Szívinfarktus

A szívizominfarktus a szívizom egy részének elhalása, amelyet annak iszkémiája okoz, általában koszorúér-betegség következtében. Az ok az érelmeszesedés, vagyis az erek lumenének szűkülete lehet a vérlemezke-klaszterek kialakulása miatt. Kialakulásukat kardiológiai dózisú aszpirin, ún aszpirin a szívért.

8-10 százalék szívinfarktus után egy éven belül újabb szív- és érrendszeri esemény következik be. A kockázati tényezők (azatherosclerosis
kialakulásának ütemét felgyorsító és fokozó), emberi ellenőrzés alá nem tartozó tényezők a következők: nem (a 35-45 éves férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek betegségekben), környezeti környezetszennyezés, stressz, életkor.A befolyásolható, így a szívinfarktus kockázatát csökkentő kockázati tényezők második csoportja: helytelen táplálkozás, elhízás, cukorbetegség, dohányzás, mozgáshiány, magas vérnyomás, amely az emberek 3%-ánál fordul elő Lengyelország. népesség. Leggyakrabban azért, mert 95 százalékban. esetekben az infarktus olyan férfiakat érint, akik legalább két kritériumnak megfelelnek az ún kockázati tényező csoportok. A nők kevésbé hajlamosakszívrohamra

, mert a férfiak koleszterinszintje általában magasabb, mint a nőké, gyakrabban isznak alkoholt, többet szívnak és erősebben cigarettáznak, szeretnek sokat enni és zsíros ételeket fogyasztani. nem szeretek folyamatosan mozogni, és gyakran túlsúlyosak. Röviden: a férfiak intenzívebben dolgoznak szívroham miatt, mint a nők.

Szívbetegségek megelőzése

Egészséges embereknél a kétnaponta egy adag testmozgás szintén jelentősen csökkenti a stroke kockázatát. Lengyelországban például a szív- és érrendszeri betegségek miatt évente 91 ezer nő hal meg, ami körülbelül 55 százalék. ennek a nemnek az összes halála. Mindenképpen változtatni kell a mindennapi élet rossz szokásain, többet mozogni, egészségesen táplálkozni, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, kevesebb zsírt és vörös húst. Javasolt az alkoholfogyasztás korlátozása és a dohányzás abbahagyása. Nagyon fontos a megfelelő gyógyszeres profilaxis orvosi felügyelet mellett, a szövődmények elkerülése érdekében, amelyek közül a leggyakoribb a gyomor-bélrendszeri vérzés. A kardiológusok szerint a kockázatnak kitett személyeknek és a szívinfarktuson átesett betegeknek aszpirint kell alkalmazniuk a szív kezelésére, legfeljebb 100 mg / nap adagban

Szívinfarktus tünetei

Ha mellkasi fájdalmait az alábbi tünetek közül egy vagy több kíséri, kérjük,azonnal hívja a mentőket:

• erős nyomás a mellkasban vagy a karok, a gyomor vagy a nyak és a nyak felé sugárzó fájdalmak
• hirtelen fellépő légszomj
• izzadás és sápadt arc
• pánikroham.

