A kálium-szorbát (E202) egy tartósítószer, amely megvédi az élelmiszereket a penész és az élesztőgombák növekedésétől. Élelmiszerekben gyakran keverik nátrium-benzoáttal, mert nincs baktériumölő hatása. Az egyik legbiztonságosabb élelmiszer-adalékanyagnak tartják, kozmetikumokban és gyógyszerekben tartósítószerként is használják. Tekintettel arra, hogy az emberi szervezetben a zsírsavakkal analóg módon metabolizálódik, nem tekinthető mérgezőnek, amit tudományos kutatások is megerősítenek.

Kálium-szorbát - előállítás és tulajdonságok

A kálium-szorbáta szorbinsav káliumsója, amelyet többek között élelmiszerekben tartósítószerként, a termékek összetételében E202 jelzéssel jelölve. Fehér kristályos por vagy granulátum formájú, nem hagy utóízt és gyakorlatilag szagtalan. Előanyagát - a szorbinsavat (E200) - élelmiszerek tartósítására is használják, azonban enyhén fanyar íze, érezhető illata, valamint rossz víz- és alkohololdhatósága miatt a gyártók inkább kálium-szorbátot használnak, ami jól vízben és szerves oldószerekben oldódik.. A kálium-szorbátot szorbinsav kálium-hidroxiddal való reagáltatásával nyerik, és vizes etanolos oldatból kristályosítják.

Maga a szorbinsav természetes forrásból is beszerezhető, ez a berkenye (Sorbus aucuparia) termése, amelyből a vegyület neve is származik, de nem jövedelmező és a termelés kémiai szintézist használ.

A kálium-szorbát tartósító hatása a termék pH-értékétől függ. pH=6-ig alacsony aktivitást mutat - ilyen körülmények között még kifizetődő a használata, azonban pH=4,4-ig a leghatékonyabb. A kálium-szorbát egy telítetlen zsírsav származéka, ezért oxidálható. Ezért olyan antioxidánsokat tartalmazó termékekben kombinálják, amelyek védik a tulajdonságaiban bekövetkező változásokat.

A kálium-szorbát megakadályozza a penész és az élesztő növekedését az élelmiszerekben. Molekulája félig áteresztő sejtmembránokon keresztül behatol a mikroorganizmusok belsejébe, és megzavarja az enzimatikus reakciók lefolyását. Nagyon hatékony a penész ellen, enyhén savas környezetben is működik 0,07-0,1%-os koncentrációban. A kálium-szorbátnak nincs antibakteriális hatása, ezért gyakran kombinálva alkalmazzákegyéb tartósítószerekkel, például nátrium-benzoáttal. Élelmiszersavak és magas koncentrációjú konyhasó (több mint 10%) fokozza hatását. Szinergikusan működik a szén-dioxiddal és a foszfátokkal is.

A kálium-szorbát felhasználása az élelmiszeriparban

A kálium-szorbátot (E202) élelmiszerek, például sajtok, margarin, bor, szárított és füstölt joghurt, almabor, italok és pékáruk tartósítására használják, amelyekben gátolja az élesztők és a penészgombák szaporodását. Sok szárított gyümölcshöz is adják. A borok előállítása során megakadályozzák az ún "vad erjedés" a bor palackozása után, miközben az élesztő tovább alakítja a cukrot szén-dioxiddá és alkohollá. A kálium-szorbátot leggyakrabban édes borokban, habzó- és erős almaborokban használják, de olyan asztali borokban is, ahol nehéz a tisztaság. A kálium-szorbát általában alacsony koncentrációban található az élelmiszerekben - 0,01-1,4%.

Az élelmiszerek megengedett kálium-szorbát tartalma:

  • szójaszósz, lekvárok, krémek, zselék - 0,1-1 g / kg termék,
  • tartósított zöldség alacsony sótartalommal - 0,1-0,5 g / kg termék,
  • tészta, kandírozott gyümölcs, sütemények, gyümölcslevek, konzervek - 0,1-0,5 g / kg termék,
  • gyümölcsitalok, szőlőborok, gyümölcsborok - 0,1-0,6 g / kg termék,
  • pezsgők - 0,05-0,2 g / kg termék,
  • szójatej, szójatermékek - 0,1-1 g / kg termék,
  • sólé füstölt húsokhoz - 0,2-0,5 g / kg termék,
  • torta töltelékek, probiotikus italok - 0,1-1 g / kg termék
Megéri tudni

A varsói élelmiszerpiac 2012-es elemzése során kiderült, hogy a tartósítható termékek körülbelül 1/4-ében használtak tartósítószert. A kálium-szorbát a vizsgált tartósítószeres termékek 17,2%-ában, nátrium-benzoáttal kombinálva pedig 39%-ban volt jelen. A kálium-szorbátot leggyakrabban margarinokban, kenyerek, halak és tenger gyümölcseihez, valamint szénsavas italokhoz készült keverékekben találták meg.

A kálium-szorbát használata a kozmetikumokban

A kálium-szorbátot más tartósítószerekkel együtt használják a gyógyszerek védelmére. Néhány gyógynövény-kiegészítőben is megtalálható. A kálium-szorbátot gyakran használják a kozmetikumokban antimikrobiális szerként. Arc- és szemsminkben, bőrápolásban, haj- és fürdőkészítményekben használják. A kálium-szorbátot tartalmazó termékek nem irritálják a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, és évekig biztonságosan használhatók. Megtalálható a kozmetikumokban és a fogkrémekben0,6-2 g kálium-szorbát/kg termék. A tartósítószer 0,6-2 g/kg termék mennyiségben használható cigarettadohány-keverékekben és gyűszűkben a penészképződés megelőzésére. Egy 2008-as tanulmány megállapította, hogy a kálium-szorbát nem befolyásolta a cigarettafüst toxicitását.

A kálium-szorbát biztonságos tartósítószer?

A kálium-szorbát az egyik legbiztonságosabb élelmiszer-adalékanyag. A FAO/WHO Élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó Szakértői Bizottsága (JECFA) a tartósítószer elfogadható napi bevitelét (ADI) 25 mg/ttkg-ban állapította meg. Ez nagyon magas adag más élelmiszer-adalékanyagokhoz képest. Ez a kálium-szorbát használatának biztonságosságát jelzi, mivel az ADI határozza meg, hogy az anyagból mennyit lehet naponta bevinni egész életen át egészségkárosodás nélkül. Feltételezve, hogy a termékek kálium-szorbát tartalma 0,1%, egy átlagos körülbelül 70 kg súlyú ember ezzel a tartósítószerrel majdnem 2 kg élelmiszert nyugodtan el tudna enni.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy az emberi szervezetben a kálium-szorbát ugyanúgy metabolizálódik, mint a zsírsavak, és energiaforrás. Végül szén-dioxidot és vizet termel. Nem mérgezőnek tekinthető, mert béta-oxidációs folyamaton megy keresztül, melynek során a mitokondriumok energiává alakítják. A kálium-szorbát nem halmozódik fel a szervezetben, és az összes élelmiszer-adalékanyag közül a legalacsonyabb allergén potenciált mutatja.

A kálium-szorbát állatokra és emberekre gyakorolt ​​hatásainak értékelése tudományos kutatások alapján

  • Érzékeny embereknél a kálium-szorbát szemvörösödést és bőrirritációt okozhat. Ez a hatás 0,5%-os és magasabb vegyületkoncentrációnál jelentkezik, míg a kozmetikai termékek elemzése azt mutatta, hogy kálium-szorbát 0,2%-ig van jelen bennük.
  • A 8% kálium-szorbátot tartalmazó táplálékkal 90 napon keresztül táplált patkányok nem mutattak semmilyen változást, eltekintve a máj enyhe megnagyobbodásától. Szintén nem volt kórszövettani elváltozás. A máj sértetlen volt a 4%-os kálium-szorbát diéta mellett.
  • Egy vizsgálatban, amelyben 400 patkányt és 1900 egeret etettek 40-80 mg/kg kálium-szorbátot tartalmazó étrenddel 3 hónapon keresztül, nem volt hatással a testsúlyra, a fogyasztásra, a stresszre adott válaszokra és a túlélésre. Azonban a máj megnövekedett méregtelenítő aktivitása figyelhető meg.
  • Szorbinsavat adtunk be az egereknek az étrenddel együtt 0-s adagokban; 0,1; 0,5 és 5% 1000 napig. Nem volt különbség a vizsgálati és a kontrollcsoport között a viselkedésben, a magasságban,az állatok túlélése és termékenysége.
  • Biokémiai vizsgálatok során kimutatták, hogy a kálium-szorbát nem befolyásolja a fehérjetartalmat, valamint a DNS és RNS bioszintézisét egérembriókban. Szájon át adva nincs nyilvánvaló hatása a vér biokémiai paramétereire.
  • Nem találtak rákkeltő hatást 2 éven keresztül legfeljebb 10% kálium-szorbátot tartalmazó étrenddel táplált egerekben és patkányokban. Ezt a hatást egy olyan vizsgálatban találták, amelyben az állatokat 15% tartósítószert tartalmazó étrenddel etették.

Források:

1. https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/potassium_sorbatesection=Top 2. Liebert M.A., Final Report on the Safety Assessment of Sorbic Acid and Potassium Sorbate, Journal of The American College of Toxicology, 1988, 7 , 837-880 3. Agricultural Marketing Service, CFNP TAP Review: Potassium sorbate, 2002 4. Ratusz K., Maszewska M., Assessment of the present of conservants in food in the Warsaw market, Bromat. Chem. Toksykol., 2012, 3, 917-922 5. Gaworski C.L., Lemus-Olade R., Carmines E.L., A cigarettadohányhoz hozzáadott kálium-szorbát toxikológiai értékelése, Food Chem Toxicol, 2008, 46 (1), 339-339 51

Kategória: