Biztonságos autót vezetni beültetett kardioverter-defibrillátorral (ICD)? Sok beteg teszi fel magának ezt a kérdést. Mit mondanak a szabályzatok? Az ICD meghajtók kérdéseire dr hab. n. med. Michał Mazurek, a Lengyel Kardiológiai Társaság Szívritmus Szekciójának szakértője
A kardioverter-defibrillátor beültetési eljárás előtt a betegek arra kíváncsiak, hogy az eszköz és az eljárás hogyan befolyásolja az életüket. Tudnak-e autót vezetni? Vajon gyökeresen megváltozik az életük? Minden kétséget eloszlat dr hab. Michał Mazurek.
Vehetek autót beültethető kardioverter-defibrillátorral (ICD)?
Igen, és muszáj! Ma nehéz nem kihasználni a civilizáció alapvető vívmányait. A beültetett eszköznek az a célja, hogy segítsen minket az életben, megvédje, megmentse egy kritikus pillanatban, és ne legyen a közmondásos „labda és lánc”, amely jelentős mértékben megnehezíti.
Érdemes megjegyezni, hogy manapság, mielőtt döntést hoznak egy készülék beültetéséről, a betegek gyakran világossá teszik, hogy számukra az egyik legfontosabb kritérium az, hogy a beavatkozás után tudnak-e autót vezetni. Az Egyesült Államokban lehetetlen normálisan működni autó nélkül, Lengyelországban pedig az autó ma már elterjedt közlekedési eszköz és egyre jobban elérhető áru.
Így az esetleges járművezetéstől való eltiltás közvetlen hatással lehet a páciensnek az eszköz beültetéséről szóló döntésére, majd későbbi életére (oktatás, munkavégzés, kereset, életminőség, mentális állapot), esetleg korlátozva. autonómiáját. Ez pedig az orvosi ajánlások be nem tartásához vezethet.
Van-e veszélyA kockázat mindig fennáll - a cardioverter-defibrillátoros betegek ún. „Hirtelen cselekvőképtelenség” egy életveszélyes kamrai aritmia lehetőségével összefüggésben, amely hemodinamikai instabilitáshoz vezethet (vérnyomásesés, ájulás, sőt hirtelen halál).
Közúti baleset oka lehet. Kanadában számos tudományos tanulmányt végeztek, amelyek felbecsülték annak kockázatát, hogy egy szívbetegségben szenvedő és beültetett kardioverter-defibrillátort (önmagukat és másokat) károsíthassanak. Ban bena kutatás több kulcsparamétert is figyelembe vett, mint például:
- idő a volán mögött (privát és hivatásos sofőrök)
- autótípus (személygépkocsi, teherautó stb.)
- az úgynevezett "hirtelen cselekvőképtelenség" éves kockázata (a fent meghatározottak szerint és az alapbetegségtől függően)
- annak valószínűsége, hogy egy baleset "hirtelen cselekvőképtelenné válását" idézi elő, ami személyi sérüléshez vagy a balesetben érintett személyek halálához vezethet.
Ezen tényezők alapján készült egy matematikai képlet, amely alapján megállapították, hogy annak társadalmilag elfogadható éves kockázata, hogy egy defibrillátor-kardioverterrel rendelkező járművezető másokat okoz, nem lehet nagyobb 0,005-nél. %.
Cardioverter-defibrillátor (ICD): vezetési korlátozás
| A hirtelen szívhalál megelőzésének típusa | Magánvezető | Profi sofőr | |
| ICD beültetés | elsődleges | 1 hónap | állandó |
| másodlagos | 3 hónap | állandó | |
| ICD csere | elsődleges | 1 hét | állandó |
| másodlagos | 1 hét | állandó | |
| Az ICD elektróda cseréje | elsődleges | 1 hónap | állandó |
| másodlagos | 1 hónap | állandó | |
| Az ICD-terápia típusa | Magánvezető | Profi sofőr | |
| ICD terápia | megfelelő | 3 hónap | állandó |
| nem megfelelő | amíg a nem megfelelő terápiák problémája meg nem oldódik | állandó |
Mit jelent a hirtelen szívhalál elsődleges vagy másodlagos megelőzése?
A hirtelen szívhalált leggyakrabban tartós, hemodinamikailag instabil (eszméletvesztéshez vezető) kamrai tachycardia vagy kamrafibrilláció okozza. Ha a betegnek életveszélyes kamrai aritmiás epizódja volt, például szívleállása és sikeres újraélesztése volt, akkor a hirtelen szívhalál úgynevezett másodlagos megelőzésében betegként kezeljük.
Javasoljuk, hogy egy ilyen betegbe ültessenek be kardioverter-defibrillátort, hogy leegyszerűsítve "ne haljon meg másodszor". Tudjuk, hogy a kockázat, hogy a beteg nema szívleállás második/következő epizódjának túlélője nagyon magas.
