Az aterectomia a minimálisan invazív perkután eljárások csoportjába tartozik. Célja az erek lumenét szűkítő és a véráramlást korlátozó ateroszklerotikus plakkok eltávolítása vagy mennyiségének csökkentése. Mik az atherectomia javallatai, és hogyan történik az eljárás? Mik a komplikációk?

Aterectomiaendovaszkuláris (endovaszkuláris) beavatkozás, mivel a teljes eljárás az ér lumenében történik. A szövet folytonosságának egyetlen megsértése a perkután érrendszeri hozzáférés. A szúrás helye leggyakrabban a femoralis artéria. Az eljárás ezen része helyi érzéstelenítést alkalmaz. Az artériába egy katétert helyeznek be, amelyen keresztül az aterektákat a cél plakk legközelebbi közelébe helyezik. A készülék megfelelő elhelyezése a röntgenkészülék fluoroszkópos vizsgálatának köszönhetően lehetséges. Az érszűkület képalkotó vizsgálata a kontrasztanyag – angiográfia – alkalmazásával végzett egyidejű vizsgálatnak köszönhetően lehetséges. Az atheroscleroticus plakk eltávolításának mechanizmusa miatt az arterectomiának többféle típusát különböztethetjük meg. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Irányított vágó atherectomia(DCA - irányított koszorúér atherectomia) - az érelmeszesedéses plakk eltávolítása lehetséges az ér hossztengelye mentén mozgó vágóelemnek köszönhetően, amely fokozatosan "vág" " kisebb darabokra, amelyek a készülék speciális kamrájában halmozódnak fel.
  • Nagysebességű atherectomia(HSRA); rotabláció - ebben az esetben az ateroszklerotikus plakk törését speciális, forgó fej segítségével végezzük. Légturbina hajtja, "átfúrja" a szűkületeket. A fej felülete gyémánt mikrorészecskékkel van ellátva. A rotablációt elsősorban nagy távolságra elhelyezkedő kemény, erősen meszesedő plakkok esetén alkalmazzák. Végrehajtása megelőzheti a stent behelyezését. Javallat lehet az ismételt szűkület is az ún resztenózis, azaz az artéria belső membránjának hipertrófiájával összefüggő resztenózis, válaszul a korábban beültetett sztent által okozott endothel károsodásra.
  • Lézeres aterectomia- nagy energiájú, monokróm fénysugarat használ a plakk feloldására (elpárologtatására) a környező szövetek károsítása nélkül
  • Orbitális aterectomia- az egyik legújabba rotablációhoz némileg hasonló módszerek; a gyémánt peremmel borított eszköz nagyfrekvenciás körkörös mozdulatokkal (egy pályán) forog az ér lumenében és "dörzsöli" az atheroscleroticus plakkot.

Jelentős előrelépés történt az atherectomiában használt eszközök terén. Az eszközök következő generációi lehetővé teszik a hatékonyság növelését, az indikációk szélesítését és a szövődmények kockázatának csökkentését az ér nyomássérülésének csökkentésével és a sérült plakkok maradványainak eltávolításának módszereinek javításával.

Mik az aterectomia javallatai?

Az aterectomia elsősorban a perifériás artériás betegségek csoportjában javallott, melyeket leggyakrabban érelmeszesedés okoz. A zászlóshajó példa a krónikus alsó végtagi ischaemia, amelyet az artériák ateroszklerotikus plakkok által okozott szűkülete okoz. Az áramlás blokkolása ischaemiát okoz, melynek jellemző tünete a fájdalom az ún időszakos claudicatio (az alsó végtag gyakorlásával összefüggő fájdalom, amely rövid pihenő után megszűnik). Előrehaladott stádiumban a perifériás szövetek ischaemiája fekélyeket és nekrotikus elváltozásokat okozhat.

