A poszttrombotikus szindróma meglehetősen gyakori egészségügyi probléma, amely a mélyvénás trombózis (DVT) krónikus szövődménye. Becslések szerint a trombózisos epizódot követően a betegek 23-60%-ánál 2 éven belül vénás elégtelenségből eredő tünetek jelentkeznek. A poszttrombotikus szindróma, akárcsak maga a trombózis, elsősorban az alsó végtagokat érinti.

A poszttrombotikus szindróma (PTS) különböző keringési problémák szövődménye lehet az alsó végtagokban, de leggyakrabban a mélyvénás trombózis (DVT) szövődményeként diagnosztizálják. Fontos, hogy a thromboticus szindróma tünetei hónapokkal vagy akár évekkel később is megjelenhetnek.

Posttrombotikus szindróma: okai

A poszttrombotikus szindróma pontos oka nem tisztázott. Ez azonban kétségtelenül megmutatkozik a mélyvénás rendszer – az alsó végtagokból a szív felé vezető erek – károsodásában és hatástalanságában

Feltételezik, hogy az elsődleges kiváltó tényező a vérrög tökéletlen feloldódása, amely szerveződésével és fibrotikussá válásával tartósan korlátozhatja a vénás ér átjárhatóságát

Az egyik hipotézis a vénás billentyűrendszer trombózis-másodlagos károsodása, melynek elsődleges feladata a vér reflux megelőzése

Ennek a rendellenességnek az etiológiája összetett, de a szindróma tüneteit az alsó végtagok vérellátásának zavara okozza.

Az eredmény megnövekedett nyomás a vénás keringésben, ami károsítja a kis ereket és a környező szöveteket.

Posttrombotikus szindróma: tünetek

A poszttrombotikus szindróma tünetei igen változatosak lehetnek. Lefedik a krónikus vénás elégtelenségre jellemző tünetek körét. A fő tünetek (amit a beteg tapasztal) a következők:

  • nehéz lábak érzése
  • végtagfájdalom - állandó vagy időszakos, görcsszerű lehet
  • bizsergés, viszketés

Jellemző, hogy a kényelmetlenségek súlyosbodnak járás vagy hosszú állás közben, és enyhülnek hanyatt fekvő helyzetben, különösen felemelt lábakkal

A poszttrombotikus szindróma által érintett végtagok is számos változáson mennek keresztül, például:

  • a végtag duzzanata - általában a legkorábbi tünet
  • visszér előfordulása - általában telangiectasia előzi meg (apró erekkel, úgynevezett "pókkal" kiszélesedve)
  • barna vagy vöröses bőrelszíneződés
  • a lábszár bőr alatti szövetének keményedése

A legsúlyosabb, előrehaladottabb esetekben a vénás fekélyek nehezen gyógyulnak. Tipikus elhelyezkedésük a mediális boka területe, azaz a sípcsont belső oldalán.

Poszttrombotikus szindróma: diagnózis

A poszttrombotikus szindróma kialakulásának elismert és legvalószínűbb jelentős kockázati tényezői a következők:

  • idősebb kor (>65 éves)
  • elhízás (BMI>=30 kg / m2)
  • visszér előfordulása trombózis epizód előtt
  • trombózis kiújulása ugyanazon az oldalon
  • trombózis a proximális vénákban (pl. a femoralis és a csípővénákban)
  • MVT tünet nélkül
  • A DVT tünetei a diagnózis után egy hónappal is fennállnak
  • MVT kezelése túl alacsony dózisú antikoagulánsokkal vagy az orvosi ajánlások be nem tartása

Poszttrombotikus szindróma: diagnózis

A poszttrombotikus szindróma diagnózisa általában a tünetek kórelőzményén és az anamnézisben szereplő trombózison, valamint a végtagok elváltozásainak klinikai vizsgálatán alapul

Az időzítési kritérium elengedhetetlen a poszttrombotikus szindróma diagnózisához. 3 hónappal a MVT megjelenése után diagnosztizálható.

A Doppler ultrahang vizsgálat a vénás rendszer áramlási zavarainak pontos felmérésében segít, különösen a sebészeti kezelés eldöntésekor

Poszttrombotikus szindróma: kezelés

A krónikus vénás elégtelenség, különösen a poszttrombotikus szindróma által okozott vénás elégtelenség kezelése nehéz és hátráltató feladat

A megfelelő kezelés mellett nagyon fontos a beteg türelme és önfegyelme. Ezért a megelőzésnek fontos feladata van.

Nagyon fontos magának a trombózisnak a kezelése. Az antikoagulánsok kellően hosszú, rendszeres, megfelelő dózisú alkalmazása jelentősen csökkenti a poszttrombotikus szindróma kockázatát

Az egyik kulcsfontosságú módszer a kompressziós kezelés, melynek feltételezése az alsó végtagok vénás vér kiáramlásának javítása, ennek következtében a klinikai tünetek javítása és a betegség kialakulásának lassítása. A kompressziós terápia módszerei közé tartozik a következők alkalmazása:

  • fokozatos kompressziós harisnya (a legnagyobb nyomás a bokánál van, magassággal csökkenő),
  • kötszerek és szalagokkompresszió (fekélyek egyidejű előfordulása esetén)
  • szakaszos pneumatikus kompresszió (PUP)

A kompressziós módszert és a kifejtett nyomást (Hgmm-ben kifejezve) főként a betegség súlyossága alapján választják ki. A kompressziós terápiát a kezelés minden szakaszában alkalmazzák – mind a poszttrombotikus szindróma megelőzésében, mind a súlyos vénás fekélyek kezelésében.

A szindróma megelőzésében és kezelésének kezdeti szakaszában a harisnya, az ún. II. osztály (az összesen négy kompressziós osztályból), amely 30-40 Hgmm nyomást fejt ki a bokánál.

Nem ritka, hogy a kompressziós kezelés évekig tart, és folyamatosan szükséges lehet.

Alternatív megoldásként gyógyszeres kezelést is alkalmaznak, ami kevésbé hatékony. Ezek főként pentoxifillint, diozmint, escint vagy kalcium-dobezilátot tartalmazó készítmények

Az előrehaladott trofikus elváltozások kezelését célzó tevékenységek – nekrotikus szövetek eltávolítása, fekélyek kötszer alkalmazása, bőrátültetések elvégzése, valamint a fájdalom és az egyidejűleg előforduló fertőzések leküzdése is fontos elem.

Nagy remények fűződnek az antikoaguláns szindróma sebészi kezelési módszereinek kifejlesztéséhez

Ezek közé tartozik többek között egyre gyakrabban használt angioplasztikai módszerek, amelyek a vénás erek perkután helyreállításából állnak stentek alkalmazásával és az érrendszeri "bypass" létrehozásán alapuló nyílt műtétekkel.

A kezelési módszerek még mindig kutatást igényelnek hatékonyságuk egyértelműbb dokumentálásához. Források:

  1. Ashrani AA, Heit JA (2009). "A poszttrombotikus szindróma előfordulása és költségterhe"
  2. "A poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői első mélyvénás trombózisban szenvedő betegeknél" Szerzők: L. W. TICK, M. H. H. KRAMER, F. R. ROSENDAAL, W. R. FABER, C. J. M. DOGGEN
  3. "Postthromboticus Syndrome" Sara R. Vazquez, PharmD, BCPS, CACP; Susan R. Kahn, MD, MSc, FRCPC
  4. Interna Szczeklika 2022/18; Gyakorlati orvoslás

Kategória:

Kardiológia