A jövőbeli nyugdíjainkkal kapcsolatos viták hónapok óta tartanak. Ismeretes, hogy a rendszeren változtatni kell, de aggasztó a nyugdíjkorhatár 67 évre emelésére vonatkozó javaslat. Lehet-e még eredményes a munkában egy ennyi idős ember? Fizikai és lelki állapota lehetővé teszi-e ezt számára?
Elméletilegemberi testúgy van programozva, hogy akár 120 évig is működjön. Maegy európaivárható élettartama 80 év, de még mindig növekszik. Nehéz elhinni, hogy a 20. század elején még 50 éves volt. Ez a fejlődés elsősorban a dinamikusan fejlődő orvostudománynak és az egyre hatékonyabb kezelési módoknak köszönhető. Ez annak a hatása is, hogy a társadalmakban egyre jobban tudatosul, hogy az egészség és a várható élettartam nagymértékben függ az ember életmódjától. Ismerjük a racionális táplálkozás, a megelőző vizsgálatok és a fizikai aktivitás fontosságát. Fontos, hogy ezt a tudást egyre többen használják a gyakorlatban. Ez eredményeket hoz: tovább élnek, tovább érzik magukat fiatalnak és… tovább dolgoznak. Ez a tendencia minden fejlett országban érvényesül, Lengyelországban pedig …
Régi 50 év felett
A római időkben a 35 éves férfi idős ember volt. Ma társadalmi és szociológiai értelemben a 70 év körüli személyt definiálják. De vannak, akik sokkal korábban érzik magukat öregnek és fáradtnak, és csak egy dologra vágynak: pihenésre. Sok ilyen ember van Lengyelországban. A tizenkilencedik század közepéhez képest ma átlagosan 40 évvel élünk tovább. 1950-55 között egy lengyel átlagosan 58,6, egy lengyel 64,2 évet élt. Jelenleg a hölgyek átlagosan 79,4 évet élnek, a férfiak pedig 71,1 évet. Egy statisztikai pólus élettartamának meghosszabbítása nem jelenti a szakmai tevékenység fenntartását (bővebben a szemközti diagramon). Az EU-országok közül azokhoz az országokhoz tartozunk, ahol az 55-64 évesek az összes foglalkoztatott létszámában mindössze 26,9%-ot tesznek ki. Más országokban az idősek sokkal hosszabb ideje dolgoznak munkaviszonyban. Például 68,9 százalék Svédországban dolgozik. 55 és 64 év közöttiek, Dániában 60,2%, Csehországban 42,3%, Németországban 39,3%. A szlovákok (24,6%) és a szlovének (22,1%) szakmailag kevésbé aktívak, mint a lengyelek. Lengyelország is azon országok közé tartozik, ahol a férfiak és a nők is abbahagyják a munkát a nyugdíjkorhatár elérése előtt – a nők átlagosan kb.58, a férfiak pedig 59 körül. Leggyakrabban rossz egészségi állapot vagy nehéz munkakörülmények okozzák. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Lengyelországban több mint félmillió ember dolgozik veszélyben, vagyis olyan körülmények között, amelyek túllépik például a megengedett zajszintet. A szakértők becslése szerint azonban (és ezt az Európai Biztonsági és Egészségügyi Ügynökség is megerősíti) legalább négyszer annyi ember dolgozik veszélyes körülmények között. Csak 2010-ben a ZUS körülbelül 5 milliárd PLN-t költött nyugdíjra és a nem megfelelő munkakörülmények miatti kompenzációkra.
FontosA képzett emberek tovább aktívak
A brémai Szociálpolitikai Központ (Németország) kutatása azt mutatja, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkezők 8-10 évvel tovább élnek, mint a végzettséggel nem rendelkezők. Ide tartozik többek között jobb társadalmi helyzet, magasabb jövedelem. Ez alól kivételt képeznek az újságírók, vegyészek, művészek és pszichológusok, akik sokkal rövidebb életet élnek. A humanisták körében a korai halálozás kockázata 42 százalék. magasabb, mint az orvosok körében és 30 százalékkal. magasabb, mint az ügyvédek körében. Szakmailag is tovább maradnak aktívak.
