Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A krónikus mieloid leukémia (CML) a hematopoietikus rendszer krónikus daganatos betegsége. Mik a krónikus leukocitás leukémia okai és tünetei? Hogyan zajlik a kezelés? És mi a prognózis?

Krónikus mieloid leukémia( CML , Krónikus myeloid leukémia, latinmyelosis leukaemica chronica) az összes leukémia körülbelül 15 százalékát teszi ki.

Felnőttek sokkal gyakrabban szenvednek tőle, gyerekeknél rendkívül ritkán diagnosztizálják

Az előfordulási csúcs 45 és 55 év között van, a férfiak valamivel gyakrabban szenvednek krónikus mieloid leukémiában, mint a nők (1,3: 1). Ez egy rosszindulatú daganat, amely körülbelül 1-2 / 100 000 fő / év gyakorisággal fordul elő a lakosságban.

Jellemző vonása a multipotens csontvelői őssejt klonális, kóros növekedése, amely növekedési faktorok hatására a granulocita rendszer sejtjévé, azaz leukocitákká (fehérvérsejtek) alakul át

Érdemes megjegyezni, hogy a CML-betegeknél a túltermelődött granulociták funkcionálisan hatékonyak és fenntartják funkcióikat.

Krónikus mieloid leukémia: a CML kockázati tényezői

A krónikus mieloid leukémia kialakulásának ismert kockázati tényezői közé tartozik az ionizáló sugárzásnak és a benzolnak való kitettség. A legtöbb esetben azonban az etiológia ismeretlen.

Krónikus mieloid leukémia: okai

A CML-ben szenvedők 90-94 százalékának genomjában a Philadelphia kromoszóma (Ph kromoszóma) kimutatható, ami a 9. és 22. kromoszóma közötti transzlokáció eredménye, t (9,22).

A genetikai tesztelésnek köszönhetően kimutatható egy fúziós gén, a BCR-Abl1 onkogén jelenléte, amely ennek a mutációnak az eredménye

Az abnormális gén hibás, tirozin-kináz aktivitással rendelkező fehérje szintéziséhez vezet. Fiziológiailag fontos szerepet játszik abban, hogy a sejtek hogyan fogadják azokat az impulzusokat, amelyek irányítják a csontvelősejtek osztódását, apoptózisát, differenciálódását és érését.

A mutáció bcr-abl fehérje állandó tirozin kináz aktivitást mutat, ami a mieloid őssejt klón fokozott és ellenőrizetlen proliferációját okozza.

Krónikus mieloid leukémia: klinikai formák

A krónikus mieloid leukémiának két formája van. A felosztás szorosan összefügg a Philadelphia kromoszóma jelenlétével a betegek genomjában és annak hiányával.

A CML tipikus formája, amelyben a Philadelphia kromoszómát írják le, a betegek körülbelül 90-94%-át érinti, míg az atipikus CML-ben szenvedő betegek 5%-ában nincs jelen.

Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mert rezisztenciát mutatnak a szokásos gyógyszeres kezeléssel szemben.

Krónikus mieloid leukémia: tünetek

A krónikus mieloid leukémia korai stádiumában nem jelentkeznek a rák jellegzetes tünetei. A betegek túlnyomó többsége jól érzi magát, egészséges az étvágya, és állandó a testsúlya.

A betegségre az előrehaladás ezen szakaszában már csak az általános vérvizsgálat (morfológia) laboratóriumi elváltozásai alapján lehet gyanakodni, ezért is nagyon fontos a rendszeres megelőző szűrések

A betegséget az esetek 50%-ában a háziorvos által elrendelt rutinellenőrzések során fedezik fel

A krónikus mieloid leukémia későbbi stádiumaiban a betegek olyan szokatlan betegségeket tapasztalnak, amelyeket gyakran alábecsülnek, mint például:

  • fáradtság érzés
  • fogyás
  • túlzott izzadás
  • alacsony láz
  • csontfájdalom
  • hasi fájdalom
  • szúró érzés a bal hypochondriumban

Ebben az esetben sürgősen el kell menni a háziorvoshoz, aki beszéljen a beteggel, megvizsgálja és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokat végezzen.

A hematológiai betegségekben szenvedőket hematológus szakorvos kezeli, akihez háziorvosa beutalót kell vinnie.

