ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Dominika Wilk

A tályog, daganat vagy nyálkövek csak néhány a nyálmirigy-betegségek típusai közül. Fájdalmasak lehetnek, megnehezítik a rágást, és néha bonyolult sebészeti beavatkozásokat igényelnek. Tudja meg, mely tünetek kísérik leggyakrabban ezeket a betegségeket, és hogyan lehet őket időben felismerni.

A nyálmirigyek betegségei - jellemzők és okok

Nyálmirigy gyulladás

A nyálmirigyek gyulladása vírusok vagy baktériumok támadása, vagy más betegségek következménye, amelyek a nyálmirigyek működési zavarán keresztül nyilvánulnak meg. Csak egy nyálmirigyet érinthet, például a submandibulárist, vagy egyszerre támadhatja meg az összeset. Attól függően, hogy milyen gyorsan és milyen erővel megy végbe a gyulladásos folyamat a nyálmirigyekben. A gyulladás a következőkre osztható:

  • éles,
  • krónikus
  • vagy ismétlődő.

A gyulladásnak különböző okai lehetnek. Ha széles körben elterjedt a nyálmirigy gyulladása (közismert nevén "mumpsz"), azt vagy paramyxovírus vagy citomegalovírus okozza. A krónikus nyálmirigy-gyulladás hátterében viszont a HIV és a HCV vírusok állnak.

Az akut gennyes gyulladás olyan baktériumok és staphylococcusok következménye, mint például a Peptostreptococcus anaerobius vagy a S. aureus.

A visszatérő parotitis etiológiája ismeretlen, feltételezhető, hogy autoimmun vagy genetikailag meghatározott lehet. Érdemes megjegyezni, hogy ha az összes nyálmirigy érintett, az inkább vírusfertőzés, ha pedig egyetlen mirigyet érint, akkor bakteriális.

A nyálmirigy-gyulladás tünetei a gyulladás típusától függően változnak. A mumpsz a nyálmirigyek duzzadását, torokfájást, fülfájást, rossz közérzetet, étvágytalanságot okoz.

Ezenkívül fájdalom jelentkezik étkezés közben, és néha triszmus. Mindezeket a tüneteket megemelkedett testhőmérséklet kísérheti.

A visszatérő parotitis tünetei általában több napig tartanak láz nélkül. Ekkor a nyálmirigy megduzzad és enyhén vörösödik. Ehhez járul még a zavaros kisülés megjelenése

A gennyes nyálmirigygyulladás nem marad észrevétlen, mert erős fájdalommal jár, erősa nyálmirigy vörössége, duzzanata és gennyes váladékozás. Ha gyulladás alakul ki a fültőmirigyben, magas hőmérsékletet és leépülés érzését tapasztalhatja. Néha előfordul a nyirokcsomók megnagyobbodása is.

Nyálmirigy-gyulladás diagnózisa

A nyálmirigy-gyulladás diagnózisa a betegség entitásától függően eltérő. Gennyes nyálmirigy-gyulladás esetén a csatorna szájából származó váladék vizsgálatát, valamint ultrahangos vizsgálatot is magában foglalja

Mumpsz esetén az amilázt a vérben vagy a vizeletben ellenőrizzük, és a tünetek megjelenése után 7-10 nappal a specifikus IgM antitesteket vizsgálják. A kiújuló nyálmirigy-gyulladás diagnózisa elsősorban egy interjú és olyan vizsgálatok, amelyek célja a probléma valódi okának feltárása, például, hogy legyen-e az immunrendszer legyengülése vagy a cukorbetegség. Ezen kívül ultrahangot és MR-t is végeznek.

A kezeletlen nyálkövek súlyos következményekkel járhatnak, mivel a mechanikai csatornák elzáródhatnak, ami a bakteriális fertőzéseknek és a tályogok kialakulásának kedvez. Ez a betegség megbéníthatja az arc-, nyelvalatti vagy nyelvi idegeket, a fent említett sipolyokat vagy enyhe arcdeformitást.

A betegség fő tünetei: nyálkólika okozta mirigyduzzanat és éles fájdalom (élelmiszer rágásakor fordul elő), valamint gennyes tartalom kiszivárgása (ha az urolithiasist bakteriális fertőzés kíséri).

Az urolithiasis diagnózisa olyan alapvető vizsgálatokon alapul, mint: nyálmirigy ultrahang, röntgen, valamint MRI, CT és szialográfia

Nyálmirigyrák

A nyálmirigy daganatai leggyakrabban a fültőmirigyekben jelennek meg. A fejlődésükhöz hozzájáruló tényező az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy a humán papillomavírus (HPV) fertőzés.

Az ionizáló sugárzás ezen a területen is befolyásolja a jó- és rosszindulatú daganatok kialakulását. A nyálmirigydaganatok származhatnak magából a parenchymából, kialakulhatnak a nyálmirigy-kapszulában, vagy származhatnak a nyálmirigyeket körülvevő szövetekből.