Pólus: feltétel nélküli férfi
A szervezet öregedése a homeosztázis (a biológiai folyamatok önszabályozási képességének) elvesztéséhez vezet, ami fogékonyabbá tesz minket a betegségekre és a környezeti stresszre. A Łódźi Foglalkozási Orvostudományi Intézet tudósai kiszámolták, hogy 28 százalék. a munkavállalók komoly stresszt élnek át munkájukkal kapcsolatban. Mint ismeretes, számos szívbetegség, depresszió, krónikus fáradtság és a szervezet immunitásának jelentős csökkenése okozója, ami növeli a fertőző betegségekre és a rákos megbetegedésekre való hajlamot. A munka okozta stressz hátterében a munkáltató túlzott követelményei állnak, gyakran pszichés erőszak (mobbing), de a zaj, a magas hőmérséklet, amelyen dolgozni kell. Az Intézet adataiból az is kiderül, hogy a 2 hetes betegszabadság leggyakoribb oka a stressz. A NATPOL 2011-es kutatás azonban azt mutatja, hogy fizikailag sem vagyunk jó állapotban. Hazánk átlagos lakosának szíve 8-9 évvel idősebb, mint amennyit a rekordkor jelezne. Egyre többen szenvednek artériás hipertóniában (10,5 millió betegből 9,5 millió 18-79 év közötti). Az elhízott fiatalok száma szisztematikusan növekszik (2011-ben a nők 7,4%-a volt elhízott, 10 évvel korábban pedig csak 4,4%-a; míg az elhízott férfiak száma 5%-kal több). 33,5 százalékban a 18-34 évesek, vagyis minden harmadik lengyel fiatalnak túl magas a koleszterinszintje. A magas koleszterinszint okozta érelmeszesedés több mint 36 százalékát érinti. 40 év feletti férfiak - nemcsak a keringési rendszerüket, hanem az agyat is tönkreteszi. Bár az elmúlt 10 évben ez bedőltLengyelországban a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások száma még mindig az egyik legmagasabb Európában. Az okoktól függetlenül az átlagos 50+ lengyel egészségi állapota nem jó. A legtöbben krónikus betegségekben szenvednek, és ennek következményei vannak a foglalkoztatás területén.
Jobb fiatal, mint öreg munkás
Lengyelországban nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné a munkából a munkába való zökkenőmentes átmenetet. Egy ősi bányász valószínűleg nem talál munkát egy irodában, még akkor sem, ha rendelkezik megfelelő végzettséggel. Hasonló a helyzet más szakmákkal is. Van még egy probléma: jelenleg csak néhány munkáltató tiszteli a szakmai tapasztalatot és az évek során megszerzett tudást. Az 50 vagy 60 év felettiek azt mondják, hogy többé semmit sem fognak elérni. Leggyakrabban őket veszik figyelembe a foglalkoztatás csökkentése során. És akkor még nagyon magas végzettség mellett is nehezen tudnak elhelyezkedni. A munkaadók szívesebben alkalmaznak fiatalokat, mert úgy gondolják, hogy kevésbé lesznek betegek, agilisabbak, és gyakran kevésbé lesznek igényesek és minden körülmények között tudnak dolgozni. De a munkaadók hozzáállásának változását az 50 év felettiek foglalkoztatásához a demográfiai helyzet kényszeríti ki. A társadalom öregszik. A Polgári Fejlesztési Fórum beszámolója szerint a következő 10 évben több mint 2 millió fővel csökken a munkaképes korúak száma, és ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok száma is hasonló mértékben nő. A Központi Statisztikai Hivatal becslései szerint 15 év múlva minden negyedik pólus a 60-as években lesz. Ha az öregedés forgatókönyve valósággá válik, komoly gazdasági és társadalmi válsággal nézünk szembe.
FontosMit tesz velünk az idő?
Életmódunktól függően szerveink lassabban vagy gyorsabban elhasználódnak. Néhány változás azonban tőlünk függetlenül történik.
» Szív - a szívverések gyakorisága és az összehúzódás során kilökődő vér mennyisége fokozatosan csökken. Ez a bal kamra megvastagodásának és ezáltal kisebb összehúzódásának a hatása. A szövetek kevésbé jutnak oxigénnel telített vérhez, és ez az idegsejtek és az izomrostok kevésbé táplálását okozza.
» Az agy - 20 és 80 éves kor között az agy súlya 5-10%-kal csökken, mert az idegsejtek fokozatosan eltűnnek különböző területeken. A hippocampus - az a terület, ahol az információ átkerül a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába - akár 30 százalékot is veszíthet. A gondolkodási folyamatokért felelős homloklebeny tömegének csökkenése megnehezíti, hogy egyszerre több dologra összpontosítsunk
» Tüdők - 65 év felett élet, a tüdő felszíne körülbelül 20 százalékkal csökken A dohányosoknál a tüdőszövetnek csak 1/3-a működik. Ez a szövetek gyengébb oxigénellátását jelenti
» Izmok -a gyors összehúzódású izmok fokozatosan eltűnnek, ami csökkenti a mozgások mozgékonyságát
» Emésztőrendszer - a mirigyek egyre kevesebb nyálat termelnek, a bélperiszt altika gyengül. Ezért vannak több emésztési problémánk.
