A színvakság a retina rendellenes szerkezetéből eredő, örökletes szemhiba. Szinte kizárólag a férfiakat érinti. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a színvakság egyáltalán nem lát semmilyen színt, a színvakságot pedig színvakságnak nevezik. Eközben a színvakítók legtöbbször nem ismerik fel a zöld színt, vagy összekeverik a piros színnel.
A színvakság látási hibaJohn D alton angol kémikus és fizikusról nevezték el, aki észrevette, hogy bizonyos színeket másképp érzékel más emberek: a zöld tárgyakat vörösnek látja. D alton leírta látássérülését, de egyik kortársa sem tudta megmagyarázni, miért. Csak az 1994-ben a London Institute of Ophthalmology-ban végzett kutatás mutatta ki, hogy a színek megkülönböztetésének zavarait a retina hibás szerkezete okozta, azaz nem tartalmazta a vörös szín látásáért felelős három fotoreceptor egyikét.
Színvakság: okai
A színvakság a legtöbb esetben öröklött örökletes betegség. A színvakság kialakulásáért felelős gén az X kromoszómán található, a genetikai kódban a férfiaknak csak egy X (XY) kromoszómája van, míg a nőstényeknek kettő (XX). Ezért a férfiaknak gyakrabban vannak problémái a zöld és a piros szín felismerésével. Becslések szerint minden nyolcadik férfinál lehet ez a hiba, míg százból egy nő színtévesztő. Előfordul, hogy egy gyermeknél színvakságot diagnosztizálnak, és a szülők csak olyan betegség hordozói, amely nem nyilvánul meg náluk. Esetenként színvakság léphet fel baleset vagy fejsérülés után, amikor a látóideg vagy a retina megsérül. Ez lehet bizonyos gyógyszerek és vegyszerek mellékhatása, valamint krónikus betegségek, például cukorbetegség. Ilyen helyzetekben a szerzett színvaksággal foglalkozunk.
A színvakság típusai
Néha a betegség tünetei enyhék, és a beteg nem veszi észre, hogy színvak. A színvakságnak számos fajtája van, amely színlátási problémákat okozhat. A leggyakoribb a dikromatizmus (amikor valamelyik fotoreceptor hiányzik). Az ilyen személy nem ismeri fel teljesen a vöröset vagy a zöldet. Trichromatizmus esetén különbségek vannak a retinában lévő kúpok érzékenységében, együttviszont csökkenti az egyik szín telítettségét. A legkeményebb fajta, szerencsére nagyon ritkán fordul elő, a monokromatizmus. A fehéren és a feketén kívül a színvak semmilyen más színt nem különböztet meg.
Színvakság: diagnózis
Néha a színek megkülönböztetésének hiánya észrevehető a gyermekkel való játék közben. Általában azonban a színvakságot rendszeres szemészeti vizsgálatok során diagnosztizálják, mivel a színvaknak általában nincs egyéb látásproblémája. A diagnózishoz speciális grafikus tesztet használnak. Leggyakrabban ezek az ún Ishihara táblái. Olyan számokat jelölnek, amelyek adott színű kis körökből állnak egy eltérő színű körökből álló háttéren. Mindegyik szemet külön vizsgálják. Egy egészséges ember jól olvassa a számokat, a színvak nem. Ha pontosabb vizsgálatokra van szükség, egy anomaloszkópnak nevezett műszert használnak. A páciens feladata két szín összehasonlítása
Színvakság: kezelés
Nincs olyan módszer, amely teljesen meg tudná gyógyítani a veleszületett színvakságot. A színzavarokat speciális korrekciós lencsékkel ellátott szemüveggel lehet korrigálni. Lehetővé teszik a vörös, zöld és származékok megtekintését. Ez a lehetőség csak a részleges színvakságban szenvedőkre vonatkozik. A közelmúltban az orvosvilág terjesztett információkat a színvakság génterápia segítségével történő kezelésének lehetőségéről, és a majmok látási képessége helyreállt. Talán a színvakság gének segítségével történő kezelése lesz a szemészet jövője.
FontosA színvakság nem életveszélyes, de fontos a betegség felismerése, mivel egyes szakmák – pl. sofőr, pilóta, mozdonyvezető – teljesítését akadályozza. A színvakítók különösen veszélyesek lehetnek a forgalomban. A távolról jól látó személyek észreveszik a jelzőfények fényét. A színvak emberben ezek a színek eggyé olvadnak, ezért előfordulnak balesetek, amelyeket a szemafor piros lámpája ellenére a sínekbe futás okoz. Egy másik probléma, hogy a színvak nem észlelheti a vért a székletében vagy a vizeletében, ami számos súlyos betegség tünete.