A nyálmirigy daganatok között jóindulatú daganatokat különböztetünk meg, mint pl.:

  • vegyes daganat,
  • monomorf adenoma,
  • hemangioma,
  • nyirok adenokarcinóma,
  • onkocitóma,
  • hüvelyi neuroma.

A rosszindulatú daganatok közé tartoznak a következők:

  • mucocutan carcinoma,
  • adenokarcinóma,
  • adenocisztás karcinóma,
  • könnyűsejtes karcinóma,
  • laphámsejtes karcinóma,
  • rosszindulatú vegyes daganat,
  • differenciálatlan rák

A nyálmirigy jóindulatú daganatai, ha lassan és az évek során alakulnak ki,először nem mutathat jellegzetes tüneteket. Csak egy idő után van kidudorodás a nyálmirigy projekciójában vagy az arc aszimmetriája. Arcmosás vagy borotválkozás közben is érezhető egy csomó.

Akut lefolyású rosszindulatú daganatok esetén az arcideg lebénulhat, a nyirokcsomók hirtelen megnagyobbodhatnak, vagy fájdalmat érezhet, pl. nyálpangás okozta. Egyes rákos megbetegedések nyelési zavarokat is okozhatnak.

A nyálmirigy daganatok diagnosztizálása magában foglalja az ultrahangot, a számítógépes tomográfiát és a mágneses rezonancia képalkotást. Emellett az ultrahanggal vezérelt finomtűs biopszia is fontos, mivel lehetővé teszi a daganat rosszindulatúságának mértékét.

Autoimmun betegségek okozta nyálmirigy-betegségek

Egyes autoimmun betegségek következtében a nyálmirigyek működése zavart okoz. Ez a helyzet például a Sjorgen-szindrómában, amely egy krónikus, szisztémás és autoimmun betegség, amely az endokrin mirigyek – elsősorban a könny- és nyálmirigyek – pusztulásával jár.

Ez a betegség a szem fokozatos kiszáradását, irritációját, kötőhártya-gyulladását és szaruhártya fekélyesedését, a nyálmirigyek esetében pedig a nyálelválasztás fokozatos csökkenését eredményezi, amit például túlzott szájszárazság kísér.

A betegség során a nyálmirigyek megnagyobbodnak, különösen a parotisban, de a beteg nem érez fájdalmat. Annak megállapításához, hogy a nyálmirigyek működésének Sjorgen-szindróma miatti zavaráról van szó, el kell végezni a nyálmirigyek ultrahangját biopsziával, valamint specifikus ANA antitestek vizsgálatát

Nyálmirigy betegségeinek kezelése

A nyálmirigyek minden betegsége megköveteli a fül-orr-gégész konzultációját. De a leggyorsabb konzultációra olyan akut gyulladás esetén van szükség, amelyet tályog kísér, ahol antibiotikus kezelésre van szükség.

A nyálmirigy visszatérő gyulladása esetén a kezelés fájdalomcsillapítók beadására, a szájhigiénia gondozására, a nyálmirigyek masszírozására korlátozódik a nyálkiválasztás serkentésére. Csak a gyulladás súlyosbodása esetén adnak antibiotikumot. A mumpsz kezelése általában tüneti jellegű, beleértve a fájdalomcsillapítók vagy lázcsillapítók beadását és a hidratáltság fenntartását.

Nyálköveknél a kezelési mód kiválasztása a kő méretétől és elhelyezkedésétől függ. Ha kis kővel van dolgunk, akkor konzervatív kezelés alkalmazható - a nyálmirigy csatorna klórhexidin oldattal történő átöblítése. Ezenkívül a pácienst diétába vezetik becélja a nyáltermelés serkentése, valamint a mennyiségének növelésére irányuló intézkedések beadása.

Néha így lehet magától kiöblíteni a követ. Ha a fájdalom formájában jelentkező tünetek jelentősek, akkor görcsoldó és gyulladáscsökkentő szereket is adnak, de ilyenkor egy sebészi beavatkozást is mérlegelnek, amely a kövek eltávolítását jelenti a csatornából. A lézersugárzás a kis átmérőjű kövek kezelésében is hasznos lehet.

A nyálmirigyrák kezelése mindig magában foglalja a daganat műtéti eltávolítását. Rosszindulatú daganatok esetén azonban nagyobb margóval kimetszik, és eltávolítják a környező nyirokcsomókat. A kezelést sugárterápia egészíti ki

A Sjorgen-szindróma által okozott nyálzavarok kezelése mindig konzervatív. Nyálfolyást fokozó készítményeket használnak, javasolt a rágógumi rágása és a megfelelő hidratáltság biztosítása. Ezenkívül a páciensnek rendkívüli gondot kell fordítania a szájüreg higiéniájára

Kategória:

ENT