A betegek által a betegség későbbi szakaszában jelentkező tünetek a következők:

  • nem szándékos fogyás viszonylag rövid időn belül (a felgyorsult anyagcsere miatt)
  • étvágytalanság
  • krónikus fáradtság, gyengeség, álmosság, könnyű fáradtság, csökkent edzéstűrés
  • túlzott izzadás
  • láz és alacsony fokú láz látható ok nélkül
  • visszatérő fertőzések
  • májmegnagyobbodás, vagy a máj megnagyobbodása, mely az orvos által végzett hasi vizsgálat során a jobb hypochondrium projekcióban tapintható
  • splenomegalia vagy nagyítása lép, az orvos által végzett hasi tapintással a bal hypochondrium vetületében tapintható. Szúrós fájdalmakat okozhat a bal epigasztrikus régióban. Krónikus mieloid leukémia során a lép nagyon nagy méreteket ölthet, és elérheti a szemérem szimfízist is (fiziológiailag a bal hypochondrium alatt van, hasi vizsgálatkor nem tapintható)

Krónikus mieloid leukémia: diagnózis

Laboratóriumi vizsgálatok

A krónikus mieloid leukémia tipikus jellemzői, amelyeket a laboratóriumi vizsgálatok eredményei jelentenek, a következők:

  • Leukocitózis

A krónikus mieloid leukémia egyik jellemző vonása, amely az általános vérvizsgálat (morfológia) eredményeinek kézhezvétele után azonnal felhívja az orvos figyelmét, a magas leukocitózis, azaz a leukociták (fehérvérsejtek) számának növekedése a perifériás vér

Fiziológiailag a leukociták számának 4,0-10,8x109 / l (4,0-10,8 ezer / µl) tartományban kell lennie, míg a CML-ben szenvedőknél a fehérvérsejtek száma leggyakrabban 20-on belül ingadozik. -50x109 / l (20-50 ezer / µl) .

Érdemes megjegyezni, hogy a CML a legtöbb leukocitával rendelkező leukémia (akár 500 000 / µl felett is) !

Az ilyen vizsgálati eredmények kézhezvétele után a háziorvosnak haladéktalanul be kell utalnia a beteget hematológus szakorvoshoz, és általános vérvizsgálatot kell rendelni, kiegészítve az egyes leukocita frakciók számának alapos elemzésével (kenettel végzett vérkép). ).

A CML tipikus jellemzője a leukociták két frakciójának megnövekedett mennyisége - a bazofilek (basophilia) és az eozinofilek (eozinofília)

Nagyon magas fehérvérsejtszámú és/vagy vérlemezkeszámú betegeknél leukosztázissal és leukémiás embóliával kapcsolatos tünetek jelentkezhetnek, mint például szélütés, szívroham, látászavarok és vénás trombózis.

  • Mieloblasztok jelenléte a perifériás vérben

Fiziológiailag a blasztok csak a csontvelőben vannak jelen, a perifériás vérben nincsenek leírva.

A mieloblasztok százalékos aránya az egyik kritérium, amely meghatározza a betegség előrehaladásának stádiumát. A mieloblasztok 10-19%-ának jelenléte a betegség akcelerációs fázisát jelzi, míg>20% blastos krízisről tájékoztatja az orvost.

  • Vérszegénység

A vérlemezkék helyes, megnövelt vagy csökkentett száma a betegség stádiumától függően

Megnövekedett húgysav koncentráció a vérszérumban – a megnövekedett anyagcsere eredményeproliferatív betegség során

  • Fokozott laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitás

Egy proliferatív betegség során megnövekedett sejtanyagcsere eredménye.

Az alkalikus foszfatáz aktivitásának jelentős csökkenése a leukocitákban (a CML jellemző vonása, más mieloproliferatív betegségekben ennek az enzimnek az aktivitása megnövekszik)

  • Csontvelőfibrózis

A betegség későbbi, előrehaladott stádiumában jelentkezik

Csontvelővizsgálat

A diagnózis felállításához az orvos a csontvelő kórszövettani vizsgálatát rendeli el. A csontvelő vizsgálat céljából történő összegyűjtéséhez finom tűs aspirációs biopsziát vagy perkután csontvelő-biopsziát kell végezni, azaz invazív beavatkozásokat kell végezni kórházi körülmények között.

