A betegnek joga van kórházat választani, és hozzátartozói jelen lenni a kezelés alatt. Ezeket a jogokat az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény szabályozza. Indokolt esetben orvosi konzultációt is kérhetünk
Minden betegnek joga van kórházat választani azon kórházak közül, amelyek egészségügyi szolgáltatási szerződést kötöttek, ez az 1. sz. törvény 30. §-a alapján a közpénzből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokról. A kórházválasztás joga azonban korlátozott jog, amelyet egészségügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések határoznak meg. Ezért ez a szabályozás nem ad alapot a területileg elhelyezkedő egészségügyi ellátó egységben az ellátásra való jogosultság levezetésére, amint az a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság 2012. május 23-i II OSK 601/2012. Így a szolgáltatást igénybe vevő szabad kórházválasztáshoz való joga nem tartozik a Ptk.-ben szabályozott személyiségi jogok körébe. 23. A Łódź-i Fellebbviteli Bíróság 2009. október 9-i ítélete. I ACa 639 / 2009.
A betegnek joga van hozzátartozója jelenlétéhez
A kórházban lévő betegnek joga van személyes, telefonos vagy levelező kapcsolattartásra más emberekkel, nem csak az ugyanabban a kórházi szobában fekvő betegekkel, az egészségügyi személyzettel, de leginkább hozzátartozóival. A fenti rendelkezés bevezetése egyértelműen meghatározza a betegnek a szeretett személy jelenlétéhez való jogát. Ez a jelenlét nemcsak a kórházakra vagy az egész napos szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi egységekre korlátozódik, hanem az egészségügyi alapellátó egységekre is. A közeli személy jelenléte különösen indokolt a gyermekek egészségügyi ellátása során. A gyermek szüleinek, hozzátartozóinak, gondviselőinek jelenléte az, ami jelentősen befolyásolja magát a kezelési folyamatot, biztonságérzetet nyújt a gyermek számára. A betegek kórházi kezelés alatti hozzátartozói jelenlétéhez való joga magában foglalja az időseket és a betegeket is.
Lelkigondozáshoz való jog
A beteg szeretett személy jelenlétéhez való jogának tiszteletben tartásának másik formája a további ápoláshoz való joga, amely nem egészségügyi szolgáltatások nyújtásából áll, ideértve a terhesség, szülés és a betegnek nyújtott ellátást. gyermekágyi. Ráadásul az illető kórházban vanpontjában fogl alt rendelkezésből eredő lelkipásztori gondozásra jogosult. törvény, valamint a betegjogi ombudsman 36-38. Minden olyan betegnek, akit egészségügyi intézményben egész nap vagy a nap 24 órájában látnak el, joga van a vallásgyakorláshoz. Abban az esetben, ha a például kórházban tartózkodó beteg egészségi állapota megromlik, vagy élete veszélybe kerül, a kórház köteles biztosítani a kapcsolatot vallása papjával. A kórházakban, szanatóriumokban és idősotthonokban végzett vallási szolgálatok alkotmányos alapjainak megfelelően a vallásszabadsághoz való jog magában foglalja a vallási szolgálat azon helyeken való használatának jogát is, ahol a hívő tartózkodik. Ezenkívül a Szentszék és a Lengyel Köztársaság között 1993. július 28-án létrejött Konkordátum (Jogi Közlöny, 1998, 51. sz., 318. tétel) egyértelműen kimondja, hogy a Lengyel Köztársaság köteles biztosítani a vallási szolgálat teljesítésének feltételeit. gyakorlatok, vallási szolgáltatások igénybevétele, büntetés-végrehajtási, oktatási, rehabilitációs, egészségügyi és szociális intézményekben tartózkodók. Ezek a személyek különösen lehetőséget kapnak a szentmisén való részvételre. vasárnap és ünnepnapokon, valamint katekéziseken és lelkigyakorlatokon, valamint egyéni istentiszteletek igénybevételével. Más felekezetekkel kapcsolatban ezeket a kérdéseket egyedi törvények szabályozzák, amelyek meghatározzák az állam viszonyulását más egyházakhoz és vallási egyesületekhez. Ezek a törvények garanciákat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a hívek betartják a vallási gyakorlatokat.
A törvény lehetővé teszi az orvosi konzílium összehívását
Érdemes hangsúlyozni, hogy a kórházban a betegnek joga van azt követelni, hogy az egészségügyi szolgáltatást végző orvos konzultáljon egy másik orvossal, vagy hívjon össze orvosi konzíliumot. Hasonlóképpen ez a probléma vonatkozik a nővérre vagy a szülésznőre. Az orvos megtagadhatja az orvosi konzultáció összehívását vagy kikérheti más orvos véleményét, ha úgy ítéli meg, hogy a beteg kérelme megalapozatlan. Az ápolónő vagy a szülésznő visszautasítása hasonló. Az orvos, a nővér vagy a szülésznő békéltetésének minden megtagadását azonban fel kell jegyezni az orvosi nyilvántartásba, amelybe a betegnek joga van betekinteni.
Jogalap:
a betegjogi törvényről és a betegjogi ombudsmanról (J. Közlöny 2012. évi 159. tétel)
Törvény a közpénzből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokról (Hivatalos Közlöny 2008. 164. sz., 1027. tétel, módosított)