Szívinfarktus: diagnózis

Először az orvos megkérdezi az étrendről, a munka típusáról és a pihenésről. Mérje megvérnyomástkivi vérnyomást. Ezenkívül ellenőriznie kell a súlyát, ki kell számítania a BMI-jét, és meg kell mérnie a derékbőségét. A többit a laboratóriumi vizsgálatok megmondják.
» A vérvizsgálat a legegyszerűbb, de megbízható. Morfológiai és biokémiai meghatározásokat végzünk. Fontos a kálium-, nátrium-, kreatinin-, karbamid-, triglicerid-, cukor- és koleszterinszint
» A lipogram az egészség és az erek bemutatása, azaz a teljes koleszterinszint és LDL- és HDL-frakciói, valamint a trigliceridek mérése. A vizsgálatot éhgyomorra (12 órás étkezési és alkoholfogyasztási szünet után) végezzük. A teljes koleszterin koncentráció nem haladhatja meg a 190 mg / dl-t. Az érelmeszesedés kockázatával kapcsolatos igazságot az LDL (ún. rossz koleszterin) mutatja, melynek szintje nem lehet magasabb 115 mg/dl-nél, a HDL-frakciónak (ún. jó koleszterinnek) pedig meg kell haladnia a 40 mg/dl-t. férfiaknál, nőknél 45. A trigliceridek szintje nem haladhatja meg a 150 mg/dl-t. Szintén fontos meghatározni az LDL- és HDL-frakciók százalékos arányát a teljes koleszterinhez viszonyítva. A kivi koleszterinszintjének rendszeres ellenőrzését 20 éves kor után el kell kezdeni.
» A glükóz vizsgálata után kiderül, hogy fennáll-e a cukorbetegség kockázata, ami felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. A normál éhgyomri szintnek 100 mg/dl-nél kisebbnek kell lennie. 100-125 mg/dl koncentrációnál szükséges elvégezni az ún cukorgörbe (a teszt háromszori vérvételből és a glükózszint méréséből áll ezekben a mintákban). Az első letöltés üres gyomorral történik. Ezután megissza a glükózoldatot, és kétszer vért veszünk (egy óra és két óra múlva).
» A mellkasröntgen segítségével felmérheti az alakot, a szívüregek méretét és a teljes kardiovaszkuláris kapacitást. A filmen ateroszklerotikus plakkok is láthatók az aorta falában vagy a nagy artériás erekben, valamint a szívbillentyűk meszesedése.
» A nyugalmi EKG azt mutatja, hogy a szív fiziológiás ritmuson működik-e. A vizsgálat az ischaemiás területeket is feltárja. Ez abból áll, hogy a szív, a csukló és a boka területére rögzített elektródák rögzítik a szív munkáját, és továbbítják a rekordot a készülékhez, amely feldolgozza és egy speciális grafikonon mutatja. A jó EKG-eredmény nem mindig jelenti azt, hogy a szív működikkifogástalan.

Ha kiderül, hogy az eredmények hibásak, az orvos beutalót ad ki kardiológushoz, mert csak ez a szakorvos rendelhet további vizsgálatokat a szív állapotának felmérésére.
» A nyomásrögzítő egy 24 órás vérnyomásmérés. A nap folyamán mandzsettát viselnek a karon (közvetlenül a könyök felett), amely vezetékekkel csatlakozik a felvevőkészülékhez (nem nagyobb, mint egy walkman). A vérnyomás (szisztolés és diasztolés) automatikusan megméri 15 percenként nappal és éjszaka. A teljes vizsgálat során normálisan kell viselkedni, mindennapi feladatokat végezni, játszani, vitatkozni stb. Csak ezután, a felvétel számítógépes elemzése után tudja a szakember megállapítani, hogy mi történik a szívvel. Kezelés esetén, például magas vérnyomás esetén, kezelőorvosa ellenőrizheti, hogy rendszeresen szedi-e gyógyszereit.
» A szív visszhangja (a szív ultrahangja) lehetővé teszi a szív minden részének méretének felmérését, a szívizom egyes falainak összehúzódásának vizsgálatát , a billentyűk működését és felépítését, valamint meghatározza az atheroscleroticus plakkok okozta meszesedés helyeit. A kardiológus elrendelheti az ún visszhang a nyelőcsövön keresztül. A vizsgálat hatása ugyanaz, de az orvos a szívet a mellkas közepéről nézve értékeli.
» Gasztroszkóp - ultrahangfejjel ellátott rugalmas csövet vezetünk a nyelőcsövön keresztül.
» A koronagráfia az invazív diagnosztikai vizsgálatok közé tartozik. De nehezen értékelhető helyzetekben nagyon hasznos, mert az érelmeszesedés előrehaladását mutatja, olyan szűkületet, amely az artériák lumenének teljes lezárásához, ezáltal szívinfarktushoz vezethet. A vizsgálatot kórházban végzik. A kontrasztot a femorális artériába behelyezett speciális katéteren keresztül fecskendezik be. A monitor képernyőjén az orvos ellenőrzi, hogyan terjed az artériákon és vénákon keresztül. A vizsgálat után a kórházban kell maradnia, és 12 órán át feküdnie kell.
» EKG gyakorlat. Ez egy teszt, hogy hogyan működik a szív edzés közben. Sokkal pontosabb, mint a hagyományos EKG. A nyugalmi EKG-hoz hasonló módon hajtják végre. A különbség azonban az, hogy futópadon sétálsz, vagy álló biciklivel jársz az elektródákkal. A teszt eredményét grafikon formájában kapjuk meg. Megmutatja, hogy történtek-e és milyen változások a szívben magas vérnyomás vagy érelmeszesedés következtében.