  • BAC (finomtűs aspirációs biopszia)magában foglalja a csontvelő összegyűjtését egy speciális tűvel, fecskendővel
  • A perkután csontvelő biopsziamagában foglalja a csontvelővel együtt egy csontdarabot vastag, éles tűvel, előzetes bőr altatás után

A csontvelőt leggyakrabban az egyik csípőcsontból gyűjtik (a szeméremcsonttal, az ülőcsonttal és a keresztcsonttal együtt alkotják a medencét), pontosabban a hátsó csípőgerincből és a szegycsontból.

A választott módszer a finomtűs csontvelő-szívás, de bizonyos esetekben ez a módszer nem ad anyagot a csontvelő-fibrózis miatti vizsgálathoz

Ebben az esetben perkután csontvelő biopsziát kell végezni

A krónikus myeloid leukaemiában szenvedő betegek csontvelő-vizsgálatának eredményei a csontvelő sejtgazdag képét mutatják, a granulocita rendszer túlsúlyával és megnövekedett mennyiségű granulocitopoiesis prekurzor jelenlétével ("balra eltolás") , azaz a mieloid vonal fiatalabb formáinak megjelenése a vérben.)

Finomtűs aspirációs biopszia szükséges a blastok százalékos arányának felmérése miatt, amely lehetővé teszi a daganatos betegség stádiumának meghatározását, valamint citogenetikai vizsgálat elvégzését, amely során a csont kariotípusa a csontvelősejteket értékeljük.

Citogenetikai és biomolekuláris vizsgálat

A krónikus mieloid leukémiában szenvedő embereken végzett citogenetikai (csontvelő anyag) és biomolekuláris (perifériás véranyag) tesztek „arany standardnak” számítanak a diagnózis és a kezelés monitorozása során.

Egy kromoszóma jelenlétét mutatjaPhiladelphia és a fúziós gén, a BCR-Abl1 onkogén, amely a t mutáció eredménye (9,22)

Kulcsfontosságú nemcsak a daganatos megbetegedés diagnózisának, kezelési módszerének és prognózisának meghatározásában, hanem a terápiára adott válasz monitorozásában is

A krónikus myeloid leukémia kezelésének felügyelete a Philadelphia kromoszómát tartalmazó sejtek számának meghatározása

A kezelésre adott teljes citogenetikai válasz az az állapot, amelyben a vizsgált anyagban nem találhatók Ph + sejtek, és részleges citogenetikai válasz - ha a Ph + sejtek száma 1 és 35% között van.

Krónikus mieloid leukémia: a tipikus forma klinikai fázisai

A krónikus mieloid leukémiát háromfázisú lefolyás jellemzi. A betegség előrehaladásának 3 szakasza van:

  1. krónikus fázis (stabil krónikus periódus)Ebben a szakaszban a betegség általában titkos, tipikus klinikai tünetek nélkül. A betegek fáradtságot, éjszakai izzadást vagy csökkent edzéstűrést észlelhetnek. A betegek 85%-át a daganatos betegség előrehaladásának ebben a szakaszában diagnosztizálják, ami kedvező prognózis. Átlagosan 3-5 évig tart.
  2. gyorsulási fázis (gyorsulási periódus)A betegség ezen időszakát akkor diagnosztizálják, amikor a mieloblasztok százalékos aránya a perifériás vérben, a A WHO 10 és 19% között van. A betegeknél kialakulnak a daganatos betegség első klinikai tünetei, mint például a lép megnagyobbodása, láz, leukocitózis, vérszegénység és thrombocytopenia. A betegek átlagos túlélése a betegség ezen fázisában 1-2 év.
  3. blast fázis (nyílás, blast krízis)A betegség harmadik stádiumát a mieloblasztok és promyelociták>20%-a jellemzi a perifériás vérben (a korábban használt kritérium 30%). A blastos krízis lefolyása súlyos, hasonló az akut leukémiához, amelyet a kezeléssel szembeni rezisztencia, rossz prognózis jellemez, és általában végzetes. A betegek átlagos túlélése 3-6 hónap. A szakirodalom szerint a dohányzás jelentősen felgyorsítja a blastos krízis kialakulását krónikus mieloid leukémiában szenvedőknél!

