Az alvásnak két fázisa van: REM alvás és NREM alvás. Az éjszakai pihenéssel kapcsolatos jelenségek sokkal érdekesebbek, mint gondolnád - kevesen tudják például, hogy alvás közben vannak olyan fázisok, amikor gyors szemmozgásokat tapasztalunk, vagy akár olyan pillanatokat, amikor - bár nem vagyunk tudatosak - felébredünk. néhány pillanatra az alvásból. De mi jellemzi pontosan az alvás különböző szakaszait, és mi történik ezek során?

Az alvás fázisaiaz alvás szakaszai, ciklusokba rendezve. Aludni az élethez egyszerűen szükséges – elméletileg mindenki tudja, de a gyakorlatban az emberek egyre növekvő száma egyszerűen alábecsüli, és különböző okok miatt (pl. a szakmai feladatok nagy száma miatt) túl rövid ideig alszik. Ez az egész szervezet működésére negatívan hat – nem csak akkor érezzük magunkat kimerültnek, hanem fogékonyak leszünk különböző fertőzések megjelenésére is (amelyek hátterében az immunrendszer zavarai is lehetnek).

Úgy tűnik, hogy az alvás nem más, mint egy olyan állapot, amelyben egyszerűen átöleljük Morpheust, és testünk megpihen – semmivel sem lehet nagyobb baj. Alvás közben megváltozik az izomtónus, a szemmozgás vagy számos más jelenség – ezek közül mások az alvás bizonyos pillanataiban fordulnak elő, amelyeket alvási fázisoknak nevezünk.

Az alvás fázisai: ébrenlét

A végső elalvás előtt és a rövid ébredések során az emberek ébren vannak. Az alvásnak ebben a fázisában a szemhéjunkat pislogtatjuk, és ott van a szemgolyó mozgása is, ami még tőlünk függ. A hely ekkor - akaratunktól is függ - testünk különféle izmainak mozgása.

Az agy bioelektromos aktivitása is fokozatosan változik az ébrenléti fázisban: nyitott szemnél kisfeszültségű vegyes aktivitás jelenik meg béta-hullámok túlsúlyával, míg a szemhéj becsukása után az agy bioelektromos aktivitása. az agy még kisfeszültségű kevert, de akkor az alfa hullámok uralkodnak benne.

Az ébrenlét az alvás fázisa, amely a legkönnyebben megszakítható. Azonban amikor a környező körülmények kedvezőek az éjszakai pihenéshez, ez teljes elalváshoz és az azt követő alvási fázisok kialakulásához vezethet.

Alvási fázisok: NREM alvás

NREM alvási fázis(a nem gyors szem rövidítésemozgás alvás) lengyelül néha gyors szemmozgások nélküli alvásnak is nevezik. Az NREM három szakaszra oszlik, amelyek a következők:

  • N1 stádium: az NREM alvás legsekélyebb része, lassú szemmozgással, fokozatosan csökkenő izomtónussal, az agy bioelektromos aktivitásában, amely vegyes és alacsony feszültségű marad, a théta hullámok kezdenek dominálni; az N1 szakaszból már elég könnyen felébredhet, jellemző jelenségek a hirtelen izomrándulások, ráadásul ebben az alvási fázisban is előfordulhat leesésre emlékeztető érzés
  • N2 stádium: a NREM alvás egy másik része, amelyben a szemmozgás fokozatosan megszűnik, az izomtónus eléri a minimális értékeket, míg az agy bioelektromos aktivitásának jellegzetes megnyilvánulásai (amelyek egy-egy tanulmányban láthatóvá válnak, amiről később lesz szó ) alvási orsók és K-komplexek (amelyek a központi idegrendszer „védelmének” megnyilvánulásai az alvásból való felébredéssel szemben), az alvás ezen fázisára jellemző egyéb jelenségek a testhőmérséklet csökkenése és a pulzusszám csökkenése
  • N3 szakasz: az NREM alvás utolsó szakasza, amelyben a szemgolyók nem mozognak, az izomtónus alacsony marad, és a jellegzetes nagyfeszültségű lassú delta hullámok megjelennek az agy bioelektromos aktivitási rekordjában; az alvás ebből a szakaszából a legnehezebb felébreszteni minket (ezt tartják az alvás legmélyebb szakaszának), ráadásul ha valaki alvajárásban van, az az NREM alvás N3 szakaszában történik

Az alvás fázisai: REM alvás

A REM alvási fázis(a gyors szemmozgású alvás rövidítése) lengyelül gyors szemmozgással járó alvásként definiálható. Az ő esetében, az NREM álomtól eltérően, az egyes szakaszok nincsenek megadva.

