A tífusz, más néven tífusz, tífusz, korábban halálos áldozatok száma volt, ma ritka betegség. Megjelenik Ázsia, Afrika és Dél-Amerika szegény országaiban, de időnként az ún civilizált világban, olyan környezetben, amelynek nincs sok köze a higiéniához. Hogyan nyilvánul meg a tífusz, súlyos betegség-e és mi a kezelése?

Foltos tífuszvagyfoltos tífuszvagykiütéses tífuszzoonózis, azaz állatkert Fertőző betegség, ma nagyon ritka.Rickettsia prowazekiibaktériumok okozzák, amelyek tetvek és bolhák által terjesztett rickettsiák. Az első világháború idején a tífuszjárvány 3 millió emberéletet követelt. Ma a civilizált országokban rendkívül ritka a betegség, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika szegény vidékein azonban még mindig évente több ezer eset fordul elő. Európában az utolsó megbetegedési eseteket az 1960-as években jegyezték fel. A tífusz 1971-ben lekerült az ún karantén betegségek.

A tífusznak két típusa van:

  • Európai foltos tífusz- emberi tetvek, különösen ruhatetvek (ritkábban fejtetvek) terjesztik, ami járványhoz, az ún. járvány
  • patkányfoltos tífusz- bolhák által terjesztett és endemikus (helyi). Ebben az esetben a rickettsiákat patkányokon és egereken lévő bolhák terjesztik.

Hogyan fertőződhet meg a tífusz?

A riketsiák porozitást okoznak a tetvekben és bolhákban az emésztőrendszerben, és felgyorsítják elpusztulásukat. A beteg rovarok székletükkel és hányással választják ki a baktériumokat. Ha egy ilyen parazitákkal fertőzött személy megvakarja magát, elkezdi dörzsölni a bőrön a szervezetbe jutó méreganyagokat. A bolhák és a tetvek vérszívás közben is megfertőzik az embert. A rickettsiák még a ruházaton is fertőzőek maradnak 2-3 hétig.

Megéri tudni

Tífusz elleni védőoltások

Vannak olyan védőoltások, amelyek védenek a tífusz ellen – turistáknak kifejezetten ajánlottak. A tífusz elleni vakcinát egy lengyel biológus találta fel Lvivből.Rudolf Stefan Weigl, az 1920-as években, így több ezer életet mentett meg. Az oltással kapcsolatos munkája, amely főleg koncentrációs táborokban zajlik, az egyik legérdekesebb az orvostudomány történetében.

Foltos tífusz: tünetek

A tífusz a kis artériák és kapillárisok károsodását okozza, ami a központi idegrendszer, a vesék, a mellékvesék és a szív károsodásához vezet. Az orvos egyértelműen megnagyobbodott májat és lépet érezhet. A betegség lappangási ideje körülbelül 1-2 hét, és ezt követően a következők jelennek meg:

  • 40 Celsius fok körüli láz, nehéz legyőzni
  • hidegrázás
  • delírium
  • fejfájás
  • általános bontás
  • kimerültnek érzi magát
  • makula, papuláris kiütés megjelenése az 5-6. napon, amely vérzéses kiütéssé válik
  • tudatzavarok (izgalom, hallucinációk, szédülés)
  • mentális zavarok
  • hányinger
  • hányás (inkább patkánytífusz esetén)
  • fokozott szomjúság
  • szív rendellenességek
  • alacsony vérnyomás
  • köhögés
  • fotofóbia (inkább járványos tífusz esetén)
Megéri tudni

Egy tífuszos eset jövőbeli immunitást ad erre a betegségre, az ún. fertőző immunitás. Egyes, valamilyen okból károsodott immunrendszerű embereknél, valamint időseknél késői visszaesések jelentkezhetnek – néhány, tucat vagy akár több tucat évvel a betegség kezdete után. Ezek a visszaesések azonban nem olyan súlyosak, a betegség sokkal enyhébb, a kiütések csekélyek és ritkán vérzésesek, a mérgezés is enyhe vagy hiányzik. A diagnózist vérvizsgálat igazolja. A láz körülbelül 7-11 napig tart. A halálozás 1-2%.

Foltos tífusz: diagnózis és kezelés

A diagnózis felállítása a beteg tünetei és a közösségi anamnézis alapján történik (a tífusz előfordulhat pl. hajléktalanoknál), a megerősítés pedig szerológiai vizsgálat alapján történik. A kezelést fertőzőkórházban kell végezni, és a beteg elkülönítéséből, rickettsiás kemoterápiából és antibiotikum-terápiából áll, amely két nap elteltével csökkenti a lázat, visszahúzza a betegséget és csökkenti a szövődmények kockázatát, valamint csökkenti a mortalitást.

A tífusz kezelésére használt antibiotikumok főként tetraciklinek, mint például a doxiciklin és a kloramfenikol. A betegeket lázcsillapító és vérkeringést és szívműködést javító fájdalomcsillapítókkal, valamint zöldségekben, gyümölcsökben, fehér húsban és tejtermékekben gazdag étrenddel is segítik. Előtt és utánétkezés után ajánlatos klórchinaldinnal öblíteni a szájat.

Hűsítő fürdők (kb. 35-36 C) kálium-permanganát hozzáadásával és a betegszoba hőmérsékletének 17 C körüli tartása hasznosak. Az egerek a betegek mindennapi környezetében is (azaz fertőtlenítés, fertőtlenítés) és a járványkitörések deratizálása). Az azonnali kezelésben részesülő betegeknek jó esélyük van a teljes gyógyulásra.

A kezeletlen embereknél a halálozási arány sajnos magas - 10-60 százalékot tesz ki, bár ez elsősorban a járványos változatra vonatkozik. A kezeletlen patkányfoltos tífusz a betegek körülbelül 2 százalékának halálával végződik. A gyerekek jobban tolerálják a tífuszt, itt a halálozási arány nem haladja meg a néhány százalékot, de az időseknél, időseknél ez a 25 százalék. A 60 év feletti betegeknél a legnagyobb a halál kockázata.

Foltos tífusz: szövődmények

A következő szövődmények léphetnek fel a tífusz lefolyása következtében:

  • a végtagok gangrénája, amelyet az erekben képződő vérrögök okoznak
  • felfekvés (helyzetet kell változtatni, ha erő nélkül fekszel)
  • thrombophlebitis
  • másodlagos tüdőgyulladás
  • kiesési tüdőgyulladás
  • mellhártyagyulladás
  • vesegyulladás
  • Q-láz – tünetek és kezelés
  • Mit fertőzhet meg egy macska? Milyen betegségeket terjesztenek a macskák?
  • Kullancsok által terjesztett betegségek: Lyme-kór, babesiosis, bartonellosis, TBE és mások
A szerzőrőlUler MártaEgészségre, szépségre és pszichológiára szakosodott újságíró. Végzettsége szerint diétás terapeuta is. Érdeklődési köre az orvostudomány, a gyógynövény-gyógyászat, a jóga, a vegetáriánus konyha és a macskák. Két fiú édesanyja vagyok - egy 10 éves és egy 6 hónapos.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Fertőző betegségek