A teknős egy hüllő, akinek testét jellegzetes csontpáncél veszi körül. Sok teknősfaj létezik - kis és közepes méretű, tengeri, szárazföldi és félszárazföldi. Van egy házi teknős is, amelyet egyesek házi kedvencnek tartanak. Nézze meg, hogyan kell gondoskodni egy teknősről, mit ehet, meddig él, és mi az ára egy teknősnek.

Teknősrendkívül érdekes állat. A teknősöket vadon is megcsodálhatjuk, de lehetőség van szaporításukra is. Tanulja meg, hogyan kell otthon gondozni őket, melyik fajt a legjobb választani, és milyen betegségekben szenvednek leggyakrabban a teknősök.

Tartalom:

  1. Házi teknős - típusok
  2. Teknősök - mocsári, sztyeppei és egyéb fajok
  3. Teknős - ár
  4. Teknős – hogyan néz ki?
  5. Teknős - betegségek
  6. Tenyészteknős – hogyan kell gondoskodni róla?
  7. Teknős – mit ehet?

Házi teknős - típusok

A hazai teknősök két típusra oszthatók: teknősökre és szárazföldi teknősökre. A tenyésztett szárazföldi teknősök leggyakoribb faja a sztyeppei teknős és a görög teknős. Másrészt a vízi-földi teknősök közé tartoznak a vörösfülű teknősök, a sárganyakú teknősök és a kínai teknősök. Ezek a teknősök nem érik el a látványos méretet, ezért tökéletesek házi kedvencnek.

A hatályos (2011-től) környezetvédelmi miniszteri rendelet szerint egyes teknősfajok nem élhetnek természetes környezetben, fogságban kell élniük. Ide tartozik a gyíkteknős, a festett teknős, a tüskés teknős és a díszteknős.

Teknősök - mocsári, sztyeppei és egyéb fajok

A teknősök az amnionok rendjébe tartoznak a sauropsid osztályból. A világon közel 365 teknősfaj él. Húsevőkre és növényevőkre, valamint vízi és szárazföldiekre oszthatók. A teknősök az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. Lengyelországban az egyetlen természetben élő teknős a tavi teknős. A területünkre azonban több faj is betelepült, köztük: sztyeppei teknős, ragadozó teknős, gyíkteknős, tüskés teknős, görög teknős, vörösfülű teknős

Teknős - ár

A farmon élő teknősök árai nagyon eltérőek. Elsősorban a fajtól függenek. A tüskés teknős ára körülbelül 30 PLN.

Észak-amerikai vörösfülű teknősök árai ésA sárgagalléros halak több tucat zlotytól indulnak, de sokkal drágább egyedeket is találhatunk (100-200 PLN tartományban). A kínai teknősök hasonló árkategóriában vannak.

Kisméretű észak-amerikai díszteknősök – hieroglif, sárgahasú teknősök, Pseudemys Nelsoni, Pseudemys Peninsularis, Pseudemys Texana körülbelül 45-60 PLN ára.

A teknősök sokkal drágábbak. A görög és sztyeppei teknősök ára 400-550 zloty között mozog. Az afrikai pántos teknős (Kinixys belliana) ára akár 1000 PLN is lehet.

Teknős – hogyan néz ki?

A teknősök jellegzetessége a kétrétegű páncél, amely egy sor csontlemezből áll… Védő funkciója van. A háti része páncél, a hasi része plasztron. A teknős feje szarvas csőrrel végződik, farka pedig rövid és hegyes.

A teknős méretei a fajától függenek. Az egyiptomi teknős akár 14 cm hosszúra is megnő, a bőrhátú teknős pedig akár 2 m hosszúra is.

A teknősök a paleozoikum és a mezozoikum fordulóján, azaz körülbelül 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg a világon.

Fontos

A teknősöket nem szabad szabadon tartani a lakásban. Az egyik leggyakoribb tenyésztési hiba, hogy a teknősbékákat a padlón átengedik atkákkal, baktériumokkal és szőrrel. A teknősök hajlamosak minden törmeléket beszívni. Ráadásul soha nem érjük el a 27-28 °C hőmérsékletet a padlón, és ezt a hőmérsékletet kell biztosítanunk a teknősök számára.

Egy teknős padlón tartása sem garantálja a biztonságot, mivel más háziállatok (pl. kutyák vagy macskák) letaposhatják vagy megtámadhatják. Ezenkívül a teknősöknek megfelelő szubsztrátumra van szükségük. A csúszós padló, amelyen kedvencének nincs tapadása, sérüléseket, sőt az ízületek degenerációját is okozhatja!

A teknősöknek magas páratartalomra és (amire nem mindenki emlékszik) hozzáférésre van szükségük a naphoz. Ezért a padlón lazán tartásuk nem biztosítja számukra a megfelelő működéshez szükséges feltételeket.

Teknős - betegségek

A teknősök minden fajtától megbetegedhetnek. Ezek egy része házi kedvence nem megfelelő gondozásához kapcsolódik, míg mások spontán módon fordulnak elő.