Az atherectomiás eljárások az intervenciós kardiológiában is megtalálták a helyüket. Használhatók ischaemiás szívbetegségben a koszorúerek tisztításának alternatív módszereként. Ebben az indikációban azonban nem rutinszerűen hajtják végre. Jelenleg a szabvány a PTCA (percutaneous trans luminalis coronaria angioplasztika), azaz a percutan coronaria angioplasztika, amely leggyakrabban az ún. stent

Az atherectomia indikációit egyénileg mérlegeljük. Használata olyan tényezőktől függ, mint a lemez szerkezete és keménysége (erősen vagy enyhén elmeszesedett), a szűkület mértéke és hossza, valamint a hely.

Mik a lehetséges szövődmények?

Mint minden orvosi beavatkozás, az atherectomia is bizonyos szövődmények kockázatával jár. Érdemes megemlíteni, hogy endovaszkuláris beavatkozások esetén csekély. A komplikációk között megkülönböztethetjük:

  • az injekció beadásának helyével kapcsolatos - haematoma, pszeudoaneurizma, arteriovenosus fisztula;
  • a vizsgált ér perforációja, disszekciója és pszeudoaneurizma kialakulása (vér extravazáció eredményeként);
  • artériás embólia az atherectomiás szűkület helyétől disztálisan; az eltávolítandó plakk töredékei az ér lumenét elzárhatják;
  • trombózis.

A koszorúereken belül végzett atherectomia esetén elhanyagolható (legfeljebb 0,5%) a súlyos, akár halálos kimenetelű szívritmuszavar kockázata

Mint említettükfentebb atherectomia esetén szimultán angiográfiát végeznek a szűkület helyének és alakjának vizualizálására, amely lehetővé teszi a megfelelő kezelési mód kiválasztását. Ez a vizsgálat magában foglalja a jód alapú kontrasztanyag beadását a betegnek. A kapcsolódó szövődmények a következők:

  • jódra adott allergiás reakciók (akár anafilaxiás sokkig) - a jóddal szembeni súlyos, dokumentált anafilaxiás reakció az anamnézisben abszolút ellenjavallt ionos kontrasztanyag beadására (ha tud ilyen allergia esetén mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát az ilyen típusú vizsgálat előtt! ); az életveszélyes reakciók nagyon ritkák;
  • kontraszt nephropathia - akut vesekárosodás kontrasztanyag hatására; ritka; gyakrabban fordul elő olyan kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél, mint az idősebb kor, a veseelégtelenség, a cukorbetegség, a szívelégtelenség vagy a nefrotoxikus gyógyszerek alkalmazása; léteznek a periprocedurális menedzsment szabványai ennek a szövődménynek a megelőzésére.

Hogyan néz ki a kezelésre való felkészülés?

A páciens beavatkozásra való felkészítésének alapelemei:

  • kórtörténet és dokumentáció gyűjtése;
  • laboratóriumi vizsgálatok az esetleges eltérések diagnosztizálására és a betegeknek a szövődmények kockázati csoportjától való megkülönböztetésére, pl. vesefunkciós vizsgálat a kontrasztos nefropátia megelőzésének részeként;
  • a betegnek éhgyomorra kell lennie (legalább 8-10 órával az utolsó étkezés után);
  • megfelelő hidratálás;
  • csak orvosi javaslatra: esetleg nefrotoxikus és véralvadásgátló gyógyszerek abbahagyása;
  • az eljárás előtt: alapos testmosás és szőrtelenítés az injekció beadásának helyén;
  • a beteg fájdalmának csillapítását és csökkentését célzó gyógyszerellátás

Milyen hatásai vannak az atherectomiának?

Az aterectomia, mint az angioplasztika (vagy ezek a módszerek kombinációja), jó kezelési eredményeket ad, és nagyon hatékony az artériák helyreállításában. Ezeknek a módszereknek nincs hosszú távú hatása, hacsak a sebészi kezelést nem követi életmódmódosítás és az atherosclerosis kockázati tényezőinek (főleg a dohányzás) mérséklése. Ellenkező esetben az érelmeszesedés kiújulhat, és továbbra is ischaemiás tüneteket okozhat.

Kategória:

Kardiológia