KRITÉRIUMOK A GYORSÍTÁSI FÁZIS ÉS A KRÓNIKUS LEELLONÓMA ROBBANÁSI ÁTTÖRÉSÉNEK FELISMERÉSÉHEZ AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (KI) SZERINT

KRITÉRIUM GYORSÍTÁSI FÁZIS (jelenlét>=1 tünet)

  • a blastok százaléka a perifériás vérben vagy a csontvelőben 10-19%
  • bazofília>=20%
  • thrombocytopenia<100tys./µl
  • trombocitémia>1 mn / µl (kezelésre ellenálló)
  • klóncitogenetikai evolúció (további kromoszóma-rendellenességek)
  • lép megnagyobbodás vagy kezelésre rezisztens leukocitózis növekedés

BLASTIC BREAK KRITÉRIUMOK (>jelenléte=1 tünet)

  • robbanási százalék>=20%
  • extramedulláris leukémia beszűrődések

KRITÉRIUMOK A GYORSÍTÁSI FÁZIS ÉS A KRÓNIKUS LEUKÉMIA BLASTIKUS SZÜNET ELN ÁLTAL FELISMERÉSÉHEZ

KRITÉRIUM GYORSÍTÁSI FÁZIS

  • 15-29%-os robbanás a vérben vagy a csontvelőben
  • a blasztok és promyelociták összesen 30%-a a vérben vagy a csontvelőben, de<30% samych blastów
  • bazofilek százalékos aránya a perifériás vérben vagy a csontvelőben>=20%
  • hosszú távú thrombocytopenia<100G/l niezwiązana z terapią
  • klonális evolúció megjelenése Ph (+) sejtekben

BLASTIC FÁZIS KRITÉRIUMAI

  • blastok>=a perifériás vér leukocitáinak vagy a csontvelő magos sejtjeinek 30%-a
  • extramedulláris robbanásburjánzás

A KRÓNIKUS LEMONOMY LEATHERIA BETEGEK ELŐREJÁRÁSÁNAK KOCKÁZATA ÉRTÉKELÉSE

A krónikus mieloid leukémia progressziójának kockázatértékelése a Hasford-képlet alapján történik, amely figyelembe veszi a beteg életkorát, a lép méretét a bordaív alatt, a bazofilek (bazofilek), az eozinofilek százalékos arányát és a vérlemezkék számát. Az eredmények alapján a betegek 3 csoportját különböztetjük meg: alacsony, közepes és magas a betegség progressziójának kockázata

Krónikus mieloid leukémia: kezelés

A krónikus myeloid leukémia kezelésére többféle módszer létezik, a hematológus szakorvos dönti el, hogy a beteg életkora, egészségi állapota, kockázati indexe és a gyógyszerek elérhetősége alapján melyik kezelési rend a megfelelő. A terápia célja a teljes felépülés, vagy a lehető leghosszabb túlélés.

  • Csontvelő-transzplantáció

Az allogén csontvelő-transzplantációt leggyakrabban mieloablatív kezelés után végezzük. Ez az egyetlen terápiás módszer, amely esélyt ad a páciensnek a teljes gyógyulásra.

A recipiensek csontvelőt ültetnek át, amelyet ugyanazon fajhoz tartozó donortól kapnak, általában családtól és rokonoktól. A csontvelőt átültetésre adományozó rokonok hiányában nem rokon személyektől is lehetséges a transzplantáció, sajnos ilyen donort nehéz találni.

Az allogén csontvelő-transzplantációra való jogosultság feltétele a beteg 55-60 év alatti életkora. éves korig.

A szakirodalom szerint a legjobb eredményeket a krónikus mieloid leukémia kezelésében érik elamikor a csontvelő-transzplantációt a betegség első évében, az első krónikus fázisban hajtják végre, és a donor a páciens testvérei, akik kompatibilisek a fő hisztokompatibilitási komplexum HLA-val (Human Leukocyte Antigens).

Ezt a kezelési módszert tekintik a betegek számára a legelőnyösebbnek, ha a CML korai stádiumában alkalmazzák.

A gyógyulás valószínűségét 40-70%-ra becsülik, ha csontvelő-transzplantációt végeznek a betegség krónikus fázisában, 10-30%-ra a akcelerációs szakaszban, és kevesebb mint 10%-ra a blastos fázisban (akkor ráadásul nagy a halálozási kockázat is.

Érdemes megjegyezni, hogy a csontvelő-transzplantáció számos komplikációval jár, amelyek közül a gyakorlatban a leggyakoribb a graft versus host betegség (GvHD).