A mezőgazdasági teknősök leggyakoribb betegségei a következők: vérszegénység, hasmenés, étvágytalanság, vesebetegség, cukorbetegség, herpeszvírus, bőrfertőzések, orrfolyás, anyagcsere-csontrendszeri betegségek, sebek, sérülések, szemfertőzések, belső és külső paraziták , szaruhártya heg hipertrófia (csőr), köszvény és ízületi gyulladás, steril bél szindróma, székrekedés, a csípőízületek degenerációja, sárgaság

Különösena teknősökre veszélyes betegségek a következők: mérgezés, bélsár, tüdőgyulladás, tojás székrekedés, szájgyulladás, hányás, hólyagrepedés vagy -törés, szepszis, fül- vagy végtagtályog, nekrotikus dermatitis, mycosis, felső légúti betegségek.

A teknős nem fog mesélni a betegségéről. A páncél meglágyulása, a szemek duzzanata, étvágytalanság - ez azt jelzi, hogy valami nincs rendben

A táplálkozási hiányosságok első tünete a páncél meglágyulása. Az egészséges teknős héja nem hajlik meg az ujjak nyomása alatt. A második tünet, amelynek riasztónak kell lennie, a szem duzzanata. Táplálkozási hiányosságok, A-vitamin-hiány vagy felső légúti fertőzések tünete, gyakran étvágytalanság kíséretében.

A teknősök különféle kórokozók hordozói, pl. szalmonella, ezért a fertőzés elkerülése érdekében az alapvető higiéniai intézkedéseket be kell tartani ezen állatok kezelésekor.

Tenyészteknős – hogyan kell gondoskodni róla?

A teknősöknek és a szárazföldi teknősöknek egyaránt terráriumban vagy speciális akváriumban kell élniük. Ideális esetben üveg legyen, bár műanyagot is lehet vásárolni a piacon. Az is fontos, hogy a terrárium ne legyen túl kicsi – a teknősöknek szabadon kell mozogniuk benne, és elegendő helynek kell lenniük a mozgásigény kielégítéséhez. A terrárium minimális mérete 60x100x40 cm. A teknősöknek a természeteshez hasonló körülményeket kell biztosítani.

A terrárium felszerelése egy félig földi teknős számára bonyolultabb dolog. A víz szükséges töltőelem. Az alja speciális kaviccsal kitölthető. Fontos, hogy a teknősnek is legyen lehetősége a felszínre menni. Ezért, ha egy félig földi teknős mellett dönt, vásároljon egy terráriumot szigettel. A terráriumban érdemes egy házat elhelyezni, amelyben a teknős el tud majd bújni. Elkészítheti saját kezűleg kerámia edényből, kéregből vagy fából, vagy megvásárolhatja állatkereskedésben.

A teknős terráriumokat fel kell szerelni fűtőlámpákkal és UVB lámpával, amely az állatok megfelelő fejlődéséhez szükséges ultraibolya sugárzást bocsát ki. A teknősök szeretik a meleget – megfelelő fejlődésüket 27-28ºC-os hőmérséklet garantálja. A fűtőlámpa akár 35ºC helyi hőmérsékletet biztosít. A víz állandó hőmérsékleten tartásához fűtőtestet kell vásárolnia. Egy jó szűrő segít tisztán tartani a vizet.

A hőmérséklet és a páratartalom szabályozásához hőmérőt és páratartalom-mérőt is be kell szereznie.

A talaj fontos eleme a teknősöknek. A természetes gyep vagy szénával kevert kéreg működik a legjobban.

A terráriumhoz tartoziktegyen két tálat – az egyiket a víznek, a másikat az ételnek.

Minden teknős petesejt.

Teknős – mit ehet?

A teknősök étrendje típusonként változik. A szárazföldi teknősök egészben és fagyasztva is ehetnek édesvízi halakat, például guppikat, kardvirágokat, kárászokat stb. Adhat nekik szárított szagokat, vízi- és szárazföldi csigákat, gilisztákat, garnélarákokat, vízinövényeket (árok, vízi jácint, bemélyedés, békalencse, pitypanglevél és útifű).

Nem ehetnek emlős- és madárhúst, sajtot, kemény tojást, más állatoknak szánt élelmiszert és salátát.

A Chelonology a teknősökkel foglalkozó állattani osztály.

A teknősök növényevők. Táplálékuk legyen rostban gazdag, valamint cukor- és fehérjeszegény. Számos közönséges szántóföldi növénnyel etetheti őket (pitypang, széles levelű és lándzsás útifű, lóhere minden fajtája, csalánlevél, atka, gyöngyfű, bodza), egyes fák és cserjék levelei (eper, málna, szeder, muskátli, orgona, afrikai ibolya, bazsalikom, kakukkfű, jázmin, árvácska, cinnia) és egyes zöldségek zöld részei.

A teknősöket nem szabad gyümölccsel és zöldséggel etetni, mivel túl kevés rostot és túl sok fehérjét tartalmaznak, vagy olyan oxálsav van bennük, amely káros a teknősökre

Források: J. Pęconek, J. Szczawiński, M. Szczawińska, Żółwie és szalmonellózis emberekben [in:] "Życie świataryjne" 2009/84 (9).

J. Pasterny, A leggyakrabban otthon tartott teknősök ételpreferenciái [in:] "Az állatgyógyászat élete" 2022/92 (9)

A szerzőrőlWeronika RumińskaA Varsói Egyetemen szerzett lengyel filológiát, szerkesztői és kiadói szakirányon. A szerkesztői munkával kapcsolatos érdeklődési köre már mesterképzése alatt kialakult, aktívan együttműködött a Poradnikzdrowie.pl-vel a szerkesztői úton és a közösségi médiában. Magán, a jó krimi és a lovaglás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Háziállatok