- Meckel-divertikulum: embriológia
- Meckel-divertikulum: anatómia
- Meckel-divertikulum: tünetek és betegségek
- Meckel-divertikulum: diagnózis
- Meckel-divertikulum: kezelés
A Meckel-diverticulum a gyomor-bél traktus leggyakoribb veleszületett rendellenessége. Leggyakrabban jelenléte nem okoz tünetet, és - ha egyáltalán - véletlenül észlelik, de néha előfordul, hogy a divertikulumban szenvedő betegnek gyomor-bélrendszeri vérzése, fájdalma van. Mi is pontosan a Meckel-divertikulum, miért fordul elő néhány embernél, és milyen problémákat okozhat a betegeknél?
A Meckel-divertikulum(más névenileus diverticulum ) a leggyakoribb veleszületett rendellenesség a gyomor-bél traktusban – általános becslések szerint kb. A lakosság 2%-a rendelkezik vele. Ennek a lénynek a neve Johan Friedrick Meckel nevéből származik, aki nem volt a diverticulum felfedezője, de ez az anatómus volt az, aki először írta le pontosan annak szerkezetét és embriológiai eredetét.
A Meckel-divertikulum nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat – korábban azt hitték, hogy férfiaknál gyakoribb. Ma már ismert, hogy nagy valószínűséggel ez a fajta hiba hasonló gyakorisággal fordul elő mindkét nem képviselőinél. Férfiaknál a diverticulum jelenléte - ismeretlen okból - gyakrabban vezet különféle betegségek kialakulásához, ezért náluk a Meckel-divertikulum jelenléte egyszerűen gyakrabban észlelhető.
Meckel-divertikulum: embriológia
Az embrionális fejlődés során három részt különböztetünk meg a prajelittől:
- elülső bél,
- középső
- és vissza.
Ezek közül a második, azaz a középső bél a petevezetéken keresztül kapcsolódik a sárgájazsákhoz - a magzati élet 2. és 5. hete között a tápanyagok ezen az úton jutnak el az embrióhoz
Rövid idő elteltével a táplálkozási funkciót a méhlepény veszi át, és normál körülmények között a tojássárgája-bélrendszer bezárul. Ha ez a magzati élet 7. és 8. hete között nem történik meg, akkor különféle veleszületett rendellenességek alakulhatnak ki, mint pl. A köldöksipoly vagy a Meckel-divertikulum
Meckel-divertikulum: anatómia
A Meckel-divertikulum egy igazi diverticulum, vagyis mindhárom bélfalból áll. Általában az ileum utolsó szakaszában találhatókörülbelül 60 cm-re az ileocecalis szeleptől (ez a távolság azonban 30-100 cm is lehet). A Meckel-divertikulum hossza általában körülbelül 5 cm, de akár 50 cm is lehet.
A divertikulum belsejében tipikus bélsejtek, valamint különféle méhen kívüli szövetek lehetnek – ez a helyzet még az esetek 60%-ában is előfordul.
A gyomorhám a leggyakoribb idegen nyálkahártya a Meckel-divertikulumban, a hasnyálmirigysejtek a második leggyakoribb méhen kívüli szövés.
Meckel-divertikulum: tünetek és betegségek
Az emberek többségénél, azaz 60-85%-nál a Meckel-divertikulum jelenléte nem okoz tüneteket. Néhány probléma azonban sajnos előfordulhat. Ebben az esetben a leggyakoribb betegség a gyomor-bélrendszeri vérzés – különösen hajlamosak rá azok az emberek, akiknél méhen kívüli gyomorszövet van a divertikulumban.
Ez a hám - a sósav termelése révén - fekélyek kialakulásához vezethet, aminek a következménye vérzés is lehet
A második leggyakoribb probléma a Meckel-divertikulummal a bélelzáródás. Előfordulhat a divertikulum körüli bélhurkok csavarodása miatt, valamint amikor a Meckel-divertikulum beszorul a lágyéksérvbe.
A tipikus tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, hányinger, hányás, valamint a gáz- és székletvisszatartás.
A Meckel-divertikulum jelenlétének egyéb, sokkal ritkább szövődményei közé tartozik a perforáció és a Meckel-diverticulitis. Nagyon ritkán ez a divertikulum egy daganatos daganat elsődleges helye.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Meckel-divertikulum okozta szövődmények kockázata az életkortól függ. A betegségek leggyakrabban gyermekeknél jelentkeznek, az életkor előrehaladtával a szövődmények kockázata fokozatosan egyre inkább csökken
Meckel-divertikulum: diagnózis
Azoknál az embereknél, akiknél a Meckel-divertikulum nem okoz semmilyen betegséget, jelenléte véletlenül (pl. műtét során) vagy egyáltalán nem igazolódik. Más a helyzet azoknál a betegeknél, akiknél bizonyos tünetek jelentkeznek, például súlyos hasi fájdalom vagy vérzés a gyomor-bél traktusból.
Általában diverticulum van, bár itt meg kell jegyezni, hogy ez is meglehetősen véletlenszerű - a diverticulum jelenlétével kapcsolatos betegségek nem specifikusak, és inkább más betegségekre utalnak, mint például
- gyomorfekély,
- vakbélgyulladás
- Béldivertikulózis.
Meckel-divertikulum általában láthatóa műtét alatt marad (pl. ha vakbélgyulladás gyanúja miatt megoperálják a beteget).
Sajnos a képalkotó vizsgálatok alacsony hatékonysággal mutatják ki a diverticulum jelenlétét (a képződést a normál bél részének tekinthetjük). A szakirodalom azonban említést tesz a szcintigráfia hasznosságáról a Meckel-divertikulák ektopiás gyomorszövettel történő diagnosztizálásában.
Meckel-divertikulum: kezelés
Ahogy a Meckel-divertikulum megléte egy páciensben sokféle betegséget okozhat, a kezelésben is csak egy módszert alkalmaznak. Diverticulum reszekcióról beszélünk, ami laparoszkóposan is elvégezhető
- Diverticula a vastagbélben. A divertikuláris betegség okai és tünetei
- Diéta a vastagbél divertikulózisában