» Vesék - szerződés. Egy 60 évesnél 44 százalék. kevésbé hatékony, mint egy 20 évesnél, ami azt jelenti, hogy több méreganyag van a szervezetben
» Csontok és ízületek – 40 éves kor után olyan sejtek, amelyek a csontok elpusztítása (oszteoklasztok) aktívabbak, mint az őket alkotók (oszteoblasztok). A kalcium csökkenni kezd a csontokban. Az ízületet alkotó csontok végeit borító porcok lekopnak, mikrokárosodásokat és az ízületek merevségét okozva. Az inak és szalagok nem rendelkeznek kollagénnel, és kevésbé rugalmasak.
Életének fele nyugdíjas?
Nem kerüljük el a munkaévek meghosszabbítását, de nem kell félnünk tőle. Maciej Bukowski és Piotr Lewandowski, a Struktúrakutató Intézet munkatársai „Félni kell-e a nyugdíjkorhatár emelésétől” című munkájukban azt írják, hogy jelenleg a férfiak mintegy 55 százaléka szakmailag aktív. az életben, a nők pedig csak 45 százalékkal. Statisztikailag közel 10 évvel rövidebb ideig dolgozunk, mint más európaiak. Ha nem hosszabbítják meg a nyugdíjkorhatárt, 2030-ban a lengyel nők 60 százalékkal lesznek gazdaságilag inaktívak. élet. Ösztönző rendszerre van szükség. Az Európai Unió országaiban a nyugdíjkorhatár meghosszabbítását követően többféle kiváltság érvényesül. Finnországban és Belgiumban az öregségi nyugdíj egy része a munkáért járó keresettel párhuzamosan is lehívható. A munkavállaló számára fontosak az állami erőfeszítések is a munkaviszony folytonosságának megőrzésére, például az idősek oktatási programjaival, az életkor figyelembevételének tilalmával a munkaerő-toborzásnál, vagy olyan társadalmi kampányokkal, amelyek bizonyítják a nagy értéket (tudás, szakmai tapasztalat) idős emberek cégek számára. Lengyelországban – legalábbis egyelőre – semmi sem ösztönzi a nyugdíjba vonulás halogatását. Többek között megy o a nyugellátás egy részének korai lehívásának lehetősége és mindenki számára a hosszabb egészségfejlesztési szabadsághoz való jog (ma már csak néhány szakmában van ilyen lehetőség). Ha azonban ilyen rendelkezéseket beépítenek a reformtervezetbe, akkor valószínűleg megszűnnek a társadalmi félelmek és tiltakozások a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban.
FontosMi lesz 28 év múlva?
Azok a lengyelek, akik ekkor lépnek nyugdíjkorhatárba (ma közelítik a 40. életévüket), nehéz helyzetbe kerülnek. Ez nem tealevelek olvasása, hanem a lengyelországi demográfiai helyzet komoly elemzése. A FOR (Civic Development Forum) jelentés a következő forgatókönyvet mutatja be: ha nem változtatunk semmit, 2030-ban 1 nyugdíjasra 2 munkaképes korú lesz, most 1:4 az arány. Eszközök,hogy - durván véve - majdnem kétszer kevesebb pénz jut nyugdíjra. A munkaügyi minisztérium a nyugdíjkorhatár évi három hónappal történő emelését javasolja. A projekt elfogadása esetén 28 év múlva - 2040-ben - a nők és férfiak 67 éves korukig dolgoznának, és 1 nyugdíjasra 3 dolgozó jutna. Még ilyen változások mellett is élesen érezni fogjuk a népesség elöregedésének hatásait.
Nyugdíjasok állást keresnek
És nem csak a szűkös nyugdíjkorhatár miatt. A munkahely elhagyása elsőre idillnek tűnik, a szabadság és a megkönnyebbülés érzését ad. Nem kell reggel felkelni, nem kell idegeskedni a főnök arcán. De sok esetben ez a nászút-szindróma nem tart túl sokáig. Azután a napirend hiányával, a túl sok szabadidővel, a kollégákkal való kapcsolattartás munkahelyi megszakadásával kapcsolatos problémák. Ezért a nyugdíjasok egyre gyakrabban keresnek olyan munkát, amely nem olyan kimerítő, nem teljes munkaidőben, de lehetővé teszi számukra, hogy fenntartsák pszichofizikai alkalmasságukat.
havi "Zdrowie"