Szívinfarktus: kezelés

• Bár a sztatinokat húsz éve ismerik, még mindig rendkívül értékes gyógyszer a szívbetegek számára. Használatuk meghosszabbítja az élettartamot és javítja annak minőségét koszorúér-betegségben, érelmeszesedésben szenvedőknél, valamint azoknál, akiknél magas a szívbetegségek, köztük a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ma már számos klinikai vizsgálat után ismert, hogy a sztatinokvéd a szívinfarktus, szélütés ellen, csökkenti a rossz LDL-koleszterin szintjét. Ezek a gyógyszerek jótékony hatással vannak a thrombocytákra, azaz az alvadásért felelős vérlemezkékre. A sztatinok megakadályozzák, hogy ezek a plakkok összetapadjanak, így megakadályozzák az artériák vérrög általi elzárását. Ezeknek a gyógyszereknek egy másik előnye, hogy javítják az ereket bélelő endotélsejtek működését. Ennek eredményeként az erek rugalmasabbak, és szabadabban tudnak összehúzódni és ellazulni. A szívműtét után adott sztatinok megakadályozzák az erek újbóli bezáródását, így hatékonyabbá teszik ezt a terápiát. Szedése nagy jelentőséggel bír a magas rossz koleszterinszinttel küzdők számára, mert megállítja az érelmeszesedés progresszióját.

Léggömbök. Az előrehaladott érelmeszesedést nem mindig lehet gyógyszerekkel leküzdeni. Ekkor az invazív kardiológia megmenti szívünket. Az artériák kitolása, amit a betegek angioplasztikának neveznek, koszorúér-betegség, akut szívinfarktus vagy korábban beültetett by-pass esetén történik. Az artéria lágyéki (vagy ritkábban az alkaron) kis átszúrásával az orvos egy speciális vezetődrótot helyez az artériába ballonnal lezárt katéterrel. Amikor a ballon a koszorúér összehúzódásának helyén van, felfújódik. Térfogatának növelésével a lepedéket az artéria falába nyomja, és helyreállítja annak átjárhatóságát. Nagy atheroscleroticus elváltozások esetén egy ballon önmagában nem elegendő az artéria kinyitásához. Ekkor speciális állványzatra van szükség, azaz egy stentre.

A stent egy vékony hálóból készült nagyon vékony cső, amely az érbe való behelyezéskor kitágul, és támasztja az ér gyenge falait. A stenteket elsősorban azért helyezik el, mert a koleszterinlerakódásoktól megtisztított erek fala petyhüdt - azonnal vagy egy idő után összeeshetnek, és ismét elzárhatják a véráramlást. De van egy másik ok is, egy idő után ismét felhalmozódik a koleszterin a falakon, és a stent megakadályozhatja, hogy ez megtörténjen. Az artéria sztentekkel történő élesítése a röntgengép vezérlése alatt történik, hogy azok csak a megfelelő helyre kerüljenek. Az orvosok tapasztalatai azt mutatják, hogy az artériák ballonosodása során a lepedék delaminációja vagy felszakadása következik be (kb. 20%-ban). Ez kedvez a restenosisnak, azaz. az artériák visszatérő túlnövekedése. Ennek megakadályozására manapság egyre gyakrabban helyeznek be olyan stenteket, amelyek olyan gyógyszerekkel vannak bevonva, amelyek késleltetik az ateroszklerotikus plakk növekedését. Az utóbbi évek slágere a goretex-szel borított állványzat (vannak kabátjaink és cipőink is ebből a szálból). Általában aorta aneurizmák kezelésére használják a sérült érfal pótlására.

