A légzőkészülék egy orvosi eszköz, amelyet mesterséges tüdőnek is neveznek. Feladata a beteg légzéshez szükséges izomzatának támogatása vagy pótlása. A légzés támogatása lélegeztetőgéppel kórházban és otthon is lehetséges.
Légzőkészülékkényszeríti a légzési folyamatot azoknál az embereknél, akik sérülés, betegség vagy neuromuszkuláris blokkoló gyógyszerek alkalmazása miatt nem tudnak önállóan lélegezni - súlyos légzési rendellenességben szenvednek. A gépet olyan helyzetekben is használják, amikor a beteg egyedül lélegzik, de a folyamat valamilyen okból nem megfelelő, azaz amikor a szervezet nem elégíti ki a szervezet oxigénigényét.
Légzőkészülék - a mesterséges tüdő története
Kevesen tudják, hogy Leonardo da Vinci dolgozta ki a légzőkészülékek első terveit a 15. században. Az első működő légzőkészülék Jean-Francois, Pilatre de Rozier munkája volt, amelyet az 1880-as években készítettek.
Az első széles körben használt, „vastüdőnek” nevezett légzőkészüléket Philip Drinker és Louis Shaw, a Cambridge-i Harvard Egyetem munkatársa fejlesztette ki 1928-ban. A készülék alapelve az volt, hogy negatív nyomást kelt a páciens mellkasa körül
A készülék úgy nézett ki, mint egy nagy fémdoboz, amelyet tetővel zártak. A beteget bent helyezték el – csak a feje állt kifelé. A készülék tömítettségét a páciens nyakához szorosan tapadó gumitömítések biztosították
Az egység belsejében lévő nyomás két háztartási porszívóval történő változtatásával a mellkast erőszakosan felemelték vagy összenyomták, ami levegőt kényszerített a tüdőbe és kilökte azt.
Légzőkészülék kórházban és otthon
Egészen a közelmúltig a lélegeztetőgépeket, elsősorban méretükből adódóan, csak kórházakban, főként intenzív osztályokon lehetett használni. Jelenleg az orvostudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően a légzőkészülékes kezelés a mentőkben és otthon is alkalmazható
A modern légzőkészülékek kompaktak, könnyűek és megbízhatóbbak lehetnek. Emellett olyan orvosi eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a gépi lélegeztetés hatékony és biztonságos használatát a kórházon kívül a páciens számára. A modern eszközök még mindig a mesterséges tüdő szerepét töltik belégzési munkára kényszerítve.
Mind a kórházi, mind az otthoni lélegeztetőgépet leggyakrabban súlyosan sérült, eszméletlen vagy legyengült, tüdőbetegségben szenvedő, neuromuszkuláris vezetést gátló gyógyszereket szedő betegeknél alkalmaznak. Az eszközök különféle felszereltséggel rendelkezhetnek, például beállíthatják a páciens által belélegzett levegő kívánt oxigéntartalmát.
Légzőkészülék - a gépi szellőztetés szerepe
A test megfelelő szellőztetése, azaz a megfelelő légzés döntő fontosságú minden szerv hatékonysága szempontjából. A lélegeztetőgép kétféleképpen csatlakoztatható a pácienshez. Az első módszer invazív, és a lélegeztetőcsövet egy mesterségesen létrehozott nyíláshoz köti, amely a légcsőhöz vezet (tracheotómia).
A non-invazív kapcsolat abban áll, hogy különféle maszkokat helyezünk a páciens arcára.
Invazív lélegeztetést általában a kórházakban végeznek, de lehetőség van a beteg hazahozatalára is, hogy a beteg barátságos környezetben legyen. De otthon sokkal gyakrabban használnak non-invazív lélegeztetést.
