Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A paraphimosis a neuroendokrin rendszer sejtjeiből származó elváltozás. A legtöbb esetben a paragangliomák jóindulatú daganatok, de néhányuk rosszindulatú is lehet. Mik a paraganglióma okai és tünetei? Hogyan kezelik az ilyen endokrin daganatokat?

Paragangliomák(latin paraganglioma) olyan neuroendokrin daganatok, amelyek a neuroendokrin rendszer neoplasztikus átalakuláson átesett sejtjeiből származnak. A neuroendokrin sejtek olyan struktúrák, amelyek szétszórva vannak az emberi testben. Számos különböző anyagot választanak ki, amelyek többek között a az élelmiszer-emésztés folyamata vagy az endokrin rendszer különböző szerveinek (pl. pajzsmirigy) tevékenységének szabályozása. Eredetüknél és a jelenlétükön keresztül megjelenő tüneteknél fogva a paragangliómák egy kicsit a pheochromocytomára emlékeztetnek. Az ilyen típusú neuroendokrin daganatok általában idősebb betegeknél fordulnak elő – a csúcs előfordulási gyakorisága az élet 5. és 6. évtizedében figyelhető meg.

A paragangliómák leggyakrabban jóindulatú elváltozások, de vannak köztük rosszindulatú formák is

A paragangliómák tünetei változatosak – a betegek egyik lehetséges panasza a jelentős vérnyomászavar. A paraganglioma diagnózisa azért fontos, mert a – elsősorban sebészeti beavatkozásokon alapuló – kezelésnek köszönhetően a legtöbb betegnél meg lehet menteni aggasztó betegségeitől.

Pranchomycetes: okai

A paragangliómák okai leggyakrabban tisztázatlanok maradnak. Ezen elváltozások nagy része (akár 3/4-e) szórványos daganatként jelenik meg, a fennmaradó rész pedig öröklött genetikai rendellenességek eredményeként megjelenő paraganglioma. A paragangliómák megnövekedett előfordulását figyelték meg a következő betegeknél:

  • MEN2A és MEN2B többszörös endokrin neoplázia szindróma,
  • von Hippel-Lindau szindróma,
  • I. típusú neurofibromatosis,
  • Carney-szindróma (mikronoduláris mellékvese hiperplázia).

Paragangliomák: típusok és tünetek

A paragangliómák osztályozása nem teljesen világos. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy csak azok a struktúrák sorolhatók be, amelyek a paraszimpatikus rendszer paraganginális testeiből származnak. Más szerzők a paragangliomák csoportjába tartoznakide tartoznak azok a változások is, amelyek a szimpatikus idegrendszer paragaginális testeiből erednek. Jelenleg az első nézet tűnik népszerűbbnek, mely szerint a paragangliómák a paraszimpatikus rendszer sejtjein alapuló elváltozások.A paragangliómák a test különböző részein alakulhatnak ki – a fejben és a nyakban, valamint a hasi üreg. A betegek leggyakoribb elváltozásai a következők:

  • carotis paraganglioma (a nyaki verőér bifurkációja körül jelenik meg)
  • cervico-tympanic paraganglioma
  • vagus ideg paraganglioma

A paragangliómák tünetei elsősorban az e daganatok által felszabaduló hormonoktól függenek. Az általuk termelt anyagok főként adrenalin és noradrenalin lehetnek. E hormonok fokozott felszabadulása következtében a betegek a következőket tapasztalhatják:

  • jelentős vérnyomás-emelkedés
  • fejfájás
  • rendkívül izzadt
  • hirtelen megjelenő sápadt bőr
  • fokozott pulzusszám vagy szívdobogásérzés

A paragangliómák fenti tünetein kívül a betegek a patogén elváltozások lokalizációjával szorosan összefüggő betegségekben is szenvedhetnek. Ide tartozik például a nyaki tapintható képződmény jelenléte (nyaki paraganglioma esetén), fülzúgás és különböző fokú halláscsökkenés (a cervico-tympanic paraganglioma során). Viszont dysphagia és rekedtség figyelhető meg vagális paragangliomában szenvedő betegeknél. Előfordul azonban az is, hogy a paraganglióma nem termel hormonokat – ilyen körülmények között előfordulhat, hogy a daganatnak nincsenek tünetei, vagy csak szokatlan kidudorodások jelennek meg a test egy részén. Bizonyos helyzetek betegségek megjelenését váltják ki betegek. Ilyen események a következők:

  • nagy stresszt él át
  • jelentős fizikai aktivitás
  • traumatapasztalat
  • szülés

Paraggias: diagnosztika

A paragangliomák diagnosztizálása gyakran meglehetősen nehéz – ezek az elváltozások ritka betegségek (a fej és a nyak régió paragangliómái a statisztikák szerint az összes emberi daganatnak csak kb. 0,03%-át teszik ki), ezért a diagnosztikai algoritmusok általában a teljességre összpontosítanak. különböző betegségek. Az orvos neuroendokrin sejtdaganatra gyanakodhat, ha például rendkívül ellenálló a kezeléssel, különösen az epizodikus magas vérnyomással.ultrahang és számítógépes tomográfia. Különféle daganatos elváltozások esetén biopsziás vizsgálatot alkalmaznak, míg paraganglioma gyanúja esetén az ilyen kezelés határozottan ellenjavallt - ezek a daganatok általában erősen vaszkularizáltak, így a biopszia vétele jelentős kockázattal járhat a beteg számára.

Paragangiomák: kezelés és prognózis

Sebészeti eljárásokat alkalmaznak a paragangliómák kezelésére. Ha a daganat nem operálható, a betegek sugárkezelést kapnak. A paragangliómás betegek prognózisa jó – a teljes tumorreszekció általában gyógyuláshoz vezet. A helyzet egyes vagus paragangliomában szenvedő betegeknél még rosszabb, mivel a neuroendokrin daganatok ezen formája hajlamos rosszindulatú átalakulásra és áttétképződésre (a másodlagos gócok ebben a helyzetben főleg a tüdőben figyelhetők meg).

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia