Az immunológia, így az immunológus a szervezet immunrendszerének problémáival, annak zavaraival foglalkozik, beleértve mindenekelőtt az elsődleges és másodlagos immunhiányokat. Az orvostudomány rohamosan fejlődő ága, amely szorosan kapcsolódik más szakterületekhez, pl onkológia vagy transzplantáció
Immunológusaz immunológia specialistája, amely meglehetősen széles terület, a legnépszerűbb (szintén szigorúan tudományos, kutatáshoz kapcsolódó) szekciók:
- klinikai immunológia
- immunkémia
- immunogenetika
- immunpatológia
- immunprofilaxis
- szerológia
- immunonkológia
Immunológus: milyen betegségeket diagnosztizál?
Ha az immunrendszer megfelelően működik, a szervezet védőgátjainak köszönhetően megvéd minket a betegségektől. Sejtjei többek között találhatók a csecsemőmirigyben, a lépben, a nyirokcsomókban, a mandulákban, a belekben, a csontvelőben, ahol leukociták (fehérvérsejtek) termelődnek, amelyek minden kórokozó csírával küzdenek.
Sajnos, néha az immunrendszer rendellenességei esetén az immunreakciók rendellenesek. Ez történik például egyes autoimmun betegségeknél, amikor a szervezet saját szöveteit idegennek tekinti és elpusztítja (lupus), allergia esetén allergiás tüneteket okozva, vagy például amikor a limfociták, pl. az immunrendszert alkotó sejtek idegen sejtként ismerik fel az átültetett szerveket (vese, máj).
Ezért olyan széles az immunológus szakterülete. Diagnosztizálja és kezeli az immunrendszer zavaraihoz kapcsolódó betegségeket, védőoltás (veszélyeztetettek számára is) szakterületen is foglalkozik, a transzplantáció utáni betegekkel is foglalkozik az átültetett szerv kilökődésének megelőzésére. Pajzsmirigy-, kötőszövet-, bélbetegségben, krónikus bőrgyulladásban vagy krónikus fertőzésben szenvedőket is kezel, ezért együttműködik más szakirányú orvosokkal (beleértve az onkológusokat, transzplantológusokat, gasztro-, endokrinológusokat). Allergiás betegségekben (atópiás dermatitisz, bronchiális asztma, szezonális allergiás nátha és kötőhártya-gyulladás, visszatérő légúti- és fülgyulladás) és termékenységi problémákkal küzdők (ún.immunmeddőség). A diagnosztikai és immunológiai teszteket a következő betegségek megerősítésére vagy kizárására is használják:
- rózsa
- citomegalia
- mononukleózis
- Lyme-kór
- toxoplazmózis
- vírusos hepatitis
- lupus
- Hashimoto-kór
- rheumatoid arthritis
- gyulladásos bélbetegség
- pikkelysömör
- Addison-kór
Immunológus: hogyan néz ki a látogatás?
Az első vizit alkalmával az immunológus részletes interjút készít a pácienssel. Érdekel minden korábbi (gyermekkori) fertőzés, ezeknek a betegségeknek a lefolyása, az eddig elvégzett oltások és az azt követő esetleges szövődmények, valamint a krónikus betegségek, pl. bronchiális asztma vagy allergia előfordulása. Ilyen részletes interjúra különösen akkor van szükség, ha az elsődleges immunhiányos állapotokat próbálják diagnosztizálni.
A European Immunodeficiency Society (ESID) tíz olyan figyelmeztető tünetet állított össze, amelyek elsődleges immunhiányos betegségre utalhatnak. Ezek közé tartozik: évente hat vagy több légúti vagy fülfertőzés, évente két vagy több arcüreggyulladás, legalább két hónapos antibiotikum-terápia csekély vagy semmilyen javulással, évente két vagy több tüdőgyulladás, súlygyarapodás hiánya vagy a normális növekedés gátlása gyermek, a bőr vagy a belső szervek mély tályogja, egy évnél idősebb gyermeknél a száj vagy a bőr krónikus mycosisa, hosszan tartó intravénás antibiotikum alkalmazásának szükségessége, ha a fertőzés nem kontrollálható, kettő vagy több súlyos fertőzés, mint például: agy, csont, bőr, szepszis, elsődleges immunhiányra utaló családi anamnézis.
Milyen vizsgálatokat rendel el az immunológus?
Primer és másodlagos immunhiány esetén is az immunológiai vizsgálatok játsszák a legfontosabb szerepet a diagnózis felállításában. Céljuk, hogy kimutatják a vérben egy adott kórokozó vagy antigének, azaz vírusok, baktériumok, gombák vagy egyéb külső tényezők elleni antitesteket, amelyeket a szervezet idegenként kezel, és az immunrendszer működését mozgósítja. Az orvos általában nem csak a specifikus antitestek koncentrációjának meghatározását rendeli el, hanem azok osztályát is. A leggyakoribb meghatározások: IgM antitestek - a fertőzés kezdetén termelődnek, IgG - később termelődnek, jelezve, hogy a beteg érintkezett egy adott betegséggel, amely évekig is fennállhat a szervezetben, IgE - elsősorban a jelenléte miatt. allergiák és IgA - betegségek eseténbélrendszeri, vesével kapcsolatos vagy feltételezett autoimmun betegségek. Az immunológia területén végzett kutatások példái a következők:
- anti-Hbe – hepatitis B (hepatitis B) közelmúltbeli kórtörténetét jelzi
- anti-HCV - korai hepatitis fertőzést észlel
- anti-Tg - ha a normál felett van, az autoimmun pajzsmirigybetegségre utalhat
- TRAb - a norma alatti hypopituitarismusra és pajzsmirigybetegségre utalhat
- enzim immunoassay (ELISA vagy EIA) - HIV-fertőzés tesztelése
Immunológia: kezelési módszerek
Mivel az immunológus által kezelt betegségek köre igen széles, az egyes betegségek kezelésének módszerei a diagnózistól függenek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az immunrendszer betegségeinek kezelésében gyakran fontos az orvostudomány különböző területeinek szakembereinek együttműködése.