát diszfunkció

Az alveoláris-kapilláris gát lehetővé teszi a gázcserét az alveolusok lumenje és a kapillárisok között. Megvastagodása megnehezítheti az oxigén bejutását a vérbe. A spontán tüdőfibrózis egy olyan egészségügyi állapot, amelyben a gát funkciója károsodott.

  • jobb-bal szivárgás

Fiziológiailag a szív jobb fele oxigénmentesített vért tartalmaz, amely miután áthaladt a pulmonalis keringésen, oxigéndús vérként a bal felében köt ki. Vannak olyan betegségek, amelyekben az oxigénmentesített vér a tüdő oxigénellátási szakasza nélkül jut be a bal kamrába. Az ilyen helyzetet szivárgásnak nevezzük.

A szív és/vagy a nagy erek veleszületett rendellenességei a jobbról balra haladó sönt leggyakoribb okai. A szív felét elválasztó septumban lévő lyukak vagy a tüdőtörzs és az aorta közötti kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a nem oxigénmentes vér egyenesen a nagy véráram artériáiba áramoljon.

Példák veleszületett szívhibákra, amelyekbalról jobbra haladó shunt kíséri, vannak nyílások az interventricularis vagy interatrialis septumban, és egy nyitott ductus arteriosus (amely a méhvérben közvetlenül a pulmonalis törzsből az aortába vezet).

Hipoxémia és anyagcsere

A sejtek oxigénellátásának zavara azonnali változást okoz működésükben. Korlátozzák tevékenységüket és áttérnek az ún anaerob anyagcsere.

Az elhúzódó hipoxia progresszív metabolikus acidózis kialakulásához vezet, ami a sejtek visszafordíthatatlan károsodásához és halálához vezet. A hipoxémia következményei drámaiak lehetnek – több szervi elégtelenség és a beteg halála is lehet.

Az idegsejtek a legérzékenyebbek a hipoxiára - 1 perc hipoxia után elvesztik funkciójukat. A szívizom sejtjei ilyen körülmények között körülbelül 4 percig, a vázizmoké pedig akár 2 óráig képesek túlélni.

A hirtelen hipoxémia egy sor javító reakciót vált ki, hogy minimalizálja a hatását. A pulzusszám nő, a vérnyomás és a légzésszám nő.

További légzőizmok vesznek részt a munkában, lehetővé téve a mélyebb légzést. A túlélés szempontjából legfontosabb szervekben (agy, szív) az erek kitágulnak, hogy minél több vérrel lássák el őket.

A tüdőben a hipoxiára adott válasz reflex érszűkület. Ha a tüdő egy része nincs megfelelően szellőztetve, a benne lévő érszűkület lehetővé teszi, hogy a vér a jobban szellőző helyekre kerüljön.

Krónikus hipoxémiaa tüdőerek generalizált görcséhez vezethet. Így pulmonális hipertónia alakul ki, amely túlzott terhet ró a jobb kamrára. A szív jobb felének a tüdőben bekövetkezett elváltozások miatti túlterhelését és elégtelenségét pulmonalis szívnek nevezzük ( cor pulmonale ).

A krónikus hipoxémia másik védekezési mechanizmusa a vesék eritropoetintermelésének stimulálása. Az eritropoetin (EPO) egy hormon, amely serkenti a vörösvértestek képződését a csontvelőben. Számuk növelése több oxigén szállítását teszi lehetővé

Hipoxémia: tünetek

A hipoxémia klinikai tüneteken alapuló diagnózisa annak súlyosságától és a lehetséges kompenzációtól függ

Az akut hipoxémia általában légszomj, szapora légzés és fokozott belégzési erőfeszítés formájában nyilvánul meg. Gyakran előfordul, hogy a pulzusszám>100 ütés/perc értékre emelkedik.

Mert a legtöbbAz idegsejtek érzékenyek a hipoxiára, a hipoxia első tünetei neurológiai rendellenességekkel járhatnak.

Hirtelen zavartság, tájékozódási zavar vagy beszédzavarok esetén mindig ki kell zárni a hipoxémiát

A szervezetben jelentkező krónikus hipoxia tünetei lehetnek: másodlagos hyperaemia (vörösvértestek számának növekedése), cianózis és ún. bot ujjak (a hegyüknél megvastagodtak). A gyermekek elhúzódó hipoxémiája lassú pszichomotoros fejlődést okozhat.

