- Alacsony telítettség - általános jellemzők
- Alacsony telítettség: okai
- Alacsony telítettség: tünetek
- Alacsony telítettség, tünetek nélkül
- Alacsony telítettség: következmények
- Alacsony telítettség: kezelés
Az alacsony telítettség olyan probléma, amely a COVID-19 világjárvány kezdetével vált hangossá. Ezt azonban nemcsak a koronavírus-fertőzés okozhatja, hanem számos más betegség is, elsősorban különféle krónikus légúti megbetegedések. Az alacsony telítettség valójában meglehetősen veszélyes állapot. Tudja meg, mik a tünetei, és mit kell tenni, ha előfordul.
Alacsony telítettség - általános jellemzők
Telítettség(vagy valójábanvértelítettség ) egy olyan paraméter, amely meghatározza az artériás vér oxigéntelítettségének mértékét. A szaturáció mérése az orvostudományban általánosan használt teszt, például műtétek során. Ezt a krónikus légúti betegségek lefolyásának nyomon követésekor is értékelik.
A megfelelő telítettség jellemzően 95-100% .
Abban a helyzetben, amikor eléri a 94%-nál kisebb vagy egyenlő értéket, beszélhetünkalacsony telítettségrőlÁltalában ez az állapot sok különböző betegség megjelenésével jár betegeknél. Előfordulhat az is, hogy a betegnek túl alacsony az artériás oxigéntelítettsége, és ugyanakkor nem tapasztal semmilyen tünetet.
Alacsony telítettség: okai
A telítettség csökkenését főként olyan betegségek okozhatják, amelyekben a légzőrendszerben a gázcsere lefolyása zavart okozhat
- Ilyen például az asztma vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
- Elég gyakran a telítettség átmeneti csökkenése figyelhető meg egy fertőzés során, pl. tüdőgyulladásban szenvedőknél.
- A probléma szívhibás betegeknél is jelentkezhet (különösen azoknál, ahol az oxigéndús vér keveredik a deoxigénezett vérrel), de vérszegénység esetén is.
- 2022-ben az alacsony telítettség egy bizonyos betegséggel – a COVID-19-cel – társult. A probléma elsősorban azért súlyos, mert a SARS-CoV-2 vírusfertőzések során a telítettség csökkenése teljesen tünetmentes lehet
Alacsony telítettség: tünetek
Az alacsony oxigéntelítettség közvetlenül összefügg a hipoxémiával, azaz túl kevés oxigénnel az artériás vérben. Mint köztudott, az oxigén az emberi szervezet működéséhez szükséges gáz.
Abban a helyzetben, amikor az emberi szervezetbe való eljuttatása csökken, különféle rendellenességek alakulhatnak ki.
Az alacsony oxigéntelítettségű embereknél előforduló betegségek közül a következők említhetők:
- légszomj,
- gyorsabb légzés,
- fokozott pulzusszám,
- látászavar (általában elmosódott kép formájában),
- mozgáskoordinációs nehézségek,
- mellkasi fájdalom,
- tudatzavar,
- szédülés,
- fejfájás.
Néha az alacsony oxigéntelítettség a cianózis kialakulásában nyilvánul meg a betegben. Ez a probléma azért alakult ki, mert a kevesebb oxigént tartalmazó vér sötétebb színű, mint az oxigénben gazdag vér.
A cianózist a bőr és a nyálkahártyák kékes-lila színe jellemzi. Előadása azt sugallja, hogy a beteg szignifikáns telítettség-csökkenést tapaszt alt.
Alacsony telítettség, tünetek nélkül
Az alacsony telítettség a COVID-19 során nem okozhat kellemetlenséget . Ezt a problémát rejtett hipoxiának nevezik. A tudósok nem biztosak abban, hogy a szöveti hipoxia miért fordulhat elő tünet nélkül a SARS-CoV-2 koronavírus fertőzés során. Azonban megjelennek az első hipotézisek ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
A kutatók mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a COVID-19 során fellépő rejtett hipoxia a korábban egészséges emberekben is megjelenhet.
Az ilyen betegeknél - akárcsak egyes krónikus betegségekben szenvedő fertőzött betegeknél - a fertőzés során a légzőrendszer struktúráinak károsodása léphet fel.
A korábban egészséges betegek azonban hosszabb ideig elviselhetik az alacsony artériás vértelítettséget. Az alacsony telítettség szövődményei azonban nagyon súlyosak lehetnek.
Alacsony telítettség: következmények
Az alacsony telítettség hipoxiával, de hipoxiával, azaz szöveti hipoxiával is társul. Minél tovább tart a csökkent telítettség egy adott betegben, annál nagyobb a kockázata a különféle típusú károsodásoknak, beleértve:
- idegszövet sérülése,
- vese,
- máj
- vagy szívek.
Ez az oka annak, hogy a COVID-19 világjárvány idején az orvosok azt javasolják, hogy a betegek vegyenek be pulzoximétert, hogy észleljék az esetleges alacsony telítettséget és hogyanezt a problémát leghamarabb jelentse a megfelelő szakembereknek.
Alacsony telítettség: kezelés
Az alacsony telítettség észlelése általában a diagnosztikai folyamat kezdete. A következő lépés az okok feltárása. A helyes diagnózis elengedhetetlen annak az állapotnak a kezeléséhez, amely az artériás vér oxigéntelítettségének csökkenéséhez vezetett.
Tüneti kezelést is alkalmaznak. Egyes betegek (pl. COVID-19-ben szenvedők) oxigénterápiát igényelhetnek.
- Telítettség – mi a telítettségi szint?
- Hypoxia (hipoxia a szervezetben): okok, tünetek, kezelés
- Hipoxémia (oxigénhiány a vérben) - okok, kezelés, szövődmények
- Agyi hipoxia - tünetek, okok, kezelés