Ez a vezető halálok az ezzel a módszerrel kezelt betegek körében. Kimutatták, hogy az akut GvHD valószínűsége csontvelő-transzplantáció után 47%, krónikus betegekben pedig 52%.

  • Farmakoterápia

Imatinib (tirozin-kináz blokkoló)

Ez a választott gyógyszer olyan betegeknél, akiknél különböző okok miatt nem lehetséges a csontvelő-transzplantáció

Alfa interferon

Ezt a gyógyszert a krónikus mieloid leukémia tipikus típusában szenvedő betegeknél alkalmazzák. Bizonyított, hogy a betegek 30%-ában hosszú távú, magas citogenetikai választ okoz, és átlagosan 20 hónappal meghosszabbítja a betegek életét a hidroxi-karbamid kezeléshez képest. Gyakran használják citarabinnal vagy hidroxi-karbamiddal együtt.

Hidroxi-karbamid (hidroxi-karbamid)

Gyógyszerkészítmény a krónikus mieloid leukémia kezelésének kezdeti szakaszában, a leukémiás sejtek tömegének csökkentésére, valamint tüneti és palliatív kezelésben. Akkor is használható, ha a beteg egészségi állapota, életkora vagy társbetegségei miatt nem alkalmas csontvelő-transzplantációra, és nem ért el klinikai javulást az interferon alfa és imatin kezelés után.

  • Leukepheresis

A leukaferézis egy módszer a perifériás vér leukociták számának rövid távú csökkentésére professzionális centrifugális sejtleválasztók használatával.

Ezt a kezelést csak olyan speciális központokban végezzük, amelyek rendelkeznek a szükséges felszereléssel. Ez abból áll, hogy az injekció beadásának helyének fertőtlenítése után két-két intravénás szúrást kell végrehajtani mindkét könyökön.

A perifériás teljes vért az egyik felső végtag vénájából egy szeparátorba gyűjtik, ahol a fehérvérsejteket elválasztják a többitőlvér és plazma morfotikus elemek

Az eljárás befejezése után a túlzott mennyiségű leukocitáktól kiürült vér a másik felső végtagon lévő tű segítségével visszatér a véráramba

Ezt a módszert csak kivételes helyzetekben alkalmazzák, amikor az orvos el akarja kerülni a speciális gyógyszeres kezelést, pl. terhesség alatt, valamint nagyon magas leukocitózis esetén is, amely leukémia embólia kockázatát hordozza magában.

Ez az eljárás költséges és technikailag bonyolult, ezért a gyakorlatban ritkán alkalmazzák

Krónikus mieloid leukémia: remisszió felmérés és kezelés utáni nyomon követés

Nemcsak a terápia alatt, hanem a kezelés befejezése után is nagyon fontos a terápiát kezelő hematológussal való folyamatos kapcsolattartás és az előírt ellenőrzések elvégzése

Ezek vérképvizsgálatok, biokémiai tesztek (a lehetséges toxicitás és a májra gyakorolt ​​hatások felmérésére), a csontvelő citológiai és citogenetikai tesztjei, valamint a BCR / ABL átirat mennyiségének molekuláris tesztjei

A molekuláris remisszió felmérése a kezelés első évében 3 havonta történik, majd a következő években 6 havonta, amíg a beteg még remisszióban van.

Krónikus mieloid leukémia: differenciálódás

A krónikus mieloid leukémiát meg kell különböztetni a mieloproliferatív neoplazmák egyéb formáitól, amelyek csontvelőfibrózissal, leukémiás reakciókkal, valamint krónikus neutrofil leukémiával és krónikus myelomonocytás leukémiával járnak. Ezekben a betegségekben azonban a Philadelphia kromoszóma hiányzik!

Krónikus mieloid leukémia: prognózis

A krónikus mieloid leukémiában szenvedők átlagos túlélése körülbelül 3-6 év. A csontvelő-transzplantációt követően a betegek körülbelül 55%-ánál 10 éves túlélést figyeltek meg.

A csak gyógyszeres kemoterápiában részesülő betegek 30%-a a kezelés befejezése után 5 évig él (a hidroxikarbamiddal kezelt betegek átlagos túlélési ideje 3-4 év).

A teljes gyógyulás csak allogén csontvelő-transzplantációval lehetséges. Nagyon fontos a daganatos megbetegedések korai diagnosztizálása és a kezelés azonnali megkezdése egy erre szakosodott központban.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia