Konfabuláció - a legegyszerűbb módja annak meghatározásának, hogy hamis emlékek jelennek meg az emberekben. Általában nem "extra" emlékek, hanem azért jönnek be, hogy kitöltsék a meglévő memóriahézagokat. Úgy tűnik, a konfabuláció tipikusan pszichiátriai probléma, de okai miatt valójában gyakrabban találkoznak vele a neurológusok. Olvassa el, mi is az a konfabuláció, és hogyan kell kezelni.
Tartalom:
- Konfabuláció: mi ez?
- Konfabuláció: okok
- Konfabuláció: kezelés
Konfabulációa kvalitatív memóriazavarok (paramnézia) csoportjába tartozik, és még pontosabb felosztásban a konfabulációkat állítólagos emlékként (pszeudomnézia) kezeljük. A memóriazavarok első leírása konfabuláció formájában 1889-ben jelent meg, szerzője Wiktor Korszakov orosz pszichiáter és neurológus volt. Ennek a problémának a neve a latinfabulariszóból származik, amely „beszélgetésnek” vagy „tündérmesenek” fordítható.
Már említettük, hogy a konfabulációk az állítólagos emlékek megjelenésével járó memóriazavarok csoportjába tartoznak. Általánosságban elmondható, hogy a konfabulációk a betegek emlékezeti hiányosságai miatt következnek be – a konfabuláció hamis emlék, melynek feladata az emberi emlékezet különböző „lyukak” kitöltése.
Konfabuláció: mi ez?
A konfabulációk különféle formákat ölthetnek. Például amikor arról kérdezik, hogy mit csinált tegnap, a beteg arról beszélhet, hogy jól érezte magát a tónál, miközben … egész nap otthon pihent.
A konfabuláció egy másik példája az a helyzet, amikor az embert megkérdezik, például, hogy a múltjától milyen eltávolodás tetszett neki a legjobban. A konfabuláló beteg ekkor azt válaszolhatja, hogy élete legcsodálatosabb utazása egy afrikai utazás volt, akár részletesen is elmesélheti, hogy milyen látnivalókat tapaszt alt ebben az országban, és ugyanakkor valójában… ilyen ember soha nem tudna tényleg menjen külföldre.
A konfabuláló beteg nem vezet szándékosan félre másokat, sőt - az ilyen személy nincs tudatában annak, hogy emlékei hamisak
Konfabulációk is állhatnakkülönböző emlékek csomói, de helytelenül reprodukálva (pl. egy szeretett személlyel egy évvel ezelőtt folytatott beszélgetést előző nap történt eseményként kezelhetjük).
Azonban természetükben teljesen fantasztikusak is lehetnek, mint a fent említett példában az utazásoknál, vagy például amikor egy jogosítvány nélküli ember szédülve mesélni kezdi, hogyan utazott autóban az utakon. sebesség a múltban.
A konfabulációnak két fő típusa van. Ezek közül az első és leggyakrabban előforduló provokált konfabulációk, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a betegnek feltesznek egy kérdést, és ő válaszol rá, de a kijelentésekben hamis emlékek vannak. Másrészt sokkal ritkábbak a spontán konfabulációk, amelyek során a beteg elkezdi magától elmondani hamis emlékeit.
Konfabuláció: okok
A betegek konfabulációt tapasztalhatnak számos különböző patológiában. Mindenekelőtt az emlékezeti rések hamis emlékekkel való kitöltése azoknál az embereknél fordul elő, akik olyan személyekben szenvednek, akik közvetlenül összefüggenek a memóriazavarokkal, például amnéziában, demenciában (például Alzheimer-kórban) vagy Korsakoff-szindrómában.
Egyéb agykárosodást okozó állapotok is konfabulációhoz vezethetnek. A konfabuláció okait különösen ott veszik figyelembe, ahol az agy jobb frontális lebenye és a corpus callosum struktúrái károsodnak.
Eddig nem említettük, valamint a hamis emlékek előfordulásának lehetséges okai a következők lehetnek:
- központi idegrendszer daganatai,
- fejsérülés,
- az agy fent említett struktúráit ellátó vérerek károsodása (pl. aneurizma szakadással kapcsolatos).
Néha konfabulációk olyan betegeknél is megjelennek, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek - ilyen helyzet különösen a skizofréniában szenvedőknél fordul elő. Gyerekeknél is találkozhat konfabulációkkal. Ebben a betegcsoportban azonban a hamis emlékek általában nem kapcsolódnak semmilyen betegség előfordulásához, hanem a gyermekek nem teljes memóriakontrolljából, valamint annak éretlenségéből erednek.
Konfabuláció: kezelés
Valójában maguk a konfabulációk nem kezelhetők - önmagukban nem betegség, hanem előfordulásuk a korábban említett betegségek valamelyikének tüneteként kezelhető. Emiatt a konfabulációt átélő betegeknél a legfontosabbazoknak az egyéneknek a kezelése, akik ehhez a memóriazavarhoz vezettek.
Például Korsakoff-szindrómás (krónikus alkoholfogyasztás okozta és B1-vitamin-hiányhoz társuló) betegeknél el kell kezdeni a vitaminhiány pótlását, valamint az alkoholtól való absztinencia fenntartását
Vannak esetek, amikor a beteg nem találja a konfabuláció okát. Ilyenkor lehetőség van az ún kognitív rehabilitáció (kognitív funkciók rehabilitációja), melynek köszönhetően nemcsak a páciens memóriájának működése javulhat, hanem a koncentrációs képessége, illetve a mozgáskoordinációja és a nyelvi készsége is javulhat
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.