Másrészt sok olyan beteg van, akinél soha nem volt életveszélyes kamrai aritmiás epizód, és soha nem sikerült újraéleszteni őket. Tudjuk azonban, hogy alapbetegségük jelentősen megnöveli (az egészséges populációhoz képest) az életveszélyes kamrai aritmiák kockázatát. Ilyenek például a súlyos posztinfarktusos szívkárosodásban szenvedő betegek, különböző kardiomiopátiák, genetikailag meghatározott aritmogén szindrómák. Ezeknek a betegeknek a hirtelen szívhalál ún. primer megelőzése érdekében kínálják fel az eszköz beültetését.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kamrai aritmia (és így a megfelelő eszközbeavatkozás) kockázata szignifikánsan magasabb a másodlagos prevencióban beültetett eszközzel rendelkező betegek körében (az elsődleges prevencióhoz képest), és hogy a kardioverter-defibrillátor tünetileg, azaz átmenetileg működik. megszünteti az életveszélyes kamrai aritmiákat, és nem gyógyítja meg az alapbetegséget.
Mit jelent a megfelelő vagy nem megfelelő eszközbeavatkozás? Vezethetek ICD beavatkozás után?
Ha a készülék beavatkozása megfelelő volt, a készülék megfelelően működött, azaz felismerte és leállította a VT-t és/vagy a fibrillációt. A probléma nem maga a készülék beavatkozása, hanem az a tény, hogy kamrai aritmia lép fel. A ritmuszavarok a beteg alapbetegségéhez kapcsolódnak. A készülék minden egyes beavatkozása sürgős kardiológiai kontrollt igényel az életveszélyes kamrai aritmiák fellépésének megerősítése, a diagnosztika és a szívritmuszavarok előfordulásának/intenzitása okainak kezelésének esetleges kiterjesztése érdekében. Megfelelő kardioverter-defibrillátoros beavatkozás után három hónap türelmi időszak javasolt a gépjárművezetéshez.
Ha a készülékes beavatkozás nem volt megfelelő, vagyis nem kamrai aritmia okozta, sürgős kardiológiai kontroll is szükséges. Célja elsősorban az eszközterápia elégtelenségének megerősítése, az ilyen beavatkozás okainak feltárása (pl. nagyon gyors kamrai hatású pitvarfibrilláció, defibrillációs elektródák meghibásodása stb.), valamint a hasonló beavatkozások jövőbeni elkerülése (pl. a pitvarfibrilláció jelentős lelassítása, a készülék újraprogramozására való reagálás, a gyógyszeres kezelés módosítása, a nem működő elektróda újra cseréje stb.)
A készülék nem megfelelő beavatkozása esetén a beteg a nem megfelelő terápia okának megoldása után azonnal visszatérhet az autóvezetéshezkardioverter-defibrillátor (táblázat).
Mikor a beültetés, eszköz/elektródacsere után ülhet a volán mögé?
A kardioverter-defibrillátor beültetése egy eljárás. Marad egy seb, aminek be kell gyógyulnia. A kezdeti posztoperatív időszakban a seb szélei szétválhatnak, vérömleny jelentkezhet, az elektródák elmozdulhatnak. Javasoljuk, hogy várjon egy bizonyos ideig, mielőtt folytatná a normál tevékenységeket (beleértve a vezetést is), hogy biztosítsa a megfelelő gyógyulási folyamatot. Ezt a fent említett EHRA szakértői konszenzus írja le részletesen.
Másodlagos megelőzés céljából javasoljuk, hogy tartózkodjon a gépjárművezetéstől körülbelül három hónapig, elsődleges megelőzés céljából és egy hónapig elektródacsere esetén, valamint egy hétig készülékcsere esetén. Természetesen ezek általános ajánlások, és minden beteget egyénileg kell megközelíteni. A betegek számára leggyakrabban az implantációs központ munkatársai adnak részletes ajánlásokat az ellenőrző vizitek alkalmával.
Be kell kötni a biztonsági övet?
Természetesen az. A biztonsági öv használata kötelező – ez alól a szabály alól nincs kivétel. Az első időszakban, amikor egy-három hónapig autóvezetést javasolunk (sebgyógyulási időszak), a beteg az utas oldalán fog közlekedni. Az öv ekkor a jobb oldalon, a vállon lesz – nem dörzsöli vagy más módon nem zavarja a gyógyuló sebet, amely leggyakrabban a bal oldalon van. Később, miután a seb megfelelően begyógyult, a vezetőoldali öv nem jelent veszélyt a beültetett eszközre, és baleset esetén megmentheti az Ön életét.
Szakértő
Szerző: Magánarchívum
Az ICD meghajtók kérdéseire dr hab. n. med. Michał Mazurek, a Lengyel Kardiológiai Társaság Szívritmus Szekciójának szakértője