Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A provokációs tesztek célja, hogy ellenőrizzék a szervezet különböző külső tényezőkre, például allergénekre, vegyszerekre, alacsony hőmérsékletre vagy testmozgásra adott válaszát. A módszer az allergia diagnosztizálására használható. Az ilyen típusú vizsgálatot az anafilaxiás reakció veszélye miatt szigorúan allergológusnak kell felügyelnie. Mik azok a provokációs tesztek? Hogyan készüljünk fel a vizsgára?

Tartalom:

  1. Provokációs tesztek - jelzések
  2. Provokációs tesztek - ellenjavallatok
  3. Élelmiszer-próbafutás
  4. Intranazális provokációs tesztek tanfolyama
  5. Kötőhártya provokációs tesztek menete
  6. Provokációs tesztek - tesztekre való felkészülés
  7. Provokatív tesztelés - komplikációk

A provokációs tesztekkis mennyiségű anyag bejuttatását jelentik a páciens szervezetébe, ami betegség tüneteit okozhatja. Az ilyen teszteket időnként alkalmazzák az allergiák diagnosztizálására, de nem ezek az elsődleges módszerek. Az allergiás provokációs tesztek során a pácienst szenzibilizáló szerrel kezelik. Ez a lehetséges allergénnel kapcsolatos helyi vagy általános testreakció értékelésére szolgál.

Az anyag alkalmazási helye miatt a következő mintákat különböztetjük meg:

  • orr,
  • kötőhártya,
  • étel,
  • hörgő.

Provokációs tesztek - jelzések

Provokációs teszteket végeznek, hogy megtalálják azt a tényezőt, amely a betegség tüneteit okozza egy betegben. Az ilyen típusú vizsgálatokat az asztma diagnosztizálására végzik, ha a klinikai kép nem egyértelmű

A provokációs kísérleteket a farmakoterápia és az immunterápia hatékonyságának meghatározására is használják. Gyakori az ilyen típusú vizsgálatok elvégzése a foglalkozási kockázattal kapcsolatos allergiák diagnosztizálásában is.

Provokációs tesztek - ellenjavallatok

A provokációs tesztek során az allergénnek való kitettség a páciens egészségi állapotának súlyosbodásához vezethet. A vizsgálat lehetséges legveszélyesebb következménye az anafilaxiás sokk, amely potenciálisan életveszélyes.

Ezért provokációs tesztek nem lehetnekolyan személyek esetében, akiknél nagy az egészségkárosodás kockázata allergén anyaggal való érintkezés után

Ezenkívül a provokációs kísérletek ellenjavallt olyan betegeknél, akik:

  • a múltban súlyos anafilaxiás reakciója volt,
  • akut betegség tüneteit mutatják,
  • fertőzött,
  • terhes.

Élelmiszer-próbafutás

Az élelmiszer-provokációs teszteket általában akkor végezzük, ha az élelmiszer összetevőivel szembeni túlérzékenység gyanúja merül fel. Ilyen helyzetekben a páciensnek eliminációs diétát kell követnie a vizsgálat előtt 10-14 napig.

Ezután olyan ételt kapnak, amely káros reakciót válthat ki. Egyes esetekben az egészségügyi szakember javasolhatja a gyomor-bélrendszeri provokációs teszt elvégzését kórházi környezetben.

Az etetési teszt részeként ajaktesztet is végezhet. Ez magában foglalja a potenciális allergén nyelv alá vagy szájba történő bejuttatását. Kb. 1 perc elteltével a páciensnek ki kell köpnie a mintát

Ezután a szakember felméri a helyi reakciókat az anyaggal való érintkezés után. Ha allergénnel van dolgunk, ajakduzzanat, égés vagy viszketés léphet fel.

Intranazális provokációs tesztek tanfolyama

Az orr-kihívás teszt értékeli az orrnyálkahártya reakcióját az allergénnel való érintkezésre. A tesztet általában a bőrtesztek vagy az IgE antitest-meghatározás után kapott adatok mellett használják. A vizsgálati eredmények fontosak a foglalkozási allergiák diagnosztizálásában. A kezelés hatékonysága nazális provokációs tesztekkel is nyomon követhető

A provokációs tesztet csak szakorvos felügyelete mellett végezzük. Ez a mellékhatások kockázata miatt fontos.

A vizsgálatot inert anyagot tartalmazó kontrollmintával kell kezdeni. Az orrreakciót 15 perc elteltével határozzuk meg. Ezután kerül sor a tényleges tesztre, amely során potenciális allergént visznek fel a nyálkahártyára

15-30 perc elteltével az orvos újraértékeli az orr állapotát. A beteg önértékelése a tüsszögések gyakorisága, a viszketés intenzitása és a váladék mennyisége alapján szintén fontos a diagnózishoz

Intranazális provokációs tesztek tanfolyama

A kötőhártya provokációs teszt során potenciális allergént fecskendeznek be a páciens egyik szemének kötőhártya tasakjába. A megadott idő letelte után a szakember értékeli az olyan reakciókat, mint a könnyezés, viszketés és duzzanat. A leírt tüneteket összehasonlítjuk a ben előfordulókkala kiváltatlan szemen belül.

Kötőhártya provokációs tesztek menete

A hörgő provokációs tesztek során a potenciálisan hörgőgörcsöt okozó anyagokat belélegezve adják be. A reakciókat spirometriával értékeljük.

A teszt meghatározza a hörgők túlérzékenységét, amely az asztma jellegzetes jellemzője. Néha stressztesztet is végeznek.

Provokációs tesztek - tesztekre való felkészülés

Bizonyos gyógyszereket le kell állítani a provokációs tesztek elvégzéséhez. Ez különösen igaz az allergiaellenes anyagokra, a szteroidokra és egyes antidepresszánsokra. A gyógyszeres kezelés leállítására vonatkozó ajánlások eltérőek lehetnek. Ezért kövesse a szakorvosa által adott tájékoztatást.

Provokatív tesztelés - komplikációk

A provokációs teszt hatására az allergiás betegség súlyosbodhat. Bár a vizsgálat során fellépő heves mellékhatások nagyon ritkák, veszélyesek lehetnek a páciensre. A lehetséges legsúlyosabb szövődmény az anafilaxiás sokk. Veszélyt jelent a válaszadó egészségére és életére.

A vizsgálathoz kapcsolódó mellékhatások minimalizálása érdekében a vizsgálat elvégzése előtt alapos osztályozást kell végezni, hogy felmérjék a beteget érintő kockázatot. Biztonsági okokból provokatív kísérletekre csak allergiára szakosodott egészségügyi intézményekben kerülhet sor.

  • Allergiás vizsgálatok - indikációk, típusok, futásteljesítmény
  • Allergiás vérvizsgálatok - indikációk, lefolyás, eredmények
  • Allergén-specifikus IgE az allergia diagnózisában
A szerzőrőlSara Janowska, MA gyógyszerészA Lublini Orvostudományi Egyetemen és a Białystoki Biotechnológiai Intézetben interdiszciplináris doktori tanulmányokat folytató PhD hallgató a Lublini Orvostudományi Egyetemen és a Biotechnológiai Intézetben. Mesterdiplomát szerzett a gyógyszerbotanika szakterületén húsz mohafajból nyert kivonatok antioxidáns tulajdonságairól. Jelenleg kutatómunkája során új rákellenes anyagok szintézisével, tulajdonságaik rákos sejtvonalakon történő vizsgálatával foglalkozik. Két évig gyógyszerészmesterként dolgozott egy nyitott gyógyszertárban.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Allergia