A non-invazív lélegeztetést gépi lélegeztetés formájában alkalmazzák, kombinálva a páciens önálló légzésével
A légzőkészülék használata, azaz a gépi szellőztetés legalább 60-90 percig tartson. Ez az az idő, amikor a páciens légzőizmai regenerálódhatnak. De a lélegeztetés időzítése mindig a beteg állapotától függ. Minél súlyosabb a beteg állapota, annál tovább kell használni a lélegeztetőgépet.
Légzőkészülék - mit nyer a beteg
A lélegeztetőgép használatának sajátos előnyei vannak a páciens számára, függetlenül attól, hogy a lélegeztetést a kórházban vagy otthon biztosítják. A légzőkészülék használatának előnyei három csoportra oszthatók:
mesterséges lélegeztetés segít az alveoláris hipoventiláció tüneteinek csökkentésében, azaz jobb és mélyebb légzésben, a légzőizmok regenerációjában, a légutakban maradó váladék hatékonyabb köptetésében (vagy eltávolításában), a fertőzések számának csökkentésében, ill. enyhébb lefolyásuk, javítja az életkomfortot, növeli az életaktivitást és esetenként professzionális is, a betegek teljes légzési elégtelenség esetén is elhagyhatják a kórházat és hazatérhetnek Légzőkészülék - használati javallatok Az orvosi ismeretek szerint a lélegeztetőgépek (otthon is):
neuromuszkuláris betegségek, például myopathia, myopathia (Duchenn-, Becker-dystrophia), spinális izomsorvadás (SMA), amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) betegség utáni állapotokHeine-Medinastana magas (nyaki) gerincvelő-sérülések, központi idegrendszeri betegségek, pl. központi idegrendszeri hipoventilációs szindróma (az úgynevezett "Ondine-átok"), érkárosodás, mellkasfali betegségek, pl. hyposcoliosis (görbület) a gerinc) és a mellkas egyéb deformitásai, tüdő- és mellkasi műtétek utáni állapotok Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elhízott hipoventilációs szindróma (Pickwick-szindróma) Egyéb okok, amelyek a lélegeztetőgép használatának szükségességét jelzik:
- tüdőfibrózis
- tüdő- és szívátültetésre vár
- Légzést akadályozó születési rendellenesség szindrómák
- palliatív állapotok
- keringési elégtelenség
- cisztás fibrózis
- alvási apnoe (centrális eredetű, de az obstruktív apnoe egyes esetei is)
- légzési rendellenességek súlyos COVID-19-ben
Légzőkészülék - költségtérítés
Az otthoni légzőkészülék használatát gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt az Országos Egészségpénztár téríti. A lélegeztetőgép használatának szükséges feltétele, hogy a beteg rendelkezzen egészségbiztosítással és az ezt igazoló dokumentummal
A lélegeztetőgépes kezelést igénylő betegeket orvosuk, családtagjaik, gondozóik vagy személyesen jelenthetik be.
Légzőkészülék - a gépi lélegeztetés szövődményei
A gépi lélegeztetés fő szövődménye a tüdőgyulladás. Az intenzív osztályokon az incidencia 1%, de gépi lélegeztetés esetén ez az arány akár 20-szoros is lehet.
A régi típusú légzőkészülékek használata esetén megfigyelhető volt, hogy a fő porlasztó a beteg alveolusait megfertőző Gram-negatív baktériumok élőhelye és forrása volt. Jelenleg a fő kockázati tényező a légcső.
A keringési rendszer rendellenességei a következők:
- a mellkasi mechanizmus, mint szivattyú eltörlése
- szívtamponád
- károsodott a tüdő vérellátása
A megfigyelt szövődmények között tüdősérülések is megfigyelhetők, többek között:
- pneumothorax
- mediastinalis pneumothorax
- intersticiális tüdőemfizéma
- túlzott puffadás okozta akut tüdősérülés
- A hosszú távú gépi lélegeztetés negatívan befolyásolja a vesék működését, amelyek működése annál zavartabb, minél nagyobb nyomást alkalmaznak a gépi lélegeztetésnél

Olvasson további cikkeket a szerzőtől