A hipoxémia diagnózisát lehetővé tevő laboratóriumi vizsgálat az artériás vérgáz mérése. Méri az oxigén parciális nyomását a vérben. A paraméter érvényes értéktartománya 75-100 Hgmm.

A 60 Hgmm-nél kisebb eredmény hipoxémia bizonyítéka. Az oxigén ilyen alacsony parciális nyomása általában az artériás vér telítettségének 90% alá csökkenésének is felel meg.

Hypoxaemia: kezelés

A hipoxémia kezelése elsősorban attól függ, hogy milyen formával foglalkozunk: akut vagy krónikus. A hipoxémia diagnosztizálásához mindig meg kell határozni a beteg stabilitását

Súlyos légszomj, szapora szívverés, vérnyomásváltozás vagy neurológiai tünetek (zavartság, demencia) esetén azonnali beavatkozás szükséges

Az akut hipoxia szöveti hipoxiához, következésképpen többszervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet.

A vér oxigéntartalmának növelése oxigénterápiával érhető el. Az orvos a vizsgálati eredmények alapján kiválasztja a páciensnek megfelelő oxigénáramlást, amelyet speciális maszkon vagy ún. oxigén bajusz.

Különféle típusú maszkok léteznek, amelyek lehetővé teszik az oxigén különböző koncentrációjú adagolását; a legmagasabb koncentrációt egy tartályos zsákos maszkkal érjük el (akár 90% oxigént a légzési keverékben).

A legsúlyosabb esetekben szükség lehet légzéstámogatási eszközök használatára, amelyek pozitív légúti nyomást hoznak létre belégzéskor. Ezt nevezikgépi szellőztetés .

Egyes betegeknél lehetőség van non-invazív lélegeztetés alkalmazására, amelyben a légzést lélegeztetőgéphez csatlakoztatott maszk támogatja. A legsúlyosabb betegeknélinvazív lélegeztetés .

Az általános érzéstelenítés alatt álló beteget intubálják, saját légzését "lekapcsolják" és átveszi a lélegeztetéstlégzőkészülék .

A fent leírt módszerek mindegyike tüneti kezelést jelent. Az oxigén adása segíthet stabilizálni a beteg állapotát, de mindig a megtalálás a kulcshipoxia okai. Az oxigénterápia a páciens állapotának folyamatos monitorozását is igényli (rendszeres szaturációmérés, pl. pulzoximéter, gasometria).

Krónikus hipoxémiához vezető betegségek (leggyakrabban tüdőbetegségek, mint például COPD, tüdőfibrózis, súlyos asztma) esetén hosszú távú oxigénkezelésre lehet szükség.

Az oxigénkoncentrátorok jelenleg népszerűek Lengyelországban, lehetővé téve az otthoni oxigénterápiát. A páciensnek koncentrátorhoz csatlakoztatott oxigénbajuszon/maszkon keresztül kell lélegeznie legalább napi 15-17 órán keresztül.

A hosszú távú oxigénterápia meghosszabbítja a túlélést és javítja a betegek életminőségét

Fizikai edzés hipoxiás körülmények között

A szervezet természetes reakcióját a levegő csökkent oxigéntartalmára évek óta tanulmányozzák a sportolók edzésében való lehetséges felhasználása szempontjából. A hipoxiás körülmények között végzett edzés előnyei közé tartozik a vörösvértestek számának és a hemoglobin mennyiségének növekedése, ezáltal - növelve az oxigén véren keresztüli szállításának lehetőségét

Kedvező változások következnek be az izomsejtek anyagcseréjében és idegingerekre való reaktivitásában is

Sokféle ötlet született már az ilyen képzés lebonyolítására, valamint a megfelelő szintű hipoxiára vonatkozóan.

Jelenleg a magashegyi körülmények között végzett edzés helyettesíthető hipoxiás kamrákban végzett edzéssel, szimulálva a levegő oxigénszintjének magasságban történő csökkenését.

A hipoxiás edzés megtervezéséhez szükség van a mellékhatások kockázatának tudatosítására (pl. a fizikai teljesítőképesség csökkenése), a sportoló egészségi állapotának folyamatos ellenőrzésére, valamint az ilyen típusú edzésekre való egyéni érzékenységének figyelembevételére.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Légzőrendszer