A REM alvás jellemzi - ahogy a neve is sugallja - a gyors szemmozgások, a legalacsonyabb izomfeszültség (itt azonban az izomcsoportok fázisos összehúzódásai jelennek meg) és az agy korábbitól eltérő bioelektromos aktivitása (vegyes, alacsony -feszültség, emellett dominál a théta és béta hullámokban.)

A REM alvási fázis azonban különleges, elsősorban annak köszönhető, hogy ez alatt jelennek meg álmaink

Alvási fázisok: tanulmányozás

Mivel a fent leírt, az egyes alvási szakaszokhoz kapcsolódó jelenségek némelyike ​​meglehetősen könnyen észrevehető (például a gyors szemmozgások), mások pedig - pl. izomfeszültség vagy az agy bioelektromos aktivitása - lehetetlen felmérni speciális kutatás nélkül.

Az elsőként említett elemzéséhezaz alvással kapcsolatos paramétereket elektromiográfiával (EMG), az agy elektromos aktivitását elektroencefalográfiával (EEG), az alvás közbeni szemmozgásokat elektroencefalográfiával (EEA) lehet pontosan értékelni.

Alvási fázisok: Milyen hosszú az alvási ciklusa?

Az átlagember számára nem tűnik különösebben fontosnak, hogy mi történik vele alvás közben. Az igazság azonban az, hogy teljesen más – például attól függően, hogy az alvás melyik fázisában leszünk, amikor reggel csörög az ébresztőóra, attól függ, hogy alszunk-e, vagy éppen az ellenkezőjét érezzük.

Általában 4-6 alvási ciklusra van szükségünk ahhoz, hogy eleget aludjunk. Az egyik alvási ciklus a NREM alvás egymást követő szakaszaiból áll, amelyeket a REM alvás szakaszai követnek. Ezek mindegyike után általában nagyon rövid ébredés következik, amiről talán nem is veszünk tudomást.

Mennyi ideig tart egy alvási ciklus? Nos, ez valójában egy változó érték, akár egyik napról a másikra. Általában az első ciklus körülbelül 90 percig tart, a következő ciklus pedig 100-120 percig tart.

A változékonyság arra is vonatkozik, hogy az éjszakai pihenés során mely fázisok és szakaszok dominálnak - az éjszaka első felét általában a mélyalvás szakaszában töltik (NREM alvási fázis N3 szakasza), míg az éjszaka második felében. a mély alvás sokkal rövidebb ideig tart, vagy egyáltalán nem jelenik meg.

A fentebb már említettük, hogy az alvás "nem megfelelő" fázisában történő ébredés az alváshiány kellemetlen érzésével járhat - ez a jelenség valójában lehetséges és veszélye akkor következik be, amikor az ébredés pillanatában az alvás a REM fázisba esik.

Alvási fázisok: szabályozó tényezők

A fentiekben az egyes alvási fázisok általános jellemzői találhatók. Az igazság azonban az, hogy nem minden ember alszik egyformán – például az egyes alvási ciklusok hossza genetikai tényezőktől és életkortól is függ.

Vannak például emberek, akiknél egy ciklus nem 120, hanem csak 80 percig tart – az ilyeneknek sokkal kevesebb időre van szükségük az alváshoz, mint a hosszabb alvási ciklusúaknak.

Az egyes alvási fázisok időtartamának aránya is változó - például újszülötteknél a felnőttekkel ellentétben a teljes éjszakai pihenés nagy része (akár a felét is eléri) a REM alvás (ahol felnőtteknél ez a fázis az alvás). 90-120 percet vesz igénybe, az NREM alvás pedig 4-7 órát vesz igénybe.)

Tekintettel a fenti függőségekre, egyesek fontolóra vehetik, hogy pontosan megszámolják, hogy az alvás melyik fázisa esik pontosan, és megpróbálnak felébredniamikor NREM-álmában vannak. Ez azonban nem feltétlenül segít, éppen ellenkezőleg, alvási nehézségeket okozhat. A legjobb, ha emlékezni kell arra, hogy minden éjszaka elegendő órát aludjon – emlékeztetőül – egy átlagos felnőttnek 7-9 órát kell aludnia egy éjszaka.

Olvassa el még

  • Alvászavarok
  • Paraszomnia – bizarr alvási viselkedés
  • Lucid dream
  • Álomértelmezés - az álmok jelentése
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Neurológia