A jóindulatú paroxizmális torticollis egy neurológiai rendellenesség, amely nem igényel kezelést, és önmagától elmúlik. Fontos azonban, hogy helyesen diagnosztizálják, mert a gyermek jellegzetes fejbillentésének más okai is lehetnek.

A jóindulatú paroxizmális torticollisegy ritka rendellenesség, amely csecsemőknél és kisgyermekeknél 5 éves korig fordul elő, főleg lányoknál. Etiológiája nem teljesen ismert, de gyanítható, hogy a migrén egy fajtája lehet. Az enyhe paroxizmális torticollis sok gyermekkori epizódja migréntől szenved felnőtt életében. Azt is érdemes hozzátenni, hogy ez a rendellenesség általában családokban fordul elő. Mit tudunk még a jóindulatú paroxizmális torticollisról gyermekeknél? Talán a labirintus a felelős ennek a tünetnek a kialakulásáért, mert a mozgási betegség gyakran együtt jár a torticollissal. A torticollis a paroxizmális diszkinézia első stádiuma is lehet, egy olyan állapot, amelyet az akaratlan mozgások rövid epizódjai jellemeznek.

Enyhe paroxizmális gyermekkori torticollis tünetei

Első pillantásra a torticollis felismerhető a fej oldalirányú dőléséről és az áll e dőlésszöggel ellentétes irányú forgásáról. Egy ilyen helyzet néhány hónapos babánál és minden bemondó jelzés nélkül is előfordulhat - hirtelen, azaz rohamosan, ahogy a neve is sugallja. Néha eltart egy ideig, néhány percig, egy óráig, de van, hogy napokig tart, és havonta többször is megismétlődik. Ezenkívül a következők fordulhatnak elő:

  • hányás
  • ataxia (a test koordinációjának zavarai, általában egyoldalú)
  • sápadtság
  • egyoldalú izom hipotenzió (izomgyengeség)
  • fényérzékenység, félszem könnyezés
  • apátia, álmosság
  • általános rossz közérzet, ingerlékenység

A gyermek fejének „kiegyenesedésére” tett kísérletek fájdalmat és sírást okoznak.

Jóindulatú paroxizmális torticollis diagnózisa gyermekeknél

Ennek a rendellenességnek az a jellemzője, hogy a torticollis rohamai között végzett neurológiai vizsgálatok helyes eredményeket adnak. És mivel az állapot enyhe, átmeneti és nem bonyolult, az invazív vizsgálat nem javasolt.

Csak abban az esetben, ha fennáll annak a gyanúja, hogy a jóindulatú, paroxizmális torticollistól eltérő betegséggel állunk szemben – pl. egy daganat a koponya hátsó részén,a szemgolyó külső izomzatának bénulása, Sandifer-szindróma vagy epilepsziás rohamok, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak – a diagnosztikát ki kell terjeszteni. Ezután végrehajtja:

  • a fej és a nyaki gerinc képalkotó vizsgálata (számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás)
  • elektroencefalogram (EEG)
  • szemészeti vizsgálatok
  • fül-orr-gégészeti vizsgálatok

Mi a teendő, ha gyermeke enyhe paroxizmális torticollisban szenved

Semmiképpen ne tedd a babát a megfelelő pozícióba, és erővel egyenesítsd ki, de egy gyengéd masszázst egyedül is végezhetsz. Egy kisgyereket irritál az, ami a testével történik, mert például nem tud a játékokért nyúlni vagy a kezében tartani. Ezután segíteni kell neki, és különféle nehéz tevékenységeket kell elősegíteni. Ha a torticollist fájdalom kíséri, fájdalomcsillapítót adunk. A torticollis első epizódját jelenteni kell egy gyermekorvosnak, hogy kizárjon egy másik betegséget. Az orvos neurológiai konzultációt is elrendel.

Prognózis

A jóindulatú paroxizmális torticollis olyan rendellenesség, amelyet nem lehet kezelni. Spontán megoldódik a gyermek 5 éves kora előtt. Míg eleinte a torticollis rohamok gyakoriak és intenzívek lehetnek, idővel ritkábbak és kevésbé fájdalmasak lesznek. Sajnos a beteg későbbi életében migrént okozhat.

Kategória:

Neurológia