A rágási szindróma azt okozza, hogy a korábban lenyelt étel önkéntelenül visszafolyik a szájba. Az emésztőrendszer működésének funkcionális zavaraként besorolt ​​betegségről van szó, amely meglehetősen titokzatosnak tekinthető - a rágási szindróma okait eddig nem sikerült egyértelműen megállapítani

Kérődzési szindróma(más névenkérődzési szindróma ) a táplálék tartós regurgitációja. Korábban azt hitték, hogy az egyén csak csecsemőknél, gyermekeknél és serdülőknél, valamint különböző fokú mentális retardációban szenvedő betegeknél fordul elő. Jelenleg úgy gondolják, hogy a rágási szindróma felnőtteknél is előfordul – bárkit érinthet, de nőknél gyakrabban diagnosztizálják.

Kérődzési szindróma: okai

A rágási szindróma az emésztőrendszer funkcionális rendellenességei közé sorolható, vagyis olyan, amelyben a beteg betegségeinek nincs szervi oka. Egyes tanulmányok megállapították, hogy a betegek az alsó nyelőcső-záróizom diszfunkciójában szenvednek, de ez egyébként sem magyarázza meg az egységben jelentkező kellemetlenségeket – sőt, a rágási szindróma konkrét oka még mindig ismeretlen.

Eddig számos elmélet jelent meg, amelyek a kérődzés szindróma patogenezisére összpontosítottak. Mindenféle pszichés zavarra összpontosítanak. Például a csecsemőknél a probléma oka az lehet, hogy a szülők nem figyelnek oda a gyermekre, és nem alakul ki érzelmi kötődés a gyermek és szülei között. Valamivel idősebb gyermekeknél a rágási szindróma különböző mentális zavarokkal, például étkezési zavarokkal, szorongásos zavarokkal és depresszióval együtt járhat. Más hipotézisek a pszichét erősen befolyásoló események megtapasztalására összpontosítanak, mint például egy nagyon közeli személy elvesztése vagy kiterjedt műtéten esnek át. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a kérődzés szindróma olyan emberekben alakulhat ki, akik különböző okok miatt gyakran (tudatosan) regurgitációt tapasztalnak - ez a helyzet például a bűvészeknél vagy a nyelési demonstrációban részt vevő embereknél.

Kérődzési szindróma: tünetek

A rágási szindróma fő tünete az étel önkéntelen visszafolyása a gyomorból a szájba.Ez az étkezés megkezdése után különböző időpontokban fordulhat elő, legjellemzőbb regurgitáció az étel lenyelésétől számított 30 másodpercen belül, de az étkezés befejezését követő 1 órában. A rendellenességek pontos lefolyása a különböző betegeknél kissé eltérő lehet, egyeseknél a regurgitáció minden étkezés után, másoknál csak bizonyos ételek után jelentkezik.

Hangsúlyozni kell, hogy a rágási szindrómában a regurgitáció jellemzően nem jár hányással, hányingerrel, és a visszatérő ételnek nincs kellemetlen íze a betegek számára. Egyes betegek megrágják és lenyelik a regurgitált ételt, mások viszont úgy érzik, hogy ki kell köpniük.

Néha a regurgitáción kívül más betegségek is megjelennek kérődzési szindrómában szenvedő betegeknél. Ezek a következők:

  • gyomorfájdalmak
  • székrekedés
  • hasmenés
  • böfögés
  • szuvasodás
  • fogyás
  • zománcerózió
  • halitosis (rossz lehelet)
Megéri tudni

Az ételtartalom gyomorból a szájba történő önkéntelen regurgitációja leginkább hányással jár. Némileg hasonló jelenség jelentkezik azoknál a betegeknél, akiknél az ún regurgitáció - a lenyelt étel a szájba kerülésével jár, de nem jár öklendezõ reflex.

Kérődzési szindróma: diagnózis

A kérődzők szindróma diagnosztizálásához szükséges a betegeknél előforduló tünetek egyéb lehetséges okainak kizárása. Ebből a célból különféle vizsgálatok végezhetők, pl. a nyelőcső és a gyomor endoszkópos vizsgálata (amely kiküszöbölheti a gyomor-bél traktus azon részein lévő akadályokat, amelyek táplálék regurgitációjához vezethetnek). A kérődzési szindróma gyanúja esetén a főbb állapotok, amelyeket ki kell zárni, a bulimia nervosa, a gastrooesophagealis reflux betegség és a gastroparesis.

Ha a betegek által tapaszt alt tünetek szerves alapja megszűnik, lehetségessé válik a kérődzés szindróma diagnózisa. Fontos azonban, hogy a betegeknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, például:

  • a regurgitációnak az elmúlt évben folyamatosan legalább 6 hétig kell előfordulnia,
  • a regurgitáció első epizódja az étkezés befejezését követő 30 percen belül következik be,
  • a tünetek nem javulnak a gastrooesophagealis refluxra jellemző kezeléssel,
  • a falatok regressziója az evés abbahagyását követő 90 percen belül alábbhagy.

Kérődzési szindróma: kezelés

Tetszika kérődzés szindróma konkrét oka és az egyén oki kezelése nem ismert. A betegek számára leggyakrabban javasolt kezelés a kognitív viselkedésterápia, valamint a relaxációs technikák és a biofeedback. A problémát a rekeszizom légzésének gyakorlásával is enyhítheti. Egyes betegeknél a protonpumpa-gátlók csoportjába tartozó gyógyszerekkel történő farmakoterápiát alkalmazzák – ezt az eljárást elsősorban azoknál alkalmazzák, akiknél a táplálék visszafolyatásától a nyelőcső irritációja tapasztalható.

Kategória:

Gasztrológia