A stroke utáni demencia tünetei az okától függenek. A stroke utáni demencia leggyakrabban érelváltozások következménye, de okozhatja az Alzheimer-kór is. Ezekben az esetekben nemcsak a tünetek különböznek, hanem a demencia kialakulásának természete is.
A stroke utáni demencia tüneteiaz okától függenek. A PSD leggyakrabban vaszkuláris elváltozások (ún. vaszkuláris demencia) vagy degeneratív elváltozások (ún. Alzheimer-kór) következménye. Ha a kognitív hiányt érbetegség okozza, és a demencia egyéb lehetséges okait kizárták, akkor feltételezhető, hogy a stroke utáni demencia vaszkuláris demencia. A kutatások szerint azonban az érrendszeri elváltozások gyakran együtt léteznek az Alzheimer-kórra jellemző degeneratív elváltozásokkal, ezért gyakran nehéz meghatározni.
Stroke utáni demencia – tünetek
Érrendszeri változások
A Binswanger-kór a vaszkuláris demenciák csoportjába tartozik. Jellemző rá a betegség hirtelen kialakulása, kezdetben a homloklebenyből származó tünetek dominanciájával: apátia, egyensúlyzavarok, gondolkodási folyamatok lelassulása, neurológiai hiányosságokkal járó végrehajtói funkciók zavarai, mint pl.:
- dysarthria (beszédzavar, amely a végrehajtó apparátus – nyelv, szájpadlás, garat, gége – működési zavarából ered)
- dysphagia (a táplálék nehéz átjutása a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba)
- járászavar
- egyensúlyhiány
- vizelet inkontinencia
- kóros nevetés vagy sírás
- parkinsonizmus izommerevség formájában
A vaszkuláris post-stroke demencia egy másik formája az agyi autoszomális domináns arteriopathia szubkortikális infarktusokkal és leukoencephalopathiával (CADASIL). A betegség legáltalánosabb klinikai megnyilvánulása a 40-50 éves kor között fellépő szubkortikális lacunaris stroke (a magok, a thalamus és a híd kisebb károsodása), amelyet 60 év körüli demencia követ, amely 90%-ban fordul elő. betegek halála előtt. A legtöbb esetben a demencia kialakulása hirtelen, utólagos agyvérzésekkel jár, a klinikai képben pedig aláássák a fent említettek. tünetek a homloklebenyekből ésmemóriazavar. A kísérő tünetek a növekvő neurológiai hiányosságok, főként:
- piramistünetek (fokozott feszültség, nagyon élénk reflexek, kóros tünetek, pl. Babinski)
- pszeudobulbáris tünetek (beszéd-, nyelési zavarok, fokozott palatális, garat- és mandibuláris reflexek)
- járászavar
- vizelet inkontinencia
A vaszkuláris demenciára jellemző módon a szenvedő viselkedése és személyisége viszonylag változatlan marad.
Degeneratív elváltozások (ún. Alzheimer-kór)
A demencia tüneteinek fokozatos kialakulása a stroke után egy degeneratív (Alzheimer-féle) folyamat jelenlétét jelzi. Ekkor jelentkeznek az Alzheimer-kórra jellemző tünetek, azaz memóriazavarok, hangulatváltozások, zavarok az ún. kognitív funkciók, azaz a koncentráció- és figyelemzavar, valamint a beszédproblémák. Az Alzheimer-kór későbbi szakaszaiban a viselkedés és a személyiség megváltozik, például a személy agresszívvá válhat.
Kognitív károsodás stroke után
A stroke utáni kognitív deficit profilja elsősorban az érkárosodás helyétől függ. Például a gyrus szögletes károsodása hirtelen fellépő szenzoros diszfáziaként, látás-térzavarként, memóriazavarként és agraphiaként (az írási képesség károsodása vagy teljes elvesztése) nyilvánul meg.
A kéreg alatti elváltozásokhoz kapcsolódó tünetegyüttes főként a következőkből áll: lassabb információfeldolgozási sebesség, végrehajtó funkciók hiánya és érzelmi labilitás. Ezeket a tüneteket kísérhetik a kérgi funkciók zavarai, azaz az olvasási, számolási, írási vagy gnóziás képesség zavarai, azaz a felismerés képessége.
Becslések szerint 3 hónappal a betegség kezdete után a válaszadók 61,7%-ánál jelentkezik legalább egy kognitív funkció károsodása, és a kognitív hiányosságok előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik. A leggyakoribb zavarok a memóriát, a tájékozódást, a nyelvi készségeket, a figyelmet, a konstrukciós és vizuális-térbeli képességeket, valamint a legkevésbé a végrehajtó funkciókat érintik.
Alapján: Klimkowicz-Morawiec A., Szczudlik A.,Post-stroke demencia , [in:]Demencia. Elmélet és gyakorlat , pp. szerkesztette Leszek J., Wrocław 2011