Kerülőjáratok, azaz újakhidak. Ha az artériák teljesen benőttek, előfordulhat, hogy a ballonozás vagy stentelés nem mindig állítja vissza őket működőképes állapotba. Ezután döntés születik új kapcsolatok létrehozásáról, amelyeken keresztül a vér áramlik majd. Ezt nevezik Coronaria bypass, vagy bypass. Az eljárást érzéstelenítés alatt végezzük. Először a kardiológusok vesznek egy egészséges eret (általában a láb vénájából). Ezután a mellkas kinyitása után a vénát beültetik. Egyik végét a koszorúér elzáródása fölé, a másik végét pedig alá, vagyis az aorta és a szívben a vért elosztó koszorúér közé ültetik be. A műtét zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a beteget a beavatkozás idejére a szív-tüdő gépnek (ún. extracorporalis keringésnek) nevezett készülékhez kapcsolják, és a szív munkáját leállítják. A beavatkozás után a vér egy új, egészséges vénán vagy artérián keresztül áramolhat, megkerülve az érelmeszesedés által károsodott töredéket. Előfordul, hogy egy művelet során több ilyen híd készül. Az új kapcsolatok ugyanolyan érzékenyek az érelmeszesedésre, mint mások. Ezért a szupportív kezelés, a táplálkozás és a fizikai aktivitás megváltoztatása nélkül a helyzet megismétlődhet. Lehetőség van az artériák megkerülésére a mellkas kinyitása nélkül is. Egy ilyen műtét során a szívsebész egy kis bemetszést végez a mellkasban, amelyen keresztül elérheti a szív elülső falát, amely folyamatosan dolgozik.

A plakk lézeres eltávolítását nagyon ritkán használják. Még mindig kísérleti módszer az ateroszklerotikus lerakódások eltávolítására. Az angioplasztika során az orvos egy speciális katétert helyez be a femoralis artériába, majd a koszorúérbe. Amikor eléri a beteg területet, lézersugarat indít a katéter speciális végéből. A lézert gyakrabban szélsőséges szívelégtelenség kezelésére használják – a szívkamra oldaláról a véráramlási csatornákat alakítják ki.

A jövő terápiái

A kardiológusok tehetetlenek, ha minden ér megsérül, és egyetlen vénát sem lehet kinyerni tőle, hogy megkerülje. Az ilyen helyzetek kockázatos vállalkozásra késztették a tudósokat: új edényeket növesztettek a laboratóriumban. Cső alakú állványt építettek önlebomló polimer pelyhekből. A páciens vénájából vett sejteket a felszínre helyezték, és tápanyagba merítették. Hét hét elteltével a sejtek elszaporodtak, és az új véna készen állt. Az ételek termesztése még csak kísérlet, de új reményt ad a betegeknek. Az a tény, hogy az erek a pácienstől vett sejtekből állnak, arra utal, hogy a szervezet nem fogja azokat kilökni. A munka ezen a technikán folyamatban van, de még várnunk kell a gyakorlatba ültetéssel.Hasonló a helyzet a lengyel tudósok által a szívbe fecskendezett plazmidokkal. Ezek apró DNS-darabok, amelyekben a memória feladata az intramuszkuláris erek endotéliumának újjáépítése. A szív legischaemiásabb részébe fecskendezték be. Néhány nappal a beavatkozás után kiderült, hogy a szívnek sokkal jobb a vérellátása
és hatékonyabban működik

Az egészség referencia enciklopédiája - kérdések és válaszok