Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Stressz és fogyás – a stressz hatását az étkezési viselkedésre alaposan kutatták. Olvasson erről a kapcsolatról és arról, hogy a stressz hogyan befolyásolja a testsúlyt.

Stressz és fogyás- mi a kapcsolat közöttük? A stressz első fázisában (a "küzdj vagy menekülj" fázisban) az étvágy elnyomódik. A krónikus stressz azonban hozzájárul a súlygyarapodáshoz, az érzelmi táplálkozáshoz, valamint a magas cukor- és zsírtartalmú ételek kiválasztásához. A kortizol egy hormon, amely nagy hatással van a súlygyarapodásra krónikus stressz esetén. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy azok az emberek, akik a mindennapi problémákra nagyobb kortizolfelszabadulással reagálnak, többet esznek.

Hogyan hat a stressz a szervezetre?

A stressz a szervezet nem specifikus reakcióinak összessége a különféle káros ingerekre, azaz stresszorokra, vagy tágabb értelemben a testtel szemben támasztott összes követelményre. A stresszreakció a vegetatív idegrendszer stimulálásából és az ún a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely. Az inger hatására különféle változások mennek végbe a szervezetben, ami az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz vezet. A stresszreakció három fázisból áll: éber, rugalmas és kimerültség.

A riasztási fázisban (harcolj vagy menekülj) az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol hormonok felszabadulnak a véráramba, emelkedik a vérnyomás és szaporodik a pulzus, cukor és szabad zsírsavak szabadulnak fel a vérben, leáll a gyomor dolgozik és hiperhidrosis jelenik meg.

Az immunfázis a szervezet relatív alkalmazkodása ahhoz, hogy stresszes helyzetben működjön. A riasztási reakció tünetei megszűnnek, de a káros gerjesztés folytatódik.

A kimerültség szakasza akkor következik be, amikor a szervezet már nem tud alkalmazkodni a folyamatos stresszhez. Megbomlik a stressztűrő képesség, megzavarják az élettani funkciókat, betegségeket, szélsőséges esetben halált.

Az emberek egyéni jellemzőiktől függően különböző módon reagálhatnak a stresszre. A stresszválasz minden fázisa más-más hormontermelést is magában foglal. A noradrenalin és az adrenalin felszabadul a harc vagy menekülés szakaszában. Krónikus stressz során, amikor a szervezet legyőzöttnek érzi magát, aktiválódik a hipotalamusz, ami végső soron a kortizol mellékvesék általi kiválasztásához vezet.A stressz első fázisa az ember mobilizálása. Másrészt az immunitás és a kimerültség szakaszai negatív változásokhoz vezetnek: az immunrendszer elnyomásához, a szövetek lebomlásához, a lipogenezis fokozódásához és a belső szervek zsíros elfajulásához

Nem szabad elfelejteni, hogy a stressz nem csak a boldogtalan munkával, szociális követelményekkel vagy családi problémákkal kapcsolatos állapot. A test stressze az elégtelen alvás, a túlzott fizikai aktivitás, a nem megfelelő táplálkozás, a krónikus gyulladások és betegségek is.

Stressz és fogyás: miért okozhat súlygyarapodást a stressz?

A súlygyarapodás vagy a fogyás során tapaszt alt jelentősebb problémák a krónikus stressz tünetei lehetnek, de a stressz nem mindig okoz súlygyarapodást. És nem maga a stressz a felelős ezért, hanem egy nagyon bonyolult mechanizmus. A krónikus stressz okozta súlygyarapodás okai a következők lehetnek:

  • Harcolj vagy menekülj- a fenyegetés közbeni harc vagy menekülés evolúciósan régi mechanizmusa még mindig vezet bennünket a stresszes helyzetekben. Őseink számára a stressz általában életveszélyes volt, azonnali mozgósítást és nagy energiafelhasználást igényelt. Manapság a stressz ritkán igényel fizikai választ, de az agy azt hiszi, hogy a stressz hatására elhasználtuk az energiát, és utánpótlásra szorul. Innen ered az éhségérzet a feszültségre válaszul. Valójában az energiafelhasználás változatlan marad, és az energiabevitel nő.
  • Kortizol- A stresszhormonként ismert kortizol egyik fő oka annak, hogy a krónikus stressznek kitett emberek küzdenek az egészséges testsúly megőrzéséért és a fogyásért. A kortizol krónikus stresszor esetén szekretálódik, a vérben keringő feleslege elősegíti a hasi zsír felhalmozódását a belső szervek körül. Egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy a magas kortizolszinttel összefüggő stresszreakcióval rendelkező emberek napi gondjaik miatt több nassolnivalót esznek, mint azok, akiknél alacsony a kortizol felszabadulás.
  • Túlevés- sok ember számára az étkezés az érzelmi feszültség oldásának egyik formája, stressz esetén pedig általában zsíros és édes ételeket kell választani. Az étkezések tehát nem a fiziológiai, hanem az érzelmi éhséghez kapcsolódnak, mivel az adott étel javítja a hangulatot azáltal, hogy befolyásolja az opioidok és a dopamin szekrécióját. Ezért beszélünk "komfort ételről" - vigasztaló ételről. Egyesek, akik krónikus stresszben élnek, éhesebbnek is érzik magukat, és ezérttúl esznek. Csak a stressz első, hirtelen és rövid távú szakaszában csökken az étvágy. Krónikus helyzetekben a stressz több étkezésre ösztönöz.
  • Mozgáshiány- a stressz sok embert kimerít, így már nincs erejük semmilyen tevékenységhez. Sokat alszanak, otthon töltik az időt a kanapén. Ez csökkenti az energiafelhasználást, és még könnyebben hízik.
Tekintse meg a 9 képből álló galériát

Ismerje meg a stressz enyhítésének módjait [TOWIDEO]

Kortizol – a súlygyarapodásért felelős hormon

Amikor a stressz testsúlyra gyakorolt ​​hatásáról beszélünk, a kortizolt említik a leggyakrabban. A különféle típusú kortizolszint-csökkentő szerek reklámozása miatt az a benyomás alakulhat ki, hogy ez egy káros és szükségtelen vegyület. A felesleges kortizol valójában rossz hatással van a szervezetre, de nem vádolható közvetlenül azzal, hogy súlyproblémákat okoz. A kortizol egy szteroid hormon, amelyet a mellékvesék termelnek, amelyek a vesék tetején található mirigyek. A kortizol szekrécióját befolyásolják az éhség időszakai, a táplálékfelvétel, a testmozgás, az alvás, az izgatottság és a pszichoszociális stresszorok. A kortizol nagyon szabálytalanul választódik ki a szervezetben, de reggel a legmagasabb, 20-30 perccel az ébredés után, a legalacsonyabb pedig este. A kortizol szerepe elsősorban az, hogy mozgósítsa a szervezetet energiatermelésre. A kortizol a fiziológiai szükségletek függvényében szabályozza az energia szekréciót, befolyásolva a forrást (szénhidrát, zsír vagy fehérje) és annak mennyiségét. Ez a hormon felelős azért, hogy energiát nyerjen a zsírszövet raktárából, és éhség esetén más szövetekbe szállítsa. Nagy stressz esetén a kortizol a glükoneogenezis folyamatában a fehérjékből származó energiatermelést is serkentheti, és zsírt halmozhat fel a hasüregben a belső szervek körül. A kortizol éppen az újkori funkcióinak köszönhető, hogy a krónikus stressz alatti súlygyarapodás egyik tényezőjének tekinthető.

Megéri tudni

Hogyan növeli a kortizol az étvágyat?

A stressz első fázisában az étvágy jelentősen csökken, mivel a hipotalamusz elnyomja a kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) működését és az adrenalin felszabadulását. Ez az állapot azonban megváltozik, amikor a harc vagy menekülés fázis elmúlik. A krónikus stressznek kitett emberek fokozott kortizol szekréciót tapasztalnak, és a kortizol befolyásolja a hasi zsír felhalmozódását és a súlygyarapodást. A szöveti kortizol koncentrációját a zsírszövetben található enzim szabályozza, amely inaktívvá válikkortizon aktív kortizol. A zsigeri és szubkután zsírral végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ez az enzim nagyobb mennyiségben termelődik elhízás esetén, mint a normál testsúlynál. Azt is megállapították, hogy az emberben a belső szervek körüli zsírszövet több enzimet és 4-szer több kortizol receptort tartalmaz, mint a bőr alatti zsír. Emiatt magas kortizolszint esetén megnő a zsírfelhalmozódás kockázata, főleg a hasban. Állatokon és embereken végzett vizsgálatokban kimutatták, hogy a kortizol injekciók fokozott étvágyat, cukoréhséget és súlygyarapodást okoznak. Azok a nők, akik kontrollált körülmények között stresszt okoztak, több kortizolt termeltek, és több cukor- és zsírtartalmú ételt fogyasztottak. Úgy gondolják, hogy a kortizol közvetlenül befolyásolja az ételválasztást azáltal, hogy az agy receptoraira hat, főként a hipotalamuszban, és serkenti Önt a magas cukor- és/vagy zsírtartalmú ételek fogyasztására. A kortizol az étvágyat is befolyásolja azáltal, hogy befolyásolja a stressz során felszabaduló egyéb vegyületeket - a CRH-t, a leptint és a neuropeptid Y-t. A CRH és a neuropeptid Y magas szintje és az alacsony leptin serkenti az étvágyat.

Ajánljuk

Szerző: Time S.A

Az egyénileg kiválasztott étrend lehetővé teszi, hogy könnyen lefogyjon, ugyanakkor egészségesen, ízletesen és áldozatok nélkül étkezzen. Használja ki a Jeszcolubisz, az Egészségkalauz innovatív online étrendi rendszerét, és vigyázzon egészségére és jó közérzetére. Élvezze a tökéletesen kiválasztott menüt és egy dietetikus folyamatos támogatását még ma!

Tudjon meg többet

Stressz és fogyás – kutatási eredmények

1.Az "Obesity" folyóiratban megjelent tanulmány 2500 54 év feletti férfit és nőt vizsgált. Elemezték a kortizol koncentrációját a hajukban. Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a haj magasabb kortizolkoncentrációja, valamint a magas derékbőség és a BMI között. Az eredmények arra utalnak, hogy a krónikus stressz magasabb szintű elhízással jár.

2.71 egészséges nő vett részt 25,2 ± 4,3 BMI-vel a következő kísérletben. Az ő részvételükkel végzett elemzések a tanulmányi félév elején, majd 12 héttel később a vizsgaidőszakban készültek. A hipotézis szerint a résztvevők BMI-jében bekövetkezett változások a kortizol szekréciótól, az étrendi korlátozásoktól, a falástól, a higgadtságtól, a hangulattól és az ételekhez való hozzáállástól függtek. A vizsgálat során 40 résztvevő átlagosan 2,5 kg-ot hízott, 19-en átlagosan 1 kg-ot fogytak, 12-en pedig megtartották ugyanazt a súlyt. 12 hét után statisztikailag szignifikánsan megemelkedett a BMI, a nyál kortizol szekréciója, a falás és a depresszióés a szorongás. A napi kortizol szekréció változása megváltoztatta a BMI-t, és a résztvevők önkontrolljának szintje befolyásolta a függőség mértékét. Minél magasabbra értékelte a nő higgadtságát, annál kevésbé befolyásolta a magas kortizol a BMI növekedését.

A kutatások azt mutatják, hogy stresszes helyzetekben az emberek 40%-a eszik többet, 40%-a kevesebbet, 20%-a pedig nem változtat az elfogyasztott étel mennyiségén

3.A pszichoszociális stressz befolyásolja a súlygyarapodást egy 5118 résztvevővel végzett 5 éves vizsgálat során. Azok körében, akik megtartották vagy növelték súlyukat, a BMI átlagosan 0,2-vel volt magasabb a stresszszintjüket magasra értékelők körében. A két vagy legalább három stresszes élethelyzetet átélt résztvevők BMI-je 0,13-0,26-tal magasabb volt.

4.Tataranni és munkatársai tanulmánya kimutatta, hogy azok, akik mellékvese hormont kaptak, lényegesen többet ettek, mint azok, akik placebót kaptak. Ezenkívül a fokozott stressz időszakában a kortizolt kapó résztvevők nagyobb valószínűséggel ettek nagyobb mennyiségű édes és zsíros ételt.

5.Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy a túlzott étkezési korlátozások használatából eredő mentális feszültség stresszreakciót és a kortizolszint növekedését okozza.

6.53 éves férfiaknál pozitív korrelációt találtak a reggeli kortizolszint és a BMI, a WHR (derék- és csípőkörfogat arány) és a haskörfogat között.

Hogyan lehet megbirkózni a stressz okozta súlygyarapodással?

Mivel a legáltalánosabb stresszoldás a cukorban és zsírban gazdag ételek fogyasztásával jár, a probléma ismeretében kerülje az ilyen típusú ételek otthon tartását. Mindenkinél kicsit más lehet a kényelem, ezért érdemes beazonosítani azokat a termékeket, amelyeket leggyakrabban használunk hangulatjavításra. A stressz csökkentésére ajánlott technika a meditáció, amit tudományos kutatások is alátámasztanak, kimutatva pozitív hatását a vérnyomásra és a szívbetegségekre. A meditáció azt is lehetővé teszi, hogy megtanuljon jobban összpontosítani, tájékozottan hozzon ételválasztást, és elkerülje az érzelmi evést. Evés előtt érdemes feltenni magának a kérdést: "Tényleg éhes vagyok?" A fizikai aktivitás segít megbirkózni a stresszel, és lehetővé teszi a gyorsabb fogyást, de ha magas a kortizolszintje, akkor alacsony intenzitású tevékenységnek kell lennie. A nagyon intenzív edzések stresszt jelentenek a szervezet számára, és növelik a kortizolszintet. A stressz csökkentése érdekében rendkívül fontos az elegendő alvás és a fénnyel való érintkezés elkerülése az esti órákbana TV, a számítógép és a telefon fénye.

Források:

1. Schwarz N.A. et al., A testsúlyszabályozási stratégiák áttekintése és azok hatása a hormonális egyensúly szabályozására, Journal of Nutrition and Metabolism, 2011, doi: 10.1155 / 2011/2379322. Maglione-Garves C.A. et al., Cortisol connection: Tips on management stress and weight, https://www.unm.edu/~lkravitz/Article%20folder/stresscortisol.html3. Roberts C. és munkatársai, A stressz hatása a testsúlyra: A BMI változásának biológiai és pszichológiai előrejelzői, Obesity, 2007, 15, 3045-30554. Harding J. L. és munkatársai, A pszichoszociális stressz pozitívan kapcsolódik a testtömeg-index növekedéséhez 5 év alatt: bizonyíték a longitudinális AusDiab tanulmányból, Obesity, 2014, 22, 277-2865. Dugiel G. et al., Review of the theory of stress, Acta Scientifica Academiae Ostroviensis, Issue 1, 47-706. Miért eszik túl az embereket a stressz? http://www.he alth.harvard.edu/newsletter_article/why-stress-causes-people-to-overeat7. http://www.calmclinic.com/anxiety/symptoms/weight-gain8. http://edition.cnn.com/2017/02/23/he alth/stress-weight-gain-study/index.html9. http://www.mayoclinic.org/he althy-lifestyle/stress-management/expert-answers/stress/faq-2005849710. http://www.webmd.com/diet/features/stress-weight-